Mi történt Irán és Izrael között?

Irán válaszcsapásokat indított Izrael ellen, ami több szomszédos országot is érintett. A helyzet gyorsan eszkalálódott, és most háborús feszültség van a térségben.

Miért emelkedik az olaj ára a konfliktus miatt?

A Közel-Kelet adja a világ olajának jelentős részét. Ha ott háború van, a befektetők attól félnek, hogy kevesebb olaj jut el a piacra, ezért felmennek az árak.

Mi az a Hormuzi-szoros, és miért fontos?

Egy szűk tengeri átjáró Irán és az Arab-félsziget között. A világ olajszállítmányainak nagy része itt halad át. Ha ezt lezárják vagy veszélyessé válik, az egész világon megugrik az olajár.

Hogyan érinti ez a magyar gazdákat?

Az üzemanyag drágul, ami növeli a traktorok, kombájnok üzemeltetési költségét. A szállítás is többe kerül. Ezt a gazdák kénytelenek beépíteni a terményeik árába.

Miért drágul a gabona, ha háború van a Közel-Keleten?

Két oka van: egyrészt többe kerül megtermelni és elszállítani, másrészt a befektetők ilyenkor gabonába és más árucikkekbe fektetik a pénzüket, ami felhajtja az árakat.

Egy jemeni fegyveres csoport, amely rendszeresen támadja a hajókat a Vörös-tengeren. Iránhoz kötődnek, de önállóan is tudnak működni.

Meddig tarthat ez a helyzet?

Trump szerint az intenzív harcok hetekig tarthatnak. A kereskedelmi útvonalak helyreállása ennél is tovább húzódhat.

Mi lesz a gázárakkal Európában?

A katari gázlétesítményeket is támadás érte, ezért átmenetileg emelkedhetnek az LNG-árak. Ez Európát különösen érinti, mert sok gázt importálunk onnan.

Miért nem kerülik meg a hajók a veszélyes útvonalakat?

Megkerülhetik, de az sokkal hosszabb és drágább. Afrika megkerülése hetekkel növeli az utat, ami felhajtja a szállítási költségeket.

Hogyan hat mindez a boltok áraira?

Ha drágább az energia és a szállítás, az beépül a termékek árába. Ezért emelkedhetnek az élelmiszerárak és más import termékek árai is.

A magyar gazdák is megérzik az iráni háborút - minden drágulni fog

agrarszektor.hu

2026. március 03. 11:44

Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai akciója rövid távon komoly zavarokat okozhat a globális kereskedelemben és az energiaszektorban. A konfliktus nyomán megugró olajárak és a bizonytalanná váló tengeri áruszállítás hatásai Magyarországon is érezhetők lesznek, ami az agrártermelési költségek növekedéséhez és a terményárak, végső soron pedig élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet - írja az Agrárszektor.

A hétvégén kirobbant konfliktus során az iráni válaszcsapások nemcsak Izraelt, hanem a térség számos államát – köztük Szaúd-Arábiát, Katart, Jordániát és Ciprust – is érintették. A harcok azonnali piaci pánikot váltottak ki, mivel a régióban tevékenykedő hadseregek és a részben önállóan működő fegyveres csoportok egyaránt fenyegetik a kulcsfontosságú tengeri útvonalakat.

Ez nem csupán a globális olajellátást, hanem az egyéb árucikkek tengeri szállítását is veszélyezteti, ami hetekig tartó bizonytalanságot vetít előre.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az Agrárszektornak elmondta, a hazai agráriumot közvetlenül érinti a kialakult helyzet.

A termelési költségek – például a talajműveléshez elengedhetetlen üzemanyag ára – és a szállítási díjak egyaránt emelkednek, amit a termelők kénytelenek lesznek érvényesíteni az átadási árakban.

Szoros összefüggés van az energiahordozók és a termények piaca között: az olaj drágulása általában maga után vonja a kukorica, majd a gabonafélék árának emelkedését is. Ennek oka részben a spekuláció, mivel a befektetők ilyenkor az árupiaci eszközökbe menekítik tőkéjüket.

Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy véli, bár jelenleg elsősorban a pánik uralja a piacokat, egy elhúzódó háború esetén a gazdasági fundamentumok is megrendülhetnek.

A térség két stratégiai tengeri csomópontjának, a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szorosnak a veszélyeztetettsége kritikus tényező.

Bár a forgalom még nem állt le teljesen - igaz, Irán már bejelentette, hogy lőni fog minden hajóra, ami megközelíti a Hormuzi-szorost - , a hajótársaságok egyre nehezebben vállalják a fuvart, a biztosítási díjak pedig az egekbe szöktek. A katari gázinfrastruktúrát ért találatok miatt a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének visszaesésére és átmeneti áremelkedésre is számítani kell. Ez illeszkedik az iráni stratégiába, amelynek célja a nyugati világ nyomás alá helyezése.

Donald Trump előrejelzése szerint a konfliktus intenzív szakasza még hetekig tarthat, a kereskedelmi ellátási láncok iránti bizalom helyreállása pedig ennél is több időt vehet igénybe. A helyzetet súlyosbítja, hogy a régióban működő terrorszervezetek – mint a jemeni húszik vagy a szomáliai al-Sabáb – Irán esetleges gyengülése esetén is folytathatják a hajózás elleni támadásokat,

mivel saját céljaik mentén, autonóm módon is képesek működni.

Ez a bizonytalanság oda vezethet, hogy az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom tartósan ellehetetlenül.

A kontinens így kénytelen lesz szembenézni a megugró energiaárakkal és az ellátás akadozásával.