Európa veszélyben lehet, F-15-öst vett célba a rezsim - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Mohammad Bagher Ghalibaf rendkívül kemény hangvételű üzenetben figyelmeztette a globális befektetőket, hogy az amerikai államkötvények finanszírozásán keresztül közvetve a háborús gépezetet támogatják, és ezzel potenciális célponttá válhatnak. A kijelentés új szintre emeli a konfliktust, mivel a katonai és energetikai dimenzió után immár nyíltan a pénzügyi rendszer szereplői is bekerültek a retorikai célkeresztbe.

Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására - közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára vasárnap amerikai médiumoknak adott interjúkban.

Donald Trump az iráni háború eszkalációja közepette új szintre emelte retorikáját, amikor egy friss bejegyzésében már nemcsak Teheránt, hanem a belpolitikai ellenfeleit is célkeresztbe helyezte. Az elnök szerint Irán háttérbe szorulásával az Egyesült Államok legnagyobb ellensége immár a "radikális baloldal" és a Demokrata Párt, miközben a Hormuzi-szoros körüli feszültség és a 48 órás ultimátum továbbra is komoly geopolitikai és piaci kockázatokat hordoz.

Scott Bessent szerint az Egyesült Államok nem hátrál meg az Irán elleni katonai nyomásgyakorlásban, és a hadműveletek fókusza továbbra is a Hormuzi-szoros körüli iráni védelmi rendszerek felszámolása marad. A Donald Trump által megszabott hétfői határidő közeledtével Washington egyértelmű jelzést küldött, kész akár további eszkalációra is, még akkor is, ha ez rövid távon magasabb olajárakkal és gazdasági költségekkel jár, írja a Bloomberg.

Donald Trump március 21-én 48 órás ultimátumot adott Iránnak, amelynek célja a Hormuzi-szoros azonnali megnyitása volt. A globális olajkereskedelem ötödét érintő útvonal korlátozása már a bejelentés pillanatában piaci sokkot okozott, azóta is nagy a turbulencia a világ tőkepiacain, miközben a mostani határidő extrém rövid reakcióidőt hagyott Teheránnak. Megnéztük, mit mutat a kriptopiac a hétfői nyitásra.

A közel-keleti háborús övezet egyre súlyosabb veszélyt jelent a polgári légiközlekedésre. A Wall Street Journal elemzése szerint csak a dubaji nemzetközi repülőtéren legalább 39 utasszállító gép szállt fel vagy le egy-egy rakéta- vagy drónriadót megelőző, illetve követő öt percen belül. A légitársaságok ennek ellenére folyamatosan bővítik a járataik számát.

Benjámin Netánjahu izraeli miniszterelnök szerint megváltozott a konfliktus jellege, ez pedig már az egész világot érinti – közölte az Iran International.

A közösségi médiában kezdett el terjedni az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) videója, ami valósnak tűnik.

Irán az elmúlt napokban külön engedéllyel néhány kereskedelmi hajó áthaladását engedélyezte a Hormuzi-szoroson, de ez nem volt olcsó – írja az Iran International.

Február 28-án megindult Izrael és az Egyesült Államok támadása Irán ellen, a két hatalom abban reménykedett, hogy gyorsan eléri a rezsim bukását. Ez a terv egyelőre sikertelennek tűnik, ugyanakkor a háttérben olyan elképzelések is a felszínre bukkantak, amelyek teljesen mást akarnak elérni: etnikai alapon megosztani az országot, amely könnyen a síita hatalom feldarabolásához vezetne. Ennek egyelőre nem mutatkoznak jelei, ugyanakkor érdemes a témát alaposabban is körüljárni: mekkora esély van arra, hogy Iránban etnikai szabadságharcok indulnak?

Az izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy utasították a hadsereget a dél-libanoni "frontvonalbeli falvak" házainak felgyorsított lerombolására, valamint a Litáni-folyó összes hídjának azonnali megsemmisítésére.

Egy amerikai Patriot légvédelmi rakéta okozhatta azt a robbanást, amely márciusban több tucat civilt sebesített meg a bahreini Szitra szigetén. Ez derül ki egy akadémiai kutatók által készített elemzésből, amelyet a Reuters hírügynökség ismertetett. Bahrein a Reuters kérdésére válaszolva most először ismerte el, hogy egy Patriot rakéta is érintett volt az incidensben.

Japán fontolóra veheti haderejének bevetését aknamentesítési műveletekre a Hormuzi-szorosban, amennyiben tűzszünet jön létre az Irán elleni amerikai-izraeli háborúban - jelentette ki Motegi Tosimicu japán külügyminiszter vasárnap.

Nagy-Britannia elhatárolódott Donald Trump amerikai elnök Iránnak címzett fenyegetésétől. Az elnök korábban az iráni erőművek megsemmisítését helyezte kilátásba arra az esetre, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost.

Donald Trump elnöksége alatt az amerikai külpolitika új mélypontra jutott. Az Irán elleni háború – amely közvetlenül a venezuelai diktátor elrablását követi – károsítani fogja az Egyesült Államokat, és alapjaiban alakítja át azt, ahogyan a világ az amerikai hatalomra tekint.

Kuba teljes villamosenergia-hálózata szombaton összeomlott. Ez már a második eset egy héten belül. Eközben az amerikai olajblokád és az elavult infrastruktúra egyre súlyosabb energiaválságba sodorja a szigetországot.

Irán szerint a Hormuzi-szoros nyitva áll a hajóforgalom előtt, kivéve az "Irán ellenségeihez" köthető hajókat. Ezt az ország ENSZ-képviseletének tengerészeti illetékese közölte, miután Donald Trump amerikai elnök az iráni erőművek elleni csapásokkal fenyegetőzött, amennyiben a vízi út nem nyílik meg teljesen 48 órán belül.

Tovább éleződik a feszültség a Közel-Keleten: Donald Trump amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Iránnak a stratégiai jelentőségű Strait of Hormuz megnyitására - írja a Financial Times.