Egy korábbi cikkünkben számoltunk be róla, hogy az elmúlt három év alatt több mint háromszorosára nőtt a lakásépítési kedv, európai összehasonlításban így csak Máltán és Írországban volt tapasztaltak nagyobb növekedést. A kiadott építési engedélyek száma mellett azonban az építési költségek is jócskán megemelkedtek, 2017-ben még 229 ezer forint volt országosan az egy négyzetméterre jutó nettó építési költség a családi házaknál és 237 ezer forint a többlakásos társasházaknál, a KSH adatai alapján.
Mennyivel számolhatunk a különböző megyékben?
Budapesten 2017-ben egy négyzetméternyi új családi ház építése nettó 268 ezer forintot tett ki, míg ugyanez a szám a többlakásos társasházaknál nettó 255 ezer forint volt, vagyis 20-30 ezer forinttal több, mint az országos átlag.
Országos szinten, ha nem is jelentős, de érezhető különbség van az egyes megyékben jellemző árak között. A családi házaknál (a társasházak építésénél szintén) a legkedvezőbb költségek Somogy megyében voltak, ahol már 212 ezer forintos - áfa nélkül számolt - négyzetméteráron fel lehet építeni egy házat, ami mintegy 20 százalékkal kedvezőbb, mint Budapesten. Bár a családi ház építése esetén a legmagasabb költségek Budapesten voltak (nettó 268 ezer forint/m2) meglepő eredmény, hogy a társasházak költségei Fejér és Békés megyében voltak a legmagasabbak (266 ezer forint/m2), ezt követte Heves megye és csak azután következett Budapest.
Miért nem Budapesten a legdrágább a társasházak építési költsége?
Szokatlannak számít, ha valamilyen lakáspiaci ár nem a fővárosban a legnagyobb, főleg ha egy olyan tételről van szó, aminek jelentős részét teszi ki a munkaerőköltség. Az MNB által megkérdezettek elmondása szerint nagy általánosságban igaz, hogy az építési tevékenység költsége fele-fele körüli részben tevődik össze építőanyag- és munkaerőköltségből, de az aktuális feladat bonyolultságától, élőmunkaigényétől függően valamelyik költségtényező részaránya megnőhet. A lakások építése kézimunka- és irányításigényesebb feladat, így a lakásprojektek esetében a munkaerőköltség magasabb aránya jellemző.
A kérdésre adott választ az adatok összetétele adja. Megkeresésünkre Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályvezetője elmondta, hogy a becsült építési költségeket 28 épülettípusra készítik el egyenként, az aktuális munkabér- és anyagárakat tartalmazó költségterv alapján. Ezek ténylegesen felépült ingatlanok, a területi különbségeket pedig nem annyira a költségek (anyagár, munkabér, gépbérlés, stb.) eltérései magyarázzák, hanem inkább a lakásépítés területenként eltérő összetétele. Ha az adott időszakban az egyik megyében más minőségi összetételű lakások épültek, akkor az az átlagos építési költségekben is visszaköszön. Nagy különbség lehet az egy- és a többlakásos épületek fajlagos költségei között a méretgazdaságosság miatt, de az épületek minőségi összetétele is hat az eredményekre. Ez okozhatja azt, hogy a társasházak esetében nem a budapesti építési költségek voltak a legmagasabbak, itt ugyanis jellemzően nagyobb lakásszámú projekteket indítanak, mint a vidéki településeken.
Székely Gáborné
lakásstatisztikai osztályvezető
KSH
A KSH általa vezetett osztályán állítják össze a lakáspiaci mutatószámokat és végzik az ezekhez kötödő módszertani fejlesztéseket. Köztük a legutóbbi a KSH lakáspiaci árindexének és a hozzá kapcsolódó adatközlések... Tovább »
Azóta ez csak több lett
Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója 2018 tavaszán 10-30 százalékos anyag-, illetve munkabér-emelkedésről számolt be. "Jelentős mértékben növekedtek a kivitelezési költségek, az anyagár átlagosan évente körülbelül 10 százalékos mértékben növekszik, de a munkabér ennél jóval nagyobb ütemben nő. A különböző szakterületeken eltérő mértékben változik a munkabér, valahol 10-30 százalékos, de számos területen 50-80 százalékos emelkedést lehet megfigyelni."
Kiss Gábor
ügyvezető igazgató
Metrodom Kivitelező Kft.
Kiss Gábor a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola, műszaki menedzser szakán főigazgatói dicsérettel végzet 1999-ben. Karrierjét 1995-ben a Balusztrád Kft.-nél kezdte, ahol közel 10 éves pályafutása során termelési... Tovább »
Így tehát a 2017-es nettó országos 230-240 ezer forintos négyzetméterenkénti lakásépítési költségek minimum 20 százalékkal (ha a munkaerőköltségek magasabb arányt képviselnek a lakásépítésnél) de összességében akár 30-40 százalékkal is nőhettek 2018-ra. A legóvatosabb 20 százalékos növekedéssel és az áfával együtt számolva tehát, a tavalyi évben már 350-365 ezer forint volt a négyzetméterenkénti építési költség egy magánszemélynek, egy családi ház esetében. Ahogy ez az Építőipari Költségbecslési Segédlet 2018-as kiadásában is szerepel, - miszerint egy átlagos minőségű családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége négyzetméterenként 360 ezer forint - kisebb igényszinttel 5-10 százalék ebből lefaragható, a felső határ ugyanakkor a csillagos ég.
Az, hogy magánszemély általi építtetésről beszélünk azért fontos tényező, mert ebben az esetben az anyag-, és munkaerőköltségek ugyan 27%-os áfával számolandóak, viszont igénybe vehető - bizonyos feltételek teljesülése esetén - áfa-visszatérítés 5 millió forintig. Ezzel szemben, ha valaki megvásárolja egy kivitelezőtől akár a családi házát, akkor az áfa visszaigénylésére nincs lehetősége, viszont ha 2018. november 1-ig létrejött az építési engedély, akkor a végső nettó értékesítési ár még a kedvezményes 5%-os áfával növekszik, 27% helyett.
Ehhez jön még a telek ára
Az építési költségek mellett a telekár is egy jelentős részét teszi ki egy új lakóingatlan árának, és a hazai ingatlanpiac felívelésével együtt ezek is egyre magasabb árakon cseréltek gazdát. Ugyanakkor az is igaz, hogy jókora eltérések vannak nemcsak az ország egyes részei között, de akár a fővároson belül is. Egy tavalyi cikkünk alapján 2018 elején, Budapesten a külső kerületeknél a telkek négyzetméterára körülbelül 20 ezer forinttól kezdődött, haladva a központi részek felé viszont bőven 100 ezer forint feletti telekárakra lehetett számítani. A vidéki nagyvárosokban pedig a fővárosi külső kerületekhez hasonló telekárakkal lehet számolni.
Vannak még egyéb költségek?
A korábbi adatok, a szakértők szerint becsült éves anyag-, és munkaerőköltség növekedésének a becslése, illetve az átlagos telekárak alapján már jó közelítés adható, hogy vajon mennyiből építhető fel egy családi ház. Egy társasházi építkezés abból a szempontból komplexebb, hogy a telek és az építési költégek mellett még jó pár költségelem felmerülhet. Futó Gábor, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosa egy korábbi, tavaly év végi interjújában arról számolt be, hogy:
Egy lakóháznál már 500 ezer forintos kivitelezési költségek kezdenek elterjedni eladható négyzetméterre számolva, ami az elmúlt egy évben nőtt meg 400-450 ezer forintról ekkorára. Ehhez hozzájön még mondjuk 50 ezer forint telekár, 100 ezer egyéb költség (tervezés, értékesítés, marketing, menedzsment stb.), ami már 650 ezer, és még egy fillért sem keresett rajta a fejlesztő. Erre jön a 27 százalékos áfa, így már 825 ezer forintnál járunk (egy garázzsal együtt). Néhány évvel ezelőtt még nem hittük volna el ezt az árat. Ha a fejlesztő ezen még keresni akar 15-20 százalékot 4-5 év alatt, akkor 950 ezer-1 millió forintért kellene értékesítenie egy négyzetméternyi új lakást egy átlag projektben.
Vagyis, egy budapesti társasháznál az átlagos 50 ezer forintos, egy négyzetméterre jutó beszerzési telekérték mellé még a marketing, az értékesítés, a tervezés körülbelül 100 ezer forintos kiadásait is hozzá kell adni, illetve az egy eladható négyzetméterre jutó építési költséget.
