Erős negyedik negyedévről és erős évről számolt be az SAP ma reggel közzétett gyorsjelentésében, valamint a menedzsment optimista az idei évvel kapcsolatban is. Ennek ellenére esik az SAP árfolyama a ma reggeli kereskedésben a német tőzsdén.
Az arany árfolyama profitál a koronavírus okozta helyzetből, ugyanis ezáltal a lassuló kínai és ezzel a globális gazdaság egy újabb ütést szenved el, habár a hatások mértékét még igen nehéz számszerűsíteni. Mindenesetre a vírushelyzet aktuális bizonytalansága tovább segíti az arany árfolyamának emelkedését, mely már december végén elkezdődött, amikor még szó sem volt sem a vírusról, sem a fokozódó iráni-amerikai feszültségekről.
Újabb 2 százalékos esésben tartózkodik az olaj árfolyama, amellyel idén már több mint 10 százalékot veszített értékéből a fekete arany, mindezt annak ellenére, hogy még az iráni-amerikai geopolitikai viszályok is tarkították év elején a képet. Fél a piac a koronavírus radikális elterjedésétől, mely jelentősen visszavetheti a globális olajkeresletet.
Majdnem biztosra lehet venni, hogy látunk még 340 feletti euróárfolyamot 2020-ban, vagy legalábbis nagyon komoly fordulat kellene ahhoz, hogy ez ne történjen meg – derül ki a Portfolio elemzői körképéből. Az általunk megkérdezett szakértők azt is elárulták, szerintük milyen árfolyamnál avatkozna be a Magyar Nemzeti Bank, illetve hogy reagálhatnak a forint egyre kellemetlenebb esésére.
A JP Morgan kielemezte, hogy egy esetlegesen fokozódó amerikai-iráni konfliktus milyen hatással lehet az olaj, az arany és az ipari fémek árfolyamára. Ehhez az elmúlt 40 év négy nagy közel-keleti feszültségét vizsgálta meg, és megállapítható, hogy az előbb említett eszközök legnagyobb nyertese az olaj lehet, a legrosszabbul pedig az ipari fémek járhatnak. A Hormuzi-szoros 1 hónapig tartó blokkolása 14 dollárral emelheti a Brent árfolyamát az elemzőház kalkulációi szerint.
Lendületben vannak az amerikai részvények, az S&P 500 index tavaly közel 30 százalékot száguldott, de még közel sincs ahhoz, hogy buborékról beszéljünk – véli a JP Morgan elemzője. A szakértő szerint addig nincs baj, amíg az S&P 500 index el nem éri a 3700 pontos értéket.
A 2013 óta tartó medvepiac veszteségeit sikerült idén év elejére ledolgoznia az arany árfolyamnak. Historikusan igen beszédes a nemesfém árfolyamának és a reálhozamoknak az együttmozgása (korrelációja), mely utóbbi idén is kedvezően alakulhat a sárga nemesfém számára, ugyanis a nagy adóssághegyeknek köszönhetően nem engedhetik meg maguknak a világ nagy jegybankjai, hogy kamatot emeljenek.
Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján.
Öthavi csúcsra ugrott a kínai jüan a dollárral szemben kedden azután, hogy visszatért a globális piacokra a kockázatvállalási kedv az amerikai-iráni konfliktus miatti aggodalmak enyhülésének köszönhetően. Ez, és a közelgő amerikai-kínai kereskedelmi alku első fázisa együttesen sokhavi csúcsra emelte a különböző tőzsdeindexeket is Kínában.
Az amerikai részvénypiacok nyitása óta enyhült az amerikai-iráni katonai konfliktussal kapcsolatos befektetői félelem, így hétfőn mérsékelt pluszban zártak a vezető részvényindexek, napon belül pedig látványosan süllyedt az olaj és az arany árfolyama.
Végigvettük, hogy az iráni tábornok meggyilkolása következtében a perzsa állam milyen válaszcsapásokat mérhet az Egyesült Államokra, továbbá összehasonlítottuk a jelenlegi helyzetet a szeptemberi Szaúd-Arábiát ért dróntámadással. Az olaj keresleti és kínálati oldalára is vetettünk egy pillantást, majd fundamentálisan és technikailag is megnéztük a fekete arany kilátásait a közeljövőre.
Trump megfenyegette Iránt, hogy aránytalanul nagy válaszcsapást fog mérni amennyiben bármilyen amerikai célpontot vagy személyt támadás ér. A feszültségek fokozódnak, ami kedvez az aranynak, az olajnak, csökkennek a kötvényhozamok, erősödik a jen, esnek a részvények.
Kitört az arany a június óta formálódó zászló alakzatból, melynek célárfolyama 1700 dollár fölé mutat. Remek a hangulat a világ tőkepiacain, így felmerül a kérdés, hogyha ilyen körülmények között jól tud teljesíteni az arany, akkor mi lesz, ha borúsabb lesz a hangulat?
Az olaj a legjobb évét zárta 2019-ben 2016 óta, az amerikai típusú könnyűolaj, a WTI 34 százalékot emelkedett, míg az északi-tengeri Brent 23 százalékot. Az Egyesült Államok és Irán továbbra is gondoskodik a geopolitikai feszültségekről, azonban az elemzők szerint idén a második félévben tovább emelkedhet a jegyzés.
Nemcsak a világ részvénypiacai, hanem néhány nyersanyag is igen jól teljesített az idén. A mezőnyből kiemelkedik a palládium 50 százalékot meghaladó szárnyalása, de a kőolaj, sertésárak, és az arany is kellőképpen megörvendeztette befektetőit. Utánanéztünk, hogy mi okozta az előbb említett nyersanyagok idei kedvező hozamait.
Izgalmas év áll előttünk az olajpiac szempontjából, végigvettük a főbb faktorokat, melyek hatással lehetnek jövőre a fekete arany árfolyamára. Előfordulhat, hogy megtorpanhat az amerikai palaolaj termelés növekedése, a világgazdaság állapota továbbra is kulcskérdés lesz, jön az amerikai elnökválasztás, és egyre nő a világ klímatudatossága. Egy év múlva ilyenkor már okosabbak leszünk.
A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.
A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak. Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.