Ma vette kezdetét az EU kétnapos találkozója Luxemburgban, ahol a régóta kényes témának számító bevándorlási kérdések lesznek fókuszban - írja a Euronews. A tárgyalásokon az EU magasrangú képviselői mellett a unió 27 tagállamának belügyminiszterei vesz részt.
A brit választók egyértelmű többsége most az Európai Unióval való szorosabb kapcsolatépítést támogatja - derül ki egy új közvélemény-kutatásból, amely alapján nagyot fordult a brit közvélemény a Brexit óta – írja a The Guardian.
A brit kormány hirdetési kampányt indít, amelynek célja elriasztani a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyságba érkező illegális bevándorlókat azzal az üzenettel, hogy az embereket "őrizetbe vétel és kitoloncolás fenyegeti", ha megteszik ezt az utat.
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága minden bizonnyal Európa politikailag egyik, ha nem a legaktívabb területe. 2015 óta összesen 5 miniszterelnököt „fogyasztott” az ország, 2014-ben Skócia függetlenségéről szavaztak a skótok, 2016-ban az európai uniós tagságról voksoltak a britek. Míg az utolsó általános választáson úgy tűnhetett, a Munkáspárt számára esélytelen, hogy egy ciklus alatt kormányváltó pozícióba kerüljön, most a párt vezetője, Keir Starmer prime-minister-in-waiting, vagyis egyértelműen miniszterelnöki feladatra készülő politikusként jelenik meg, köszönhetően a Konzervatív Párt bezuhanásának. Nem szunnyad a skót függetlenségi törekvés, és a Brexit óta egyre relevánsabb az ír egység kérdése. Az Egyesült Királyság térképét átrajzoló mozgalmak sorában eközben egyre aktívabb egy harmadik mozgalom, a walesi függetlenséget követelők tábora is.
Tavaly 606 ezer főt tett ki a nettó migráció az Egyesült Királyságban, ami új rekordot jelent – írja a brit statisztikai hivatal friss számaira hivatkozva a Reuters.
A Sinn Féin nacionalista párt minden idők legjobb helyi választási eredményét érte el szombaton Észak-Írországban, azon a versenyen, amelyet széles körben a régió Brexit utáni politikai patthelyzetéről szavaztak – Írja a Financial Times.
A világ egyik legnagyobb autógyártójának számító Stellantis vezetői szerdán tárgyaltak az Egyesült Királyság minisztereivel, mivel a Brexit utáni kereskedelmi megállapodások komoly veszélyt jelentenek a cég tevékenységére az országban - írja a CNBC.
Folyamatosan nő a startupok száma Franciaországban, miközben a fintechek legnagyobb központja, London egyre inkább háttérbe szorul – írja a Bloomberg. Párizs a szektor európai éllovasa akar lenni, de nemcsak Angliával, hanem más országokkal is versenyeznie kell ehhez.
A Revolut bejelentette, hogy május 30-tól end-to-end online fogyasztási hiteleleket fognak kínálni az ügyfeleiknek egy újabb nagy piacon, Franciaországban - írja a Finextra. A Revolut növekedésért felelős alelnöke arról is beszélt a bejelentés kapcsán, hogy 2025-re 100 millió ügyféllel szeretnének rendelkezni, és az is kiderült, hogy a társaság idővel a jelzáloghitel-piacra is be kíván lépni.
A brit Munkáspárt fontolóra vette, hogy kormányra kerülése esetén kiterjeszti az általános szavazati jogot a Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárokra - közölte vasárnap a legnagyobb brit ellenzéki erő egyik vezető politikusa.
Az Európai Unióban működő bankok, biztosítók és alapkezelők a jövőben csak akkor értékesíthetnének befektetési alapokat és más befektetési termékeket, ha a szabályozó hatóságok előtt bizonyítani tudják, hogy azokat értékarányos áron és indokolt költséggel kínálják - derült ki a Reuters által ismertetett javaslattervezetből. Az értékesítői jutaléktilalom szempontjából megengedőbb a tervezet, mint pár hete gondolni lehetett, és csak a "tanácsadó nélküli értékesítésben" tiltanák ezt.
Nik Storonsky, a Revolut vezérigazgatója szerint a fintech két éve igyekszik megszerezni a brit banki engedélyét, most azonban "extra óvatos" szabályozók akadályozzák ebben, akiket a Silicon Valley Bank és a Credit Suisse közelmúltbeli csődje ijesztett meg - írja a Finextra.
A Revolut alapítói éles kritikával illették Londont, mint pénzügyi központot, mondván, nem tervezik a tőzsdei bevezetést a nagy üzleti múlttal rendelkező városban – írja a Bloomberg.
Kiemelt figyelemmel várta a Fed mai kamatdöntését a piac, ahol végül a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot emelt a jegybank. A kezdeti reakció dollárgyengülés volt, viszont a részvénypiacokon már bizonytalanabb mozgások látszottak, hiszen a közlemény üzenetei nem volt teljesen egyértelműek. A kommunikáció fókuszában az állt, hogy mostantól a jegybank ülésről-ülésre fogja eldönteni a kamatemelésről, de az a (korábban megszokott) konkrét megfogalmazás kikerült a közleményből, hogy "további kamatemelések lehetnek szükségesek"- ezt tehát lehet úgy értelmezni, hogy akár szünet is következhet. Viszont Powell elrontott a hangulatot azzal kijelentésével, hogy nem tartja valószínűnek az idei kamatvágást, amelyet lefordulás követett a tőzsdéken.
Súlyos válságban az Európai Parlament önkéntes nyugdíjalapja. Három lehetőség van arra, hogy a fizetésképtelenné vált befektetői alapot megmentsék, de vagy az adófizetők járnak rosszul, vagy a befizetők. Egyre nagyobb botrány bontakozik ki az ügyben.
A reggeli nyitást követően hamar elfogyott a lendület az európai tőzsdéken, a magyar tőzsdén azonban kiváló volt a hangulat, elsősorban az OTP menetelésének köszönhetően. Számos friss makroadat érkezett ma, többek között az eurózóna áprilisi inflációs adata, amely azt mutattta, hogy fél év után elakadt az éves infláció csökkenése, és az áremelkedés mértéke kissé felülmúlta az elemzői várakozásokat. A nap második felében Amerikában negatív hangulat uralkodott, de végül "megúszták" 1 százalék körüli eséssel az indexek.
Hiába várták sokan, 2022 nem hozta el a növekedést az Egyesült Királyság sokat szenvedett autógyártása számára. 2023 első három hónapja ugyanakkor bizakodásra adhat okot, a globális chip- és alkatrészhiány enyhülése jótékonyan hatott a termelésre, amelynek köszönhetően zsinórban a második hónapban tudott bővülni a szigetország autógyártása.
Az európai tőzsdéken mérsékeltek voltak az elmozdulások, a nagy sztori most a magyar részvénypiacon van, nagy forgalom mellett száguldott az OTP és a Mol is, miután a kormány szigorításokat jelentett be a befektetési alapoknál. 2023. július 1-től a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának ez pedig megmozgatta a részvénypiaci befektetők fantáziáját, és elkezdték venni a hazai nagypapírokat. Annak ellenére, hogy a mai bejelentés nem egyértelműen jelenti azt, hogy a hazai alapokban a magyar részvénysúlynak emelkednie kell.
Részt vesz a brit uralkodó jövő heti koronázásán az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke, Michelle O'Neill.