Nem sűrűn látunk annyira nagy szórást az elemzői véleményekben a Monetáris Tanács kamatdöntése előtt, mint most. Az elemzők véleménye 15 és 90 bázispontos kamatemelés között szóródik, a többség szerint valamennyit gyorsítani fog a jegybank az eddigi tempón, de a lépés nem lesz hasonlítható a lengyel és cseh döntésekhez méretében. A lépés pedig a múlt héten történelmi mélypontja közelébe gyengült forint sorsát is érdemben befolyásolhatja, ha csalódást okoz a jegybank, akkor további esés jöhet.
A kedvezőtlen amerikai inflációs adatközlés után rossz teljesítményt láthattunk ma az ázsiai tőzsdéken, jó hangulatú piacnyitást láthattunk azonban Európában, az óvatos emelkedés a délutáni órákban is kitartott - érkezett egy kedvező makrogazdasági hír a kontinensen, a vártnál nagyobb mértékben nőtt ugyanis szeptemberben az Egyesült Királyság gazdasága, miután a szolgáltatóipar és az építőipar is fellendült. Itthon a mai kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány 480 forintban rögzíti az üzemanyagárak felső határát - a hírre kifejezetten érzékenyen reagált a Mol részvénye, valósággal szabadulnak az olajcég papírjától a befektetők, ennek köszönhetően a magyar tőzsde is lefordult. A tegnapi, vártnál lényegesen magasabb inflációs számok közlése után ma kedvező hír érkezett a tengerentúlon, jelentősen csökkent ugyanis az amerikai költségvetés hiánya októberben - vélhetően ennek is köszönhetően jó hangulatban indult a kereskedés a tengerentúlon, ugyanakkor az indexek vegyesen zártak.
Kisebb kilengések mellett jellemzően emelkedést láthattunk ma a vezető európai tőzsdéken, érkezett egy kedvező makrogazdasági hír, a vártnál nagyobb mértékben nőtt ugyanis szeptemberben az Egyesült Királyság gazdasága. Itthon a mai kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány 480 forintban rögzíti az üzemanyagárak felső határát - a hírre kimondottan érzékenyen reagált a Mol részvénye, valósággal szabadultak az olajcég papírjától a befektetők, végül kifejezetten magas forgalom mellett 4,8 százalékot zuhant az olajcég jegyzése. Ennek köszönhetően a magyar tőzsde is rosszul teljesített, végül 0,6 százalékos lett a mínusz. Ami pedig a többi hazai blue chipet illeti, 2 százalékos emelkedésével remekül teljesített ma az OTP, míg a Richter jegyzése 0,1 százalékkal, a Magyar Telekomé pedig 0,8 százalékkal lejjebb került.
Ezen a héten ismerteti a KSH az októberi magyar inflációt, s nagy esély van rá, hogy a szeptemberi 5,5%-os éves drágulást meghaladja majd az októberi adat. A héten ezen kívül külkereskedelmi és ipari statisztikák érkeznek, külföldön pedig az amerikai inflációra érdemes figyelni. Utóbbi nagyon fontos közlés lesz, a vártnál jelentősebb áremelkedés ugyanis erősítheti a várakozásokat a Fed kamatemelésével kapcsolatban. A Fed ugyanis hiába indította el az eszközvásárlási program kivezetését, a befektetők további szigorítást várnak, és jövőre több kamatemelést is áraznak. Ha magas inflációt közölnek szerdán, az erősítheti ezeket a várakozásokat.
Mi történik akkor, ha elszáll az olaj és az üzemanyagok ára, ráadásul ez nem ijeszti meg a fogyasztókat, hanem épp ellenkezőleg, vásárolnak, mint ha nem lenne holnap? Akkor bizony jól megy az olajcégeknek, így a Molnak is, amely ma hajnalban bivalyerős negyedéves eredményről számolt be, ráadásul nem csak tavalyhoz képest nőtt nagyot a Mol eredménye, de az elemzői várakozásokat is verte a cég. Most tényleg minden összejött, egyszerre dübörög az Upstream és a Downstream, a finomítói és a petrolkémiai árrés magasan áll, a Fogyasztói szolgáltatások szegmens is tovább nőtt. A menedzsment még optimistább lett, és megemelte az idei várakozásait.
A családi szja-visszatérítés, a fiatalok szja-mentessége, a bérintézkedések és a 13. havi nyugdíj visszaépítése többletmegtakarítást fog jelenti a magyar lakosság számára, amiben megtalálhatja a maga lehetőségeit a magyar biztosítási szektor – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter a MABISZ konferenciáján, ráirányítva ugyanakkor a figyelmet többek között a koronavírus miatti kockázatokra és a magas energiaárak következményeire is, amelyek miatt idei GDP-előrejelzését a Pénzügyminisztérium 6,8%-ra csökkentette. Varga Mihály azon jelzése, hogy korlátozások is lehetnek, illetve gazdasági kiesés is jöhet a koronavírus negyedik hulláma következtében, jócskán eltér az eddigi kormányzati üzenetektől, amelyek eleve azt sugallták, hogy nem várhatóak korlátozások, mert csak az oltás segít. Mivel azonban a világon most Magyarországon terjedhet a leggyorsabban a járvány az egész világon, és meredeken romlanak a különböző egészségügyi mutatók, így érthető, hogy változik a kormányzati kommunikáció is.
A legtöbb spekuláns, befektetési alap és hedge fund arra törekszik, hogy az idő nagy részében nyereséges ügyleteket csináljon, vagy sokáig tartson egy-egy pozíciót, amíg az reményei szerint profitábilissá válik, és közben korlátozza a veszteségeit. Mark Spitznagel alapja, az Universa azonban egy ezzel teljes mértékben ellentétes elvet követ és ezt sikeresen teszi hiszen az ügyfelei számára csillagászati hozamokat szállít. Teszi ezt annak ellenére, hogy az évek nagy részében inkább veszteséget csinál, ám amikor felbukkan a Taleb által megírt Fekete Hattyú jelensége és a piacok hirtelen egy nagy elmozdulást csinálnak, elképesztő profitokat zsebel be. A feszültséget csökkentendő Spitznagel a szabadidejében kecskéket tenyészt, és Amerika egyik legjobb minőségű kecskesajtjával látja el a kiemelt delikátesz boltokat.
A Huawei szenvedéséből profitált a kínai piacon az Apple a július-szeptemberi negyedévben, a távol-keleti országban valósággal felrobbantak az iPhone értékesítései. A chiphiány azonban az amerikai technológiai óriást is elérte, a cég negyedéves bevételei elmaradtak a várakozásoktól és a folyó negyedév kilátásait is rontják a beszállítói problémák. A részvények árfolyama esik a negyedéves gyorsjelentésre a nyitás előtti kereskedésben.
Október 31-e, vasárnap estig kell kérelmet benyújtaniuk a bankjukhoz azoknak, akik rászorultak, és benne maradnának a hiteltörlesztési moratóriumban 2022. június 30-áig. Eddig csak pár százaléknyian éltek a lehetőséggel, ami azért kockázatos, mert sokan „leszoktak” a hiteltörlesztésről az elmúlt másfél évben, novembertől viszont ismét fizetniük kell, és később már nem lesz visszaút a moratóriumba. Röviden összefoglaljuk, amit most tudni lehet a témáról.
Az energiaválság ugyan átmeneti lesz, de meg kell tanulnunk belőle, hogy mennyire veszélyes továbbiakban is a fosszilis energiahordozókra támaszkodnunk. Az energiaválság és az ellátási nehézségek rövid távon aggodalomra adnak okot, de az inflációtól önmagában nem kell tartanunk Európában. Az Európai Központi Bank sem fog reagálni az inflációra, és mindezt helyesen teszi, a kilábalás az eurózónában ugyanis nagyon törékeny. Sőt, nemcsak kamatemelésre ne számítsunk belátható időn belül, de azt is meg kell szokunk, hogy az EKB tartósan jelen lesz a kötvénypiacon. Nemcsak a monetáris, de a fiskális politika is támogató marad: EU-s szinten lazíthatják a fiskális szabályokat, így a déli tagállamok végrehajthatják azokat a növekedést tartósan serkentő beruházásokat, amelyekre önerőből képtelenek lettek volna. Dr. Fabian Zuleeggel, a European Policy Centre ügyvezetőjével és vezető közgazdászával beszélgettünk az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) budapesti konferenciája után. Zuleeg beszélt a Brexit okozta megoldhatatlan helyzetről, valamint a britek példáján azt is elárulta, hogy szerinte miért nem tud egy tagállam súlyos következmények nélkül kilépni az Európai Unióból - amely viszont úgy is széthullhat, hogy egy ország sem válik ki.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6-7 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A kis- és középvállalkozások mellett a gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében a novemberi törlesztőrészlet 3-8 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint egyre gyakoribb a 10%-ot is meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés.
Számottevően, 22 százalékkal csökkentek 2021 első félévében az ingatlanbefektetések Közép- és Kelet-Európában az előző év azonos időszakához képest, a bankok számára azonban jelentősen nőtt az ingatlanhitelezés jelentősége a járvány időszakában – állapította meg a KPMG felmérése. Miközben a magyarországi bankok legszívesebben a logisztikai fejlesztésekhez nyújtanának finanszírozást, addig a megkérdezett hazai ingatlanfejlesztők a lakófejlesztéseket találták a legvonzóbbnak.
Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.
Az elmúlt évek tartósan laza monetáris politikája idén nyáron gyökeres fordulatot vett, hiszen sok év után először restriktív módba fordította az irányt a jegybank, és kamatemelési ciklust indított el. Az okok egyértelműek: az infláció hónapról hónapra stagnáló, illetve emelkedő számot mutat, beragadva a 4,5-5,5 százalékos sávba, a trend pedig minden gazdasági szereplő számára egyértelmű lett - írja elemzésében Borbély Miklós, a Diófa Alapkezelő Értékpapír-befektetési igazgatója.
Felemásra sikerültek a Facebook harmadik negyedéves számai és a kilátásokkal kapcsolatban is nagy a bizonytalanság a menedzsment szerint, ennek ellenére a részvények árfolyama emelkedett az eredmények publikálását követően, amiben szerepe lehetett annak, hogy újabb, masszív saját részvény vásárlásokat jelentett be a vállalat. Hozzá kell tenni, hogy a gyorsjelentés eltörpülhet a befektetők szemében az elmúlt hetekben kibontakozni látszó botrány közepette, amiket az exdolgozók szivárogtatásai indítottak el.
Gazdasági és kereskedelmi kérdésekről egyeztetett Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter videókapcsolaton keresztül kedden reggel - adta hírül a kínai sajtó.
Minden fontos adatot közzétesznek a héten, amelyre a befektetők árgus szemekkel figyelnek: friss inflációs adat érkezik az eurózónából, és nagy rá az esély, hogy az tovább nő a szeptemberi 13 éves csúcsról. Az Egyesült Államokban is közzéteszik a szeptemberi adatot, amelyre a Fed figyel, és a harmadik negyedéves GDP-adatokat is közlik a tengerentúlon és az euróövezetben is - azaz kiderül, mennyire valósak a lassulásról alkotott félelmek. Mindent egybevetve a héten pontosabb képet kapunk arról, hogy valóban a nem kívánt stagfláció felé halad-e a két legnagyobb fejlett gazdaság. Ha ez még önmagában nem lenne elég egy hétre, még az Európai Központi Bank is most tartja kamatdöntő ülését, de további fontos adatok is érkeznek a nagyvilágból. A fontos nemzetközi események mellett itthon most nem lesz nagy adatdömping, de azért Magyarországon is közzétesznek fontos munkaerőpiaci adatokat.
Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány negyedik hulláma, de az átoltottságból fakadóan olyan korlátozásokra nem számítanak a Raiffeisen Bank elemzői, mint ami a korábbi hullámokban volt. „Ha a járványügyi intézkedésekből fakadóan nem is, de más forrásból azonban előgördültek olyan akadályok, amelyek visszavetik a gazdasági helyreállás és növekedés folyamatát” – áll a bank negyedéves makrogazdasági előrejelzésében.
