Október 31-e, vasárnap estig kell kérelmet benyújtaniuk a bankjukhoz azoknak, akik rászorultak, és benne maradnának a hiteltörlesztési moratóriumban 2022. június 30-áig. Eddig csak pár százaléknyian éltek a lehetőséggel, ami azért kockázatos, mert sokan „leszoktak” a hiteltörlesztésről az elmúlt másfél évben, novembertől viszont ismét fizetniük kell, és később már nem lesz visszaút a moratóriumba. Röviden összefoglaljuk, amit most tudni lehet a témáról.
Az energiaválság ugyan átmeneti lesz, de meg kell tanulnunk belőle, hogy mennyire veszélyes továbbiakban is a fosszilis energiahordozókra támaszkodnunk. Az energiaválság és az ellátási nehézségek rövid távon aggodalomra adnak okot, de az inflációtól önmagában nem kell tartanunk Európában. Az Európai Központi Bank sem fog reagálni az inflációra, és mindezt helyesen teszi, a kilábalás az eurózónában ugyanis nagyon törékeny. Sőt, nemcsak kamatemelésre ne számítsunk belátható időn belül, de azt is meg kell szokunk, hogy az EKB tartósan jelen lesz a kötvénypiacon. Nemcsak a monetáris, de a fiskális politika is támogató marad: EU-s szinten lazíthatják a fiskális szabályokat, így a déli tagállamok végrehajthatják azokat a növekedést tartósan serkentő beruházásokat, amelyekre önerőből képtelenek lettek volna. Dr. Fabian Zuleeggel, a European Policy Centre ügyvezetőjével és vezető közgazdászával beszélgettünk az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) budapesti konferenciája után. Zuleeg beszélt a Brexit okozta megoldhatatlan helyzetről, valamint a britek példáján azt is elárulta, hogy szerinte miért nem tud egy tagállam súlyos következmények nélkül kilépni az Európai Unióból - amely viszont úgy is széthullhat, hogy egy ország sem válik ki.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6-7 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A kis- és középvállalkozások mellett a gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében a novemberi törlesztőrészlet 3-8 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint egyre gyakoribb a 10%-ot is meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés.
Számottevően, 22 százalékkal csökkentek 2021 első félévében az ingatlanbefektetések Közép- és Kelet-Európában az előző év azonos időszakához képest, a bankok számára azonban jelentősen nőtt az ingatlanhitelezés jelentősége a járvány időszakában – állapította meg a KPMG felmérése. Miközben a magyarországi bankok legszívesebben a logisztikai fejlesztésekhez nyújtanának finanszírozást, addig a megkérdezett hazai ingatlanfejlesztők a lakófejlesztéseket találták a legvonzóbbnak.
Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.
Az elmúlt évek tartósan laza monetáris politikája idén nyáron gyökeres fordulatot vett, hiszen sok év után először restriktív módba fordította az irányt a jegybank, és kamatemelési ciklust indított el. Az okok egyértelműek: az infláció hónapról hónapra stagnáló, illetve emelkedő számot mutat, beragadva a 4,5-5,5 százalékos sávba, a trend pedig minden gazdasági szereplő számára egyértelmű lett - írja elemzésében Borbély Miklós, a Diófa Alapkezelő Értékpapír-befektetési igazgatója.
Felemásra sikerültek a Facebook harmadik negyedéves számai és a kilátásokkal kapcsolatban is nagy a bizonytalanság a menedzsment szerint, ennek ellenére a részvények árfolyama emelkedett az eredmények publikálását követően, amiben szerepe lehetett annak, hogy újabb, masszív saját részvény vásárlásokat jelentett be a vállalat. Hozzá kell tenni, hogy a gyorsjelentés eltörpülhet a befektetők szemében az elmúlt hetekben kibontakozni látszó botrány közepette, amiket az exdolgozók szivárogtatásai indítottak el.
Gazdasági és kereskedelmi kérdésekről egyeztetett Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter videókapcsolaton keresztül kedden reggel - adta hírül a kínai sajtó.
Minden fontos adatot közzétesznek a héten, amelyre a befektetők árgus szemekkel figyelnek: friss inflációs adat érkezik az eurózónából, és nagy rá az esély, hogy az tovább nő a szeptemberi 13 éves csúcsról. Az Egyesült Államokban is közzéteszik a szeptemberi adatot, amelyre a Fed figyel, és a harmadik negyedéves GDP-adatokat is közlik a tengerentúlon és az euróövezetben is - azaz kiderül, mennyire valósak a lassulásról alkotott félelmek. Mindent egybevetve a héten pontosabb képet kapunk arról, hogy valóban a nem kívánt stagfláció felé halad-e a két legnagyobb fejlett gazdaság. Ha ez még önmagában nem lenne elég egy hétre, még az Európai Központi Bank is most tartja kamatdöntő ülését, de további fontos adatok is érkeznek a nagyvilágból. A fontos nemzetközi események mellett itthon most nem lesz nagy adatdömping, de azért Magyarországon is közzétesznek fontos munkaerőpiaci adatokat.
Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány negyedik hulláma, de az átoltottságból fakadóan olyan korlátozásokra nem számítanak a Raiffeisen Bank elemzői, mint ami a korábbi hullámokban volt. „Ha a járványügyi intézkedésekből fakadóan nem is, de más forrásból azonban előgördültek olyan akadályok, amelyek visszavetik a gazdasági helyreállás és növekedés folyamatát” – áll a bank negyedéves makrogazdasági előrejelzésében.
A várakozásoknál jobban szerepel idén a magyar lízingpiac, és folynak tárgyalások az ősszel induló Széchenyi Lízing GO kedvezményes program mellett újabb kedvező finanszírozási megoldásokról – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet csütörtöki konferenciáján. Szerinte a lízingfinanszírozás iránt volna kereslet, ám a globális ellátási problémák, a kapacitás- és alkatrészhiány miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az eszköz – például jármű -, amit finanszírozni lehetne.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint folytatódik a robusztus ütemű kilábalás a koronavírus-járvány sokkjából a közép- és kelet-európai gazdaságokban, köztük Magyarországon, de a térségnek a továbbiakban a beszállítói hálózatokban jelentkező szűk keresztmetszetek és a meglóduló infláció kettős visszahúzó hatásaival is számolnia kell.
Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amelyben felméri a Covid19-válságot követően megváltozott gazdasági kormányzási körülményeket, és újraindítja az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát - olvasható a testület keddi tájékoztatójában.
A jelenlegi pályát egy maratoni futáshoz hasonlítanám, minden pályaszakaszt olyan sebességgel kell megfutni, hogy képesek legyünk végig érni a pályán. Ebben a szakaszban 15 bázispontos tempóban haladunk előre, a következő előrejelzést majd decemberben készítjük, amikor megint átfogóan értékeljük a teljes makrogazdasági képet és döntünk a következő időszakról – mondta a Portfolionak adott villáminterjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Budapest Economic Forum konferencián tartott beszéde után.
Ha nem lett volna koronavírus-járvány Magyarországon, akkor nem került volna sor ekkora béremelésre - mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Portfolio makrogazdasági konferenciáján, aki a magyar egészségügy helyzetéről is beszélt. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója elmondta: a gyógyszerek és terápiák engedélyeztetésben Magyarország nagyon le van maradva, de vannak pozitív fejlemények is. Az AIPM igazgatója elmondta azt is, hogy a következő évtizedekben hatalmas előrelépéseket láthatunk majd több betegség kezelésében is, ennek pedig mérhető hatása lesz a gazdasági aktivitásra.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló jogszabály módosítását tárgyalta a napirend utáni felszólalásokat követően kivételes eljárásban kedden az Országgyűlés. A módosítást végül 117 igen szavazattal, 49 ellenszavazat mellett, kivételes eljárásban fogadta el az Országgyűlés.
Visszatért az optimizmus a vállalatvezetők gondolkodásába, már nem látják olyan kedvezőtlenül a gazdasági kilátásokat - mondta Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója a Portfolio makrogazdasági konferenciáján. Egyre fontosabb szempont a digitalizáció, de ami ennél is érdekesebb, hogy a KPMG tanulmánya szerint az ESG-re a vállalatok vezetői egyre kevésbé szükséges rosszként tekintenek, hanem már a rövid távú megtérülési szempontokat is felülírhatja. Maga a kapitalizmus is átalakul, az érintetteknek egyre nagyobb hatása van a vállalat működésére, és az érintettek is fenntarthatóbb működést várnak el. Az előadás utáni panelbeszélgetésben pedig a magyar vállalatvezetők átalakuló szemléletéből is ízelítőt kaptunk.
A jogállamisági mechanizmus elindulása miatt a viták Magyarországgal és Lengyelországgal hosszú hónapokig fennmaradhatnak, és Magyarország akár 2022 második feléig is EU-s források nélkül maradhat - mondták közgazdászok a Portfolio makrogazdasági konferenciáján. A szakemberek szerint ez ugyanakkor nem fogja jelentős mértékben rontani a magyar gazdasági kilátásokat. A közgazdászok a forint és az infláció kilátásairól is beszéltek: szerintük a jegybankoknak a régióban hosszabb ideig fenn kell majd tartaniuk a kamatemelési ciklust, mint ahogy azt most tervezik.
Van egy vitánk az Európai Bizottsággal, Magyarország és Lengyelország esetében rengeteg kérdése van a testületnek, vagyis ez a vita tartós lesz – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter. A politikus kiemelte, hogy fontos a fokozatosság a költségvetési hiány csökkentésében, az évtized közepére ismét 3 százalék körül lehet a deficit.
