Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.
A piac, az elemzők, a gazdaságpolitikai döntéshozók még mindig V-alakú gazdasági felívelést várnak, ezzel szemben sokkal valószínűbb egy lassú kilábalás, részben azért, mert az epidémia lefolyása hosszabb lesz, részben pedig azért, mert egy ilyen gazdasági sokk után a háztartások fogyasztási szokásai megváltoznak, a megtakarítási hajlandóságuk igen jelentősen emelkedik majd. A tőzsdék viszont előreszaladtak, inkább lefelé vannak kockázatok.
Telefonon egyeztettek a kínai és amerikai kereskedelmi főtárgyalók a makrogazdasági és közegészségügyi együttműködés megerősítését tűzve ki célul - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken.
A koronavírus-járvány miatt korábban soha nem látott céltartalékolást hajtott végre az OTP, ami miatt a bankcsoport veszteséges lett az első negyedévben, miközben az elemzők 33 milliárd forint profitra számítottak. Biztosan sokakat meglep majd a 4 milliárd forintos mínusz, igazából nem a veszteség mértéke ijesztő, hanem egyrészt a tény, hogy a válságnak ebben a korai fázisában lett ilyen csúnya az eredmény, másrészt az, hogy milyen gyorsan tudnak elromlani a dolgok, nemrég még egy olyan pénzgyár volt az OTP, ami egymás után dönti a rekordokat, és negyedévente termel legalább 100 milliárd forint profitot. A pozitív olvasat az lenne, hogy rekord céltartalékolás, szlovák és magyar bankadó és a magyarországi törlesztési moratórium várható negatív hatásának lekönyvelésével is tud nagyjából nullás eredményt hozni a bank, de a veszteség azért összességében inkább negatív meglepetés. Egyébként maga a negyedév még egyáltalán nem volt gyenge, a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak a negyedév végétől jelentkeztek, a bankcsoport hitel- és betétállománya is nőtt, és bár a marzsok várható módon csökkentek, a bevételek és a működési eredmény is szépen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kockázati költségek azonban alaposan belerondítottak a képbe, a céltartalékolásra nem is a portfólióminőség aktuális romlása miatt került sor, hanem azért, mert a bank már most reagált a járványhelyzet miatt megváltozott külső környezetre, és többlet értékvesztést könyvelt le. Csúnya forgatókönyvre készül az OTP.
A koronavírus-válság hatásait egyre tisztábban látjuk a kiskereskedelemben, az iparban és a turizmusban, a nemzetgazdaságban viszont több olyan ágazat is van, amely kisebb publicitást kap. Cikksorozatunk most egy ilyen ágazatra fordul rá: az adminisztratív és támogató szolgáltatások iparágára. A gyűjtőág magában foglalja a lízing- és autókölcsönző piacot, az utazásközvetítőket, a konferenciaszervezőket. Ezeknél a tevékenységeknél a gazdasági aktivitás szinte teljesen leállt, míg a szintén ide tartozó fejvadászoknál enyhébb, az épületüzemeltetésnél pedig vélhetően minimális a visszaesés. Összességében az ágazat visszaesése nagy lesz, de alacsony súlya miatt nem ránt nagyot a hazai GDP-n.
Egyre több felmérés érkezik arról, hogy a magyarok nagyjából 10%-a elveszítette a munkáját a koronavírus-válság kirobbanása után. Ez azt jelentené, hogy jelenleg már több mint félmillió magyar van munka nélkül.
Közel 80 év óta nem látott mértékű reálgazdasági visszaesésbe kerültünk, a Generali várakozásai szerint a világgazdaság idei mélyrepülése legalább 3,5%-os globális recessziót hoz. A várhatóan történelmi mértékű mélységbe zuhanó második negyedéves GDP ellenére a tőkepiacok március végétől a megnyugvás jeleit mutatják, néhány napos megingástól eltekintve egész áprilisban kitartott a pozitív hangulat.
A legfrissebb üzleti felmérés szerint a brit vállalatoknak több mint a fele - csaknem 3 millió cég - tart valamilyen mértékben attól, hogy az új koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenné válik.
A koronavírus-válság hatására a debreceni BMW-gyár felépítésének elhalasztásáról döntöttek Németországban. A lépésnek már a magyar GDP-számokra is kimutatható hatása van. Az intézkedés a GDP 0,5%-át kitevő egyszeri kiesést jelent a (remélhetőleg csak ideglenesen) elmaradó beruházási teljesítmény révén. A gyár teljes kapacitáson üzemelve a magyar gazdasági teljesítményhez tartósan, évről évre ugyanennyit tenne hozzá.
Azok, akik év elején aranyba fektettek, még mindig nagyon jól állnak, a részvénypiacokon azonban az év eleji vételek nagyon ritka esetben fordultak termőre, igaz ez a magyar részvénypiacon is, ahol kevés részvény van csak víz felett. Megnéztük, hogyan teljesítettek az egyes eszközosztályok az év első négy hónapjában.
A kedden ismertetett friss adatok szerint rekordmélységbe zuhant áprilisban a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor aktivitásának mérőszáma az új koronavírus okozta járvány átszűrődő hatásai miatt.
A tavalyi 2 százalék után idén a GDP 3,8%-a lehet a kormányzati szektor hiánya – derül ki a konvergencia programból, amit a kormány az Európai Bizottságnak nyújtott be. Vagyis a jelek szerint a magyar kormány is elengedte a 3% alatti deficitet. Az eredeti hiánycél 1% volt, majd ezt a koronavírus-járvány hatására már 2,7%-ra emelték korábban. A gazdaság teljesítményét illetően továbbra is 3%-os GDP-visszaeséssel kalkulálnak 2020-ban.
Több mint félmilliárd euró értékben nyújtott kereskedelemfinanszírozást a múlt hónapban a tevékenységi térségéhez tartozó gazdaságoknak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a koronavírus-járvány kereskedelmi következményeinek enyhítésére.
A klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb, már rövid távon is aktuális kihívása, amelynek gazdasági hatásai a pénzügyi intézményeket sem kerülik el. Ma már számos bank, biztosító, jegybank és felügyelet ismeri fel a kérdés jelentőségét, sőt a kockázatok számszerűsítésének igénye is felmerül. A 2008-as válság óta a kockázatok felmérése és kezelése még nagyobb hangsúlyt kapott a szabályozásban, és ennek egyik kiemelt eszközévé váltak a stressztesztek. E szisztematikus, kvantitatív elemzések a pénzügyi intézmények sokkellenálló-képességéről adnak képet bizonyos forgatókönyvek megvalósulása esetére. Vajon hogyan értékelhetők a klímakockázatok a stressztesztek keretei között? Fókuszban a hazai finanszírozási modell meghatározó szereplői, a bankok.
Magyarország a költségvetés átláthatóságát vizsgáló nemzetközi felmérésben a lehetséges 100 pontból csupán 45 pontot szerzett. Ez azt jelenti, hogy a lassan javuló nemzetközi trendekkel szemben a hazai helyzet lassan romló irányt mutat, továbbra is a legrosszabb értéket tudja felmutatni az uniós tagállamok között (Európából csak Észak-Macedónia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina végzett hátrébb) és jócskán elmarad a 61 pontos "megfelelő szinttől". Ez a gyakorlatban azt jelenti az elemzés készítői szerint, hogy a közös pénzünkről egyre inkább az adófizetők nélkül döntenek, a kormányt egyre nehezebb elszámoltatni a közpénzek felhasználásáról. Megjelent a kétévente elkészülő nemzetközi (ezúttal 117 országot vizsgáló) Open Budget Survey 2019-es felmérése.
Az egymást érő építkezések és az elmúlt évek elszálló ingatlanárai is egyértelmű jelét adták annak, hogy a magyar gazdaság felfelé ívelt. Nem meglepő ez, hiszen mind az ingatlanügyletek, mind az építőipar erősen prociklikus ágazatok, a teljesítményük együtt mozog a gazdaság általános fejlődésével. Ebből következik, hogy a koronaválság idején ezek az ágazatok is szenvednek - hogy pontosan mennyire, ezt mutatjuk be az ágazati körképünk mostani cikkében iparági szereplők válaszaira támaszkodva. Az építőipar és az ingatlanügyletek ágazatok együttes hozzáadott-értéke a teljes nemzetgazdasághoz bőven 10% felett van, ezért a visszaesésük nagyban húzhatja lefelé a GDP-t.
Az eddig ismert adatok alapján a magyar gazdaságra is jókora csapást mérhetett a koronavírus-járvány, a héten további adatok jelennek meg ezzel kapcsolatban. Elsősorban az ipari termelés statisztikájára lesz érdemes figyelni, de érdekes lesz a kiskereskedelmi forgalom adata is, mely a járvány miatti megnövekedett forgalomról tanúskodhat.
A pénteken ismertetett friss adatok szerint rekordmélységbe zuhantak áprilisban a brit feldolgozószektor aktivitásának mérőszámai az új koronavírus okozta járvány átszűrődő hatásai miatt.
Szinte csak kérdőjelek lehetnek azoknak a fejében, akik a koronavírus-járvány kirobbanása után elveszítették a munkájukat. Három hónap múlva ugyanis lejár az álláskeresési járadék időtartama, a gazdaság viszont képtelen ilyen rövid idő alatt felszívni több tízezer, vagy akár százezer munkanélkülit. Orbán Viktor miniszterelnök azonban állami „állásajánlatot” ígért nekik. De mi várhat rájuk?
