Lesz-e egy magyar középvállalatból olyan cég, mint egy német Mittelstand?
KRTK blog

Lesz-e egy magyar középvállalatból olyan cég, mint egy német Mittelstand?

A hazai feldolgozóipari középvállalatok nehéz pályán és bizonytalan körülmények között elért stabilitása értékes, mivel a magyar feldolgozóipar egyik még kiaknázatlan növekedési tartalékát, egyben a külföldi működőtőke-függőség enyhítésének potenciális forrását jelentik. Ez a vállalati réteg a német Mittelstandra jellemző kedvező fejlődési jegyek egy részével is rendelkezik, amelyek közül többek között kiemelhető a családi tulajdon jelentősége, a lokális, illetve regionális beágyazódás, valamint a lépésről lépésre megvalósuló inkrementális innovációs tevékenység. Ezek a cégek a versenyképesség magas útját követik, még ha annak korai stádiumában is helyezkednek el. Ez arra utal, hogy a középvállalatok egy része még nem kiforrott Mittelstand-cég, de az kijelenthető, hogy egy részük ebbe az irányba tart.
krtk blog

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A hazai középvállalatok számának változásában a 2008-as válság sokkhatása és jelentős szelekciója után egyfajta konszolidációs időszakot látunk. A középvállalatok számának változásában a közép-dunántúli régió a válságot követően viszonylag dinamikus bővülést mutatott. Enyhébb ütemű növekedést figyeltünk meg a kiegyensúlyozott iparszerkezetű közép-magyarországi régióban. Ehhez képest a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön már nagyobb fluktuáció figyelhető meg. A 2008-as válság óta egyre nagyobb különbséget láthatunk három lemaradó régió, a dél-dunántúli, a dél-alföldi és az észak-magyarországi, valamint az ország többi része között (1. ábra).

A középvállalatok területi megoszlása szinte állandónak mondható a teljes vizsgált időszak (2000–2017) során. Megfigyelhető a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régió túlsúlya, hiszen a cégek több mint 30%-a itt található. A vidéki térségek közül az észak-alföldi régiónak van a legnagyobb részesedése (14,9%), ezzel szemben a dél-dunántúli régióban található a legkevesebb középvállalat (8,7%). Ugyanakkor a középvállalatok földrajzi elhelyezkedése általában népességarányos, nem jellemzi a külföldi működőtőke-alapú iparnál, illetve az üzleti szolgáltató szektor esetében tapasztalható erős területi koncentráció (2. ábra).

A középvállalatok definíció szerint a legalább 50 és legfeljebb 250 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek. Azonban vizsgálataink során a 30–49 fős potenciális középvállalati kört is bevontuk az elemzésbe, mivel feltételezésünk szerint ebben a körben jelentős számban találunk olyan cégeket, amelyek megfelelő piaci körülmények között egy erős középvállalati réteg tagjaivá fejlődhetnek. Az elemzés során, annak átláthatósága érdekében, a 24 TEÁOR szerinti feldolgozóipari ágazatot hat ágazatcsoportba vontuk össze. A kutatáshoz a KRTK Adatbank NAV adatbázisát használtuk a 2000–2017 közötti időszakra.

A feldolgozóipari tevékenységek térbeli koncentrációjára a lokációs hányados (LQ) mértékét alkalmaztuk, ezt egészítettük ki a feltárt komparatív előnyök mutatójának (RCA) alkalmazásával. A lokációs hányados értékei alapján a középvállalati szektorban jelentősen eltér a magyar régiók feldolgozóiparának szerkezete. Jelentősebb ágazati koncentráció figyelhető meg öt különböző régióban, más-más ágazatban. A Dél-Dunántúlon a hagyományos könnyűiparban, az Észak-Alföldön az élelmiszeriparban, míg az észak-magyarországi régióban a fémiparban figyelhető meg jelentős koncentráció. Ezek részben igazodnak a korábbi (örökölt) ipari szerkezethez. A Közép-Dunántúlon a járműiparban, míg a központi régióban az elektronikai ágazatban alakult ki a foglalkoztatottsági adatok alapján területi sűrűsödés. A lokációs hányadoshoz hasonlóan a feltárt komparatív előnyöket mérő RCA index is jelentős differenciálódást mutatott. A legmagasabb értékek a közép-magyarországi elektronikai ipar és az észak-alföldi élelmiszeripar esetében mutathatók ki. Viszonylag magas érték jellemezte a dél-alföldi hagyományos könnyűipart, a dél-dunántúli fémipart és elektronikai ipart, az észak-alföldi fémipart, illetve járműipart, valamint a közép-dunántúli járműipart. Sajátos képet mutatott az észak-magyarországi régió, amely két iparágban, az alapanyagiparban és a fémiparban magas, míg a további három iparág esetén rendkívül alacsony értéket ért el.

A lokációs hányados és a komparatív előnyök összevetése révén kialakíthatók olyan régió-iparág kapcsolatok, amelyeken keresztül megállapítható, mely régiókban tapasztalhatók a komparatív előny kiaknázása a foglalkoztatás térbeli koncentrációja révén (3. ábra). A két mutató összevetése révén négy csoportot tudunk megkülönböztetni:

  • Jobb felső negyed: A komparatív előny és a területi koncentráció egyszerre teljesül. Ebben az esetben a térség kiaknázza a komparatív előnyét, vagyis él feltételezhető versenyképességi előnyével, ilyen például a dél-alföldi élelmiszeripar vagy a dél-dunántúli fémipar.
  • Jobb alsó negyed: Itt ugyan megvan a komparatív előny, de ezt eddig nem sikerült kihasználni. Erre példa az észak-alföldi járműipar és az észak-magyarországi alapanyagipar.
  • Bal felső negyed: Nincs kimutatható komparatív előny, de területi koncentráció figyelhető meg, mint például a közép-dunántúli alapanyagiparban, valamint a nyugat-dunántúli könnyűiparban.
  • Bal alsó negyed: Nem mutatható ki komparatív előny, és nincs területi koncentráció sem, például az észak-alföldi elektronikai iparban vagy a dél-dunántúli alapanyagiparban.

További vizsgálatot igényelnek azon iparágak, amelyek esetén nem aknázták ki a meglévő komparatív előnyöket, valamint azon térségek iparágai, melyek a komparatív előnyök hiányában is területi koncentrációt mutatnak.

Korábbi kutatási eredményeink, és a 2019-ben zárult NKFIH kutatásunk arra mutatott rá, hogy a középvállalatok fejlődése kiemelt gazdasági kérdés, de sikerük nagy mértékben a helyi és regionális szinten érvényesülő tényezőkön alapul. Ezért nem egymástól elszigetelt ágazati politikákra, hanem a helyi szereplőket is aktívan bevonó, térségi gondolkodáson alapuló modellre van szükség, amelyhez a német Mittelstand cégek esete további tanulmányozásra és követésre érdemes referenciapontot kínálhat. A középvállalatok a jelenlegi növekedési környezetben elsősorban a következő gazdaságpolitikai lépésekre érdemes hangsúlyt fektetni:

  • a térségi tényezőkínálat (elsősorban a munkaerő-kínálat) tudatos fejlesztése, a lokális szinten képződő területi tőke megerősítése;
  • a vállalati menedzsment-képességek fejlesztése;
  • a vállalatok közötti lokális, regionális hálózatos együttműködés elősegítése;
  • az innovatív fejlődést elősegítő célprogramok: intelligens szakosodási stratégiák, innovációtranszfer.

Zárásként fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a bejegyzésben bemutatott eredmények a COVID-19 világjárványt megelőzően születtek, ezért a járvány okozta gazdasági válság hatásai nem jelennek meg az elemzésben. Az előzetes hatások becsléséhez a Magyar Nemzeti Bank által 2020. március végén végzett kérdőíves felmérést hivatkozzuk. Ennek eredményei azt mutatják, hogy a 4000 válaszadó kis- és középvállalat mintegy fele (47%) érzékelte úgy, hogy a járvány hatására több, mint 30%-kal csökkent a cég árbevétele, és a válaszadók 40%-a további jelentős árbevétel-csökkenésre számított a kitöltést követő 1–3 hónapban. A megkérdezett cégek mintegy fele nem tervez változtatást a foglalkoztatottak létszámával kapcsolatban. Ahogy ezekből az előzetes eredményekből is látható, a COVID-19 világjárvány befolyásoló hatása jelentős alapot szolgáltathat kutatásunk folytatásához, ugyanis egyelőre még feltárásra vár, hogy a járvány milyen hatással volt a hazai, különböző ágazatokban és régiókban működő feldolgozóipari középvállalatokra. Az ágazati és területi különbségek elemzése az általános gazdaságpolitikai lépések mellett elősegíthetik a célzott beavatkozásokat is.

A szerző a KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója.

A bejegyzésben az NKFIH #115577 sz. szerződése („A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében”) keretében elkészült kutatás adatait és tanulmányait használtuk fel. A bemutatott elemzés kidolgozásában a szerző mellett Lux Gábor és Kovács Szilárd vett részt.

Címlapkép: Getty Images

Kiszámoló

Ez történt a héten 03.17

A Boeing repülőgépgyártónak nincsenek jó napjai mostanában, szinte minden napra jut egy hír, hogy szétesik valami valamelyik gépükön. A részvényárfolyam is ennek megfelelően alakul idén: B

Holdblog

Krúbi, Zsiday és az aranystandard

HOLD After Hours. Krúbi, Zsiday, aranystandard és az S&P500, ami még mindig több mint 3000 pont. Jó szórakozást! 00:45    Celebet keresünk! 01:45    Az izlandi zú

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
kiskereskedelem bolt