A koronavírus-járvány ellenére szinte az összes magyar elsőosztályú futballklub növelte költségvetését 2020-ban az előző évhez képest – derül ki a most megjelent céges beszámolókból. A Fradinak üzletileg is jót tett a Bajnokok Ligája csoportkörében való szereplés, így egyértelműen uralta az NB1-et, nem csak a futballpályán.
Közel 300 milliárd forintos eredménye keletkezett az MNB-nek a devizaárfolyam-változásból – olvasható a jegybank éves jelentésében. Már az első félévben jelentős, több mint 200 milliárd forintos volt ez az eredmény, ami után az év második felében lényegesen kisebb tételt realizáltak. A jelentős árfolyameredmény egyrészt a forint gyengülésének, másrészt az állam megnövekedett devizaigényének köszönhető. Ha levonjuk az árfolyameredményt, akkor 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja.
Hónapok óta erősödik az inflációtól való félelem, már az első riasztó adatok is megjelentek áprilisról. A legnagyobb kérdés most mindenkiben az, hogy mennyire lesz tartós ez a folyamat, egyelőre az elemzők is csak találgatnak. Léteznek horror forgatókönyvek tartósan elszálló inflációról, ami a jegybankokat is lépésre kényszerítheti, a másik álláspont szerint viszont happy end lesz a történet vége, azok járnak pórul, akik most túlságosan aggódnak.
További majdnem tízezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt az első negyedévben az Egyesült Királyságban, így összesen már 140 ezren jelezték, hogy a Brexit után is maradnának az országban. Elvileg még június végéig van erre lehetőség, vagyis hamarosan kiderülhet, pontosan hány magyar él a szigetországban a statisztikák korábbi megbízhatatlansága után.
Több mint három éve nem volt olyan kevés forint elleni spekulatív pozíciójuk a külföldieknek, mint most, az utóbbi egy hónapban sorra fogták menekülőre azok, akik eddig a magyar deviza ellen fogadtak – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Júniusban szinte borítékolható a kamatemelés, jó eséllyel közel tíz év után az alapkamat is feljebb kerülhet, azonban az árfolyamba ezt nagyrészt már beárazhatták a befektetők.
Virág Barnabás múlt heti nyilatkozata után hirtelen izgalmas lett a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint most még nem emelnek majd a kamaton, viszont júniusban jöhet az első szigorítás. Ezzel együtt már most érdemes lesz figyelni a közleményt, hogyan változik annak hangvétele.
Hétfőn derült égből villámcsapásként érte a piacot a hír, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke közelgő kamatemelésről beszélt. A nyilatkozatra azonnal erősödni kezdett a forint az euróval szemben, azonban két nap után megakadni látszik ez az erősödés. De miért okozott ekkora meglepetést a jegybank mindenkinek? Meddig erősödhet még a forint?
Nem túl ambiciózus középtávú célokat tartalmaz a kormány friss konvergencia programja a deficit és az adósság lefaragásával kapcsolatban, a tervek szerint csak 2024-ben érné el a bűvös 3 százalékos határt a GDP-arányos költségvetési hiány, az adósságráta válság előtti szintje pedig beláthatatlan távolságban van. Márpedig a hitelminősítők eddig csak átmeneti romlást vártak a fiskális fegyelemben. Most a Standard & Poor's közgazdásza a Portfolio kérdésre elismerte: a felvázolt pálya kicsivel rosszabb annál, amire számítottak, de ez nem biztos, hogy rögtön leminősítéssel jár.
Ma már gyorsabb ütemben vásárolja az állampapírokat az MNB, mint a Fed, pedig az amerikai jegybanknak sokkal hosszabb gyakorlata van ebben. Ha az év végéig ilyen ütemben fenntartja a vásárlásokat a magyar jegybank, akkor a teljes államadósság 10 százalékánál is több lehet a kezében. Persze még ezzel is messze el lenne maradva a több mint a több mint tíz év alatt a másodlagos piacon aktív versenytársaktól.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája a nemzetközi vándorlásban, 2020-ban is többen tértek haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek – derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából. Viszont a Brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen.
Nyolc éve nem látott szintre emelkedhet 2022-ben Magyarország kamatkiadása, ebből elsősorban a lakossági állampapírok tulajdonosai és a forintkötvények vásárlói profitálhatnak – derül ki a jövő évi költségvetés kedden benyújtott tervezetéből. Az adósságkezelés alapelvei nem változnak, viszont a tavalyi megugrás után csak nagyon lassan kezd majd csökkenni újra a GDP-arányos ráta.
Magyarország nem kívánja igénybe venni az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. Az igen olcsó forrásokról való lemondás lehetséges okairól már írtunk, most a döntés árát próbáljuk számszerűsíteni. Bár nagyon sok peremfeltételtől függ, de hosszú távon az uniós hitelről való lemondás több százmilliárd forintnyi kamatkiadási többletet jelenthet. Cserébe persze nem köti majd meg a kormány kezét az Európai Bizottság.
Sürgősen el kell kezdeni foglalkozni az emberek átképzésével, különben három-négy éven belül arra ébredünk egy reggel, hogy globálisan 50-100 millió ember került az utcára – mondta a Portfolionak adott interjúban Tilesch György globális mesterséges intelligencia-szakértő. A tíz éve Amerikában élő szakember többek között a Fehér Háznak ad tanácsokat, szerinte a mesterséges intelligencia (MI) ma már nem a jövő, hanem a jelenben zajló átalakulás. Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és intelligencia című könyve most jelent meg magyarul a Librinél, ennek apropóján arról is beszélgettünk vele Budapesten, hogy kiknek a munkáját vehetik el a robotok a következő években, és cserébe kaphatunk-e alapjövedelmet.
„Ma már az egész foci csak a pénzről szól” – hallottuk számtalanszor az elmúlt néhány napban, mióta tizenkét nagy klub megalapította az Európai Szuperligát és ezzel kivívta a fél világ haragját. Aki azonban erre most jött rá, az az elmúlt húsz évet egy lakatlan szigeten töltötte, vagy nem érdekelte a foci és valószínűleg ezután sem fogja. A szuperliga megalapítása ugyanis nem csak egy puccskísérlet az eddigi futballvilág ellen, hanem egy évtizedek óta zajló folyamat újabb állomása, ami legfeljebb hamarabb jött el, mint sokan várták. Az eddig példátlan ellenkezés miatt lehet, hogy ebben a formában semmi nem lesz az ötletből, de az biztos, hogy Európa nagyágyúi felszínre hoztak egy sor olyan kérdést, melyekre válaszolni kell a következő hónapokban.
Tizenkét európai futballklub megalapította az új szuperligát, melynek keretében a mostani Bajnokok Ligája helyett hétközben játszanának meccseket lényegesen több pénzért. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) már a hivatalos bejelentés előtt fenyegetőzött, hogy az érintett csapatokat kizárja a nemzeti bajnokságukból, a játékosaik pedig akár az Európa-bajnokságokon és a világbajnokságokon sem szerepelhetnek majd. Innen indulhat most a tárgyalás a felek között, hiszen ha beváltják a fenyegetést, azzal mindenki csak veszítene.
Több tényező együttállása miatt hatalmas hiány alakult ki a világon kerékpárokból. A gyártók még mindig érzik a tavalyi gyárleállások hatását, brutálisan megdrágultak az alapanyagok és a fuvarozás, miközben az embereknek lassan a hócipőjük tele van az otthonüléssel és mennének már tekerni valamerre. Viszont a becslések szerint akár még évekig eltarthat, mire helyreáll a piac egyensúlya, jó esély van arra, hogy az idei szezonban hiánycikk lesz a kerékpár a legtöbb sportboltban.
Globálisan a 2021 februárja előtti egy évben a negyedik legnagyobb volt az MNB mérlegnövekedése GDP-arányosan – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss anyagából. Ez többek között annak köszönhető, hogy a magyar jegybank már több mint 1800 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt, heteken belül döntenie kell a program újabb kibővítéséről, mivel eléri a korlátot. Így pedig hamarosan nem csak az amerikai jegybank, hanem az EKB növekedési ütemét is elérhetjük.
Kelet-Közép-Európában Magyarországon üthet be legerősebben az a nemzetközi tendencia, ami az infláció emelkedéséről szól – vélekednek az ING Bank elemzői. Ennek több oka is van, többek között nálunk a legerősebb a deviza esetleges gyengülésének hatása, illetve az olajárak emelkedése is hozzánk gyűrűzhet be a leginkább. Az áremelkedés jelei már márciusban látszottak, de a neheze csak áprilisban és májusban jön majd, akkor akár több mint nyolcéves csúcsot is láthatunk.
Március vége óta jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, ráadásul a régióban is felülteljesítő volt a magyar deviza. Ennek több oka is van, egyrészt javult a nemzetközi hangulat a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, másrészt a jelek szerint az MNB üzenetei is megnyugtatók voltak a befektetők számára. De meddig erősödhet még a magyar deviza?
Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank létezik. De ki vesz ma még a világon aranyat? Ezzel is szembe megyünk a nemzetközi trendekkel?
Egy Revolut számlával remekül kiegészítheted a hazai bankszámlád szolgáltatásait. Cikkünkből megtudhatod, milyen...
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Az Európai Unió keleti bővítése megkezdésének 20. évfordulója alkalmat kínált arra, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
