Hiába emelte két lépésben összesen 70 bázisponttal az irányadó kamatot a múlt héten az MNB, a forint hétfő reggel új történelmi mélypontra esett az euróval szemben. Mégis mi történik a piacon, amikor már egy ekkora kamatemelés sem segít? Tényleg gyengülésre van ítélve a forint? Mit tehet az MNB, hogy megállítsa a trendet?
A világjárvány egyértelműen bebizonyította, hogy nincs meg a szükséges együttműködésre törekvés és nem igaz az a naiv érvelés, hogy ha mind egy csónakban evezünk, akkor a közösség összetart. Ez a járvány egyik nagy leckéje, amire az embereknek majd emlékezniük kell. – mondta a Portfoliónak Branko Milanovic világhírű közgazdász. Szerinte erre bizonyíték, hogy miközben a gazdag országokban gyakran már felesleg van a vakcinákból, inkább hagyják lejárni azok szavatosságát ahelyett, hogy odaadnák vagy eladnák azt a szegény országoknak. A City University of New York professzora szerint egyelőre nem a globális hiánygazdaság, hanem a sosem látott fiskális élénkítések okozzák az inflációt a világban, azt pedig még nem lehet megítélni, milyen hatással lesz a járvány az egyenlőtlenségre.
Az elmúlt hetekben az MNB egy csendes szigorítást is végrehajtott, fokozatosan csökkentette az eszközvásárlások heti ütemét – emelte ki a keddi kamatdöntés után Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Ha megnézzük a jegybank utóbbi néhány kötvényvásárlási aukcióját, akkor látszik, hogy a szeptemberi 40 milliárdos heti vásárlási céltól már majdnem 10 milliárddal eltért. Az MNB ezzel is próbált szigorítani a monetáris kondíciókon a kamatdöntés előtt, decemberig pedig még folytatódhat ez, hiszen csak akkor vizsgálják felül legközelebb a keretösszeget.
Egyelőre láthatóan kivárás jellemzi a forint piacát az MNB keddi döntése után. Ha valaki ránézett az árfolyamra a Monetáris Tanács bejelentése előtt és után, akkor akár azt is mondhatná, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, a jegybank egy olyan rendszert alkotott meg, amiről még senki nem tudja, hogy fog működni a gyakorlatban, az első tesztje rögtön csütörtökön lesz. Ebben pedig benne van egy komolyabb forinterősödés esélye, amivel eltávolodhatna a történelmi mélyponttól a magyar deviza, de ha a piacnak nem tetszik az MNB lépése, akkor akár újra gyengülésnek is indulhat.
Nem sűrűn látunk annyira nagy szórást az elemzői véleményekben a Monetáris Tanács kamatdöntése előtt, mint most. Az elemzők véleménye 15 és 90 bázispontos kamatemelés között szóródik, a többség szerint valamennyit gyorsítani fog a jegybank az eddigi tempón, de a lépés nem lesz hasonlítható a lengyel és cseh döntésekhez méretében. A lépés pedig a múlt héten történelmi mélypontja közelébe gyengült forint sorsát is érdemben befolyásolhatja, ha csalódást okoz a jegybank, akkor további esés jöhet.
A korábbinál nagyobb hangsúlyt kaphat a jegybanki hitelesség a következő időszakban, ezen a téren pedig kifejezetten jól áll az MNB – emeli ki friss elemzésében a Blue Bay. Az alapkezelő szakembere szerint a következő időszakban a forint is profitálhat ebből, hiszen az intézményi befektetők szemében vonzóbbá válhat a magyar deviza. Ellenpontként a lengyel jegybankot említik, mely szerintük az elmúlt hetek intenzív kamatemeléseivel jelentősen veszített hitelességéből.
Szerda reggel óta mintegy 1,5%-kal gyengült a forint az euróval szemben, így a 365-ös szintet is viszonylag könnyen átvitte a jegyzés. Ezzel kézzelfogható közelségbe került ismét a 370-es történelmi csúcs az árfolyamban. A befektetők láthatóan idegesek a közelgő keddi kamatdöntés előtt, miközben a nemzetközi hangulat is a forint ellen fordult a dollár erősödésével.
A vártnál magasabb októberi inflációs adat hatására mínusz 4,7 százalékra esett vissza az alapkamat és az infláció különbsége, ilyen alacsony értékre legalább húsz éve nem volt példa. A reálkamat fontos sérülékenységi tényező a forint szempontjából, vagyis a rekordalacsony érték egyben a magyar deviza kilátásai szempontjából is rossz hír. Közben megérkezett az első 7 százalék feletti inflációs előrejelzés novemberre, így a Monetáris Tanácsnak hatalmas kamatemelésre lenne szüksége, hogy megfékezze a negatív folyamatot.
Októberben hat százalék fölé emelkedhetett az infláció Magyarországon, amire kilenc éve nem volt példa – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Ráadásul a szakemberek szerint ezzel még nincs vége az emelkedésnek, az év végéig akár a hét százalékot is megközelítheti a drágulás üteme. A jó hír, hogy onnan talán 2022-ben már csökkenni fog, de továbbra is erősek a felfelé mutató kockázatok.
Még szeptemberben tartotta szokásos éves vándorgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság, a járványhelyzet miatt még részben online. Az esemény egyik panelbeszélgetése olyanra volt képes, amire kevesen az elmúlt húsz évben: összeültették a régió összes jegybankjának alelnökét, hogy az euróbevezetés kilátásairól beszélgessenek. A kétórás beszélgetésen közelebb jutottunk ahhoz, miért nem akarnak egyelőre csatlakozni a közép-európai EU-tagállamok a valutaövezethez, illetve mikor változhat ez a helyzet.
Jelentősen emelkedtek a magyar hosszú hozamok az elmúlt egy hónapban, a tízéves referenciaérték majdnem pont három éve volt utoljára ilyen magas. Látszólag a rekordgyenge szint felé közelítő forint és a többéves csúcson lévő infláció mellett kezdhetünk aggódni a finanszírozás miatt is, azonban ezen a piacon egyelőre nem látni jelentős magyar specifikus tényezőket beárazódni, szinte kizárólag a globális hangulat hajtja fel a hozamokat.
Egycsapásra tíz nyugati nagykövetet minősített nemkívánatos személynek Recep Tayyip Erdogan török elnök a hétvégén, majd hétfő estére visszatáncolt. Pedig az elmúlt években nem volt megszokott, hogy Erdogan olyan könnyen feladná a terveit. Elképzelhető, hogy megijedt a líra zuhanásától, a népszerűségvesztéstől és a további gazdasági károktól? Könnyen lehet, hogy a visszavonulás már a 2023-as elnökválasztásnak szól.
Június óta már 120 bázisponttal emelte meg az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, azonban a forint nem tud érdemben erősödni. Sőt, a napokban féléves mélypontra gyengült a magyar deviza az euróval szemben, a jegybanki szigorítás mellett is lassan a történelmi mélypont fenyeget 370 közelében. De mi történt a piacon, ami miatt hirtelen a forint ellen fordult a hangulat?
Ha hiszünk az MNB Monetáris Tanácsának, akkor kedden szinte borítékolható az újabb 15 bázispontos kamatemelés. Szeptemberben ugyanis meglepte a piacot a jegybank, hogy a vártnál kisebbet emelt a kamaton, ugyanakkor jelezte, hogy a szigorítási ütem irányadó lesz a következő hónapokra nézve. Az egyetlen bizonytalanság most az, hogy azóta megjelent egy vártnál magasabb szeptemberi inflációs adat, a forint pedig nem tud eltávolodni a 360-as lélektani szinttől az erősödésben. Éppen ezért most az a kérdés, hogy tartja magát az egy hónappal ezelőtti kommunikációhoz az MNB vagy ismét erőteljesebb szigorítással üzen majd a befektetőknek.
A 2022-23-ban esedékes kelet-közép-európai választások kritikusak lehetnek az Európai Unió sorsát illetően – mondta a Portfolionak adott interjúban Christian Schulz, a Citi Németországgal, Nagy-Britanniával és Svájccal foglalkozó vezető közgazdásza. A szakember szerint a Németországban legvalószínűbbnek tűnő „közlekedési lámpa koalíció” esetén a Zöldek kormányra kerülése a régiónk számára is fontos változásokat hozhat az eddigi német politikai vezetéshez képest.
Péntek reggel közli a KSH a szeptemberi inflációs adatot, a kérdés csak az, hogy már most a júniusi 5,3 százaléknál magasabb áremelkedési ütemet látunk majd, vagy az csak a következő hónapokban jön. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint jó esély van rá, hogy új kilencéves csúcsra emelkedett az áremelkedési ütem, az év végéig pedig akár még 6% feletti értéket is láthatunk.
Az első félévben mindössze 8,8 milliárd forintos profitot ért el az MNB, ennél alacsonyabb a nyeresége utoljára 2017 második felében volt, ilyen rossz első féléve pedig tíz éve nem volt a jegybanknak – derül ki a most közzétett féléves jelentésből. Szinte minden lényeges eredménysoron rontott az MNB tavalyhoz képest, a devizaváltásból származó nyereség is jelentősen visszaesett, de még így is az hozott szinte csak profitot. Az utóbbi évek folyamatos tranzakciói után ma már egy 340-ig erősödő forint is kellemetlen lenne a nyereség szempontjából.
Egy hónapja még azt írhattuk, hogy augusztusban a világ legnagyobb erősödést produkáló devizája volt a forint. Szeptemberben aztán meglett ennek a böjtje is, csak a török líra gyengült nagyobbat a dollárral szemben azt követően, hogy meglepetésre kamatot vágtak. Ezzel szemben az MNB folyamatosan szigorít, de a jelek szerint ez sem elég a forint gyengülésének megfékezéséhez.
Képtelen tartósan áttörni a 350-es lélektani határt a forint az euróval szemben, mostanra a kamatemelések sem nagyon tudnak segíteni, vagy legfeljebb ideig-óráig. Az utóbbi napokban kéthónapos mélypontra, 360-ig gyengült a magyar deviza. Persze aki figyeli az utóbbi hónapok trendjeit, az már meg sem lepődik: a negyedévek végén egy rejtélyes erő hajtja a gyengülés felé a forintot és okoz fennakadást a piacon. A kulcsszó a likviditás, amit a jegybank is csak próbál egyelőre kezelni, és reménykedik, hogy sikerül megszüntetnie ezeket a rendszeresen érkező piaci anomáliákat.
Abba kellene végre hagyni azt a kommunikációt, hogy az infláció emelkedése átmeneti a világban – mondta a Portfolionak adott interjúban Steen Jakobsen. A Saxo Bank markáns véleményéről ismert vezető közgazdásza szerint az elszálló energiaárak lerombolják majd a monetáris politikát, mivel fiskális oldalról további élénkítésre lesz szükség. Magyarország kapcsán megjegyezte, hogy még mindig fennáll annak veszélye, hogy kilépünk az Európai Unióból, viszont a következő évek sok érdekességet tartogathatnak a kontinensen.
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben...
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
