Beke Károly

Beke Károly

Elemző

Több mint tíz éve dolgozik gazdasági újságíróként, ezen belül 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát a makrogazdasági rovat elemzőjeként. A deviza- és kötvénypiacok mellett magyar és nemzetközi makrogazdasági témákkal foglalkozik elsősorban, emellett demográfiáról és monetáris politikáról ír.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 901

Rendezzen-e olimpiát Budapest? Összecsaptak a támogatók és az ellenzők

Számszerűleg biztosan nem lehet nyereséges olimpiát rendezni, de nem is ez a fő kérdés - hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai rendezvényén, ahol hosszú idő után végre érdemi vita folyt a 2024-es olimpiai pályázat gazdasági hatásairól. Az olimpiát támogató sportközgazdász szerint is sok dologra lenne szükség ahhoz, hogy valóban érdemes legyen belevágni egy olimpiai pályázatba, ezeknek a feltételeknek a többsége azonban jelenleg nem teljesül. Az olimpia ellenzői szerint már az elkészült hatástanulmány hitelessége is megkérdőjelezhető, így már az alapfelvetés hibázik.

A választás, amelyen eldőlhet, felébred-e a világ rémálmából

Vészesen közeleg a francia elnökválasztás időpontja májusban, a napokban végleges lett a jelöltek listája azzal, hogy a baloldal is megtartotta előválasztását. Hivatalosan öten mérkőznek meg, de a gyakorlatban valószínűleg az lesz csak a kérdés, ki lesz a szélsőjobboldali Marine Le Pen ellenfele a második fordulóban, illetve meg tudják-e akadályozni Franciaország "trumpizálódását", amit Le Pen győzelme hozna. A francia gazdaság látszólag évek óta szenved, ami hozzájárult az "új erők" előretöréséhez, ugyanakkor a felszín alatt jócskán vannak pozitívumok is, melyeknek kiaknázásával az új elnök hamar learathatja az első babérokat.

Az ország, amelyik egyszerre több válság közepében vergődik

Az utóbbi időszak egyértelműen a török líra zuhanásáról szólt a feltörekvő piacokon, három hónap alatt több mint húsz százalékkal gyengült a deviza. Azonban ez csak a felszín, Törökország problémái ennél sokrétűbbek és mélyebben gyökereznek. A devizaválsággal párhuzamosan az országban folyamatos a politikai bizonytalanság, ami a gazdaságra is egyre inkább rányomja a bélyegét. Ráadásul a folyamatos terrortámadások miatt ma senki sem utazik szívesen Törökországba, pedig a gazdaságnak szüksége lenne a turizmusra. Sokan már a jövőt is sötéten látják, és az egyre erősebb agyelszívás miatt temetik Törökországot.

Brüsszel szerint még elbukhatja legfontosabb harcát Orbán

A következő néhány évben még fokozatosan csökkenhet Magyarország GDP-arányos államadóssága, utána azonban megtorpanhat a visszaesés - olvasható az Európai Bizottság Debt Sustainability Monitor (DSM) című jelentésében. A brüsszeli testület szerint alapesetben még tíz év múlva is a nemzeti össztermék 70 százaléka körül lesz az adósságunk, azonban ha a kormány a választások után visszatér a fegyelmezettebb költségvetési politikához, akkor összejöhet a győzelem az adóssággal szemben. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Bizottság ellentmondana a kormánynak, csak a számításaiban nem azokat a feltételeket alkalmazza, amit a magyar politikusok ígérnek a jövőbeli gazdaságpolitikával kapcsolatban.

Azt vártuk, ránk vetik magukat a befektetők, erre inkább menekülőre fogták

Az elmúlt napokban öt és fél éves mélypontra esett a külföldi befektetők forintkötvény állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikája szerint. Ez már csak azért is meglepő, mert ősszel még arra lehetett számítani, hogy a hitelminősítői lépések után új befektetők jelennek majd meg a magyar piacon. Azóta annyi történt, hogy Amerikában emelkedésnek indultak a hozamok, így a feltörekvő piacon is magasabb hozamot várnak el a befektetők. Az emelkedő hozamszint pedig rossz hír a kötvénypiaci befektetők számára, ezért is csökkentik kitettségüket a külföldiek. Ráadásul a jegybank ösztönzésének köszönhetően megnövekedett a banki kereslet, ami szintén hozzájárulhatott a külföldiek állományának csökkenéséhez.

Így rejtik el az olimpia költségeit: 200 milliárd megy a sportra

Tavaly év végén a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, ami a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szól, melynek keretében részben a budapesti olimpiai pályázatnak alárendelve tizenegy sportlétesítmény előkészítését kezdhetik meg már az idén. A programra egyelőre 750 millió forintot csoportosítottak át, de az olimpiai pályázatban található költségbecslések alapján akár 200 milliárd is lehet a végösszeg. A lényeg, hogy ezek a létesítmények 2022-ig akkor is megépülnek, ha szeptemberben nem nyeri el Budapest a 2024-es olimpia rendezési jogát, így alig marad olyan versenyhelyszín, ami csak az olimpia miatt épül majd meg.

Megmenthető még a török líra a teljes összeomlástól?

Az elmúlt napokban megint egyre intenzívebben zuhan a török líra árfolyama, újabb és újabb mélypontokra esik a deviza. Egyelőre nem látszik, hol lehet az esés vége, egyre gyorsul a zuhanás. Ha viszont a török hatóságoknak sikerül megállítani a negatív spirált, akkor hamar jöhet egy felpattanás, hiszen mára kifejezetten olcsóvá vált a líra.

Szép csendben Matolcsyék is besegítettek a kormánynak az év végén

Eddig nem dicsekedtek vele, de 2016 végén is vásárolt vissza devizakötvényeket az ÁKK a jegybank segítségével - tudta meg a Portfolio az adósságkezelőtől. A decemberi művelet forrása valószínűleg a földárverésekből befolyt összeg volt, amit a kormány dedikáltan az adósság csökkentésére kívánt fordítani.

Döntő csapást is mérhet Magyarország az államadósságra

Számításaink szerint idén is folytatódhat a GDP-arányos adósság csökkenése, ami két-három évre visszatekintve már a gazdaság alapfolyamataiból ered, nincs szükség "trükközésre". A választások előtt a kormány kicsit kijjebb engedi a költségvetési nadrágszíjat, azonban ennek negatív hatását várhatóan bőven ellensúlyozza majd a felpörgő növekedés és az infláció éledezése. Így pedig kivételesen szerencsés esetben az év végére a 70 százalék körüli ráta is összejöhet, amire 2007 óta nem volt példa.

Te fizetnél a magyar államnak azért, hogy nála tartsd a pénzed?

Hetek óta nulla százalék körül ingadozik a rövid magyar hozam, december végén 0,05 százalékos hozam mellett is vettek kincstárjegyeket az aukciókon. A másodpiacon az utóbbi napokban már láttunk negatív jegyzéseket is, ugyanakkor jelentős tér már nincs lefelé, hacsak nem lazít még tovább a jegybank.

Egy nap alatt 20 százalékkal nőttek, mégis egyre nagyobb bajban a törökök

Egyik napról a másikra nőtt 20 százalékkal a török GDP december közepén egy statisztikai revíziónak köszönhetően, mégsem lehetnek elégedettek az országban. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a harmadik negyedévben már a gazdaságot is megviselte a fél éve tartó folyamatos rendkívüli állapot az országban. Erdogan elnök továbbra is töretlen népszerűségnek örvend, viszont a gazdaság visszaesése, a magas munkanélküliség és a költségvetési megszorítások miatt egyre több az elégedetlen ember. A gondokat csak tetézi a líra zuhanása, melyet egyelőre hiába próbál megállítani vagy csillapítani a kormány és a jegybank. Márpedig ha nem sikerül úrrá lenni a zuhanáson, akkor veszélyes spirálba kerülhet a török gazdaság.

13 év után drágább lehet egy dollár, mint egy euró

A piac szinte biztosra veszi, hogy szerdán ismét kamatot emel majd a Fed, azonban az egy évvel ezelőtti tapasztalatokból kiindulva könnyen lehet, hogy a piaci hatás csak minimális lesz. Nem is a mostani döntés lesz a legfontosabb, hanem az, mennyit árul el az amerikai jegybank a további lépésekről. Ha ugyanis végre rászánják magukat egy komolyabb kamatemelési ciklusra, akkor az akár elhozhatja a régen várt euró-dollár paritást is.

Az olaszok adták fel az utolsó kenetet az Európai Egyesült Államoknak?

Évek óta nyilvánvaló, hogy az eurózóna a jelenlegi formájában nem tud hatékonyan működni, ezért erősödött fel a szorosabb integráció szükségessége. Azonban az európai választópolgárok 2016-ban elég egyértelműen jelezték, hogy nem kérnek a nagy európai összeborulásból, így pedig könnyen lehet, hogy a kontinens politikusai sem vállalják majd azt, hogy szembe menjenek a választói akarattal. Különösen úgy, hogy jövőre a magországok közül Franciaországban és Németországban is választások lesznek, ami sosem jó jel a nagy változásokkal kapcsolatban.

Szép csendben új vizekre kormányozhatják az MNB-t Matolcsyék

Ismét meglepte a szakértőket kedden a Monetáris Tanács azzal, hogy módosított a kamatkondíciókon, amivel gyakorlatilag a kamatfolyosó felső széle mostantól egyben az irányadó kamat lesz. Ugyanakkor ha kicsit visszalapozunk a jegybanki nyilatkozatokban, akkor egyáltalán nem újdonság a törekvés, arra utalhat, hogy a többéves céljuk felé tettek egy újabb lépést.

Olasz rulettet játszanak, Európa sorsa a tét

A vasárnapi olasz népszavazáson a választók nem csak az elmúlt évtizedek politikai rendszeréről, hanem az Európai Unió jövőjéről is ítéletet mondhatnak. Szakértők szerint, ha elutasítják Matteo Renzi reformkezdeményezését, akkor sem fog azonnal összedőlni a világ, de ha most ismét "megmentik" a választók az EU-t, akkor is szembe kell nézni előbb-utóbb a kihívásokkal. Ennek ellenére most mindenki az olaszok józanságában és belátásában bízik, bár a nyári brit népszavazás és a novemberi amerikai elnökválasztás nem a legjobb előjel az Európáért aggódók számára.

Kis szerencsével a nagy mutatvány is összejöhet Orbánéknak az adósságfronton

Egyre inkább úgy tűnik, hogy csak a kormányon múlik, mennyivel akarja idén csökkenteni a GDP-arányos adósságrátát. A kötelező feladatot gyakorlatilag már szeptember végére kipipálták, és nincs megállás, a negyedik negyedévben tovább csökkenhet az adósságrátánk. Sőt, akár Orbán Viktor legmerészebb álma is teljesülhet idén, hogy az adósság összegszerűen, forintban kifejezve is csökkenjen, amire csak a legritkább esetekben volt eddig példa.

Az összes védőt kicselezte, üres kapura megy a dollár

Több látványos fordulatot láthattunk az utóbbi években a dollár árfolyamában, de az utóbbi egy hét volatilitását valószínűleg még sokáig emlegetni fogjuk. Most úgy tűnik, hogy az elnökválasztás előtt mindenki elhitte, hogy Trump győzelmével a dollárnak gyengülnie kellene, azonban eddig ennek éppen az ellenkezője történt. Sőt, ismét megjelentek azok a hangok, hogy akár a paritásig is erősödhet az amerikai fizetőeszköz. De hogy tévedhettek ekkorát az elemzők? Vagy még mindig korai ítéltet mondani a dollárról?

Már most imádják Magyarországot, de a java még hátra van

Lassan másfél hónap telt el azóta, hogy meglepetésre a Standard & Poor's felminősítette Magyarországot. Vizsgálatunk szerint azóta a piacon is megjelentek ennek kedvező hatásai, kissé emelkedett a külföldiek magyar kötvényállománya, és felülteljesítők voltak a magyar állampapírok a régióban. Ráadásul a jövő héten jöhet a harmadik felminősítésünk, ami további hasonló hatásokat indíthat el.

Teljesen sarokba szorították a bankokat Matolcsyék

Az utóbbi hónapokban érezhetően csökkent a magyar állampapírok másodpiaci forgalma, amiért elsősorban az MNB önfinanszírozási programja lehet felelős. Az adatok szerint 2013 óta nem pangott ennyire a piac, hiszen a bankok hímes tojásként óvják állampapírjaikat. Pedig hamarosan a külföld is megjelenhet a színen, a felminősítésünkkel komoly verseny indulhat a papírokért.

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?

A közelmúltban már felvetettük, hogy már csak a jegybankon múlik, mikor engedi erősödni a forintot, a fundamentumok alapján már erősebb árfolyam lenne indokolt. De miért érdekelt az MNB a gyenge forintban? Főleg azért, mert a következő években várhatóan csak ezzel tudja majd biztosítani nyereségességét. Márpedig az utóbbi években az volt a fő cél, hogy ne a költségvetésből kelljen kipótolni a veszteséget.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mi folyik a magyar rendelőkben? Ítéletet mondtak a betegek
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.