Időarányosan jól áll a 2017-es állampapír-értékesítés, különösen akkor, ha a lakossági papírokat is beleszámítjuk. Az ÁKK mostanra eljutott oda, hogy öt hónap alatt több lakossági papírt adott el, mint amennyi kötvényt a nagybani piacon értékesített. Ennek köszönhetően az adósságkezelő igyekszik tehermentesíteni a következő éveket, az év eleje óta már több mint 500 milliárdnyi kötvényt vásárolt vissza a magyar állam
A régió országainak egyelőre eszük ágában sincs rohanni az eurózónába, de Emmanuel Macron győzelme után láthatóan mindenhol ismét bekerült a közbeszédbe a csatlakozás kérdése. A múlt héten már írtunk arról, hogy a magyar kormány is visszautasíthatatlan ajánlatot kaphat az euró bevezetésére, hiszen 2020 után a források elosztásánál sokat jelenthet, hogy ki lesz hajlandó beállni a sorba. Más hírek ugyanakkor arra utalnak, hogy Brüsszel türelme sem lesz végtelen, előbb-utóbb mindenkit választás elé állíthatnak. A legfrissebb hírek szerint egyelőre Brüsszel sem tudja pontosan, milyen eszközökkel ösztönözné a csatlakozást, az pedig teljes félreértés, hogy 2025-ig kötelező lenne belépnünk.
Bizalmi alapú személyes kapcsolatot ápolt ügyfeleivel Dobrai Sándorné, a Kun-Mediátor Kft. ügyvezetője, ennek volt köszönhető, hogy valakitől egymilliárd forintot tudott kicsalni. A Bróker Marcsika néven elhíresült karcagi üzletasszony ellen nemrég vádat emeltek, a 15 éven át tartó csalássorozatért pedig 5-15 év börtön is várhat rá - tudta meg a Portfolio a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségtől.
Egész szép kis kezdőcsapatot lehetne már összeállítani azokból a futballistákból, akik különböző adócsalási ügyek miatt gyanúba keveredtek Spanyolországban, a világ jelenlegi három legjobb játékosa, Messi, Cristiano Ronaldo és Neymar is együtt játszhatnának egy ilyen "börtönválogatottban". Sőt, már a csapat menedzsere is megvan, hiszen a napokban José Mourinho neve került be az ügyészi dokumentumokba. De miért éppen Spanyolországban keveredik adócsalásba ennyi focista? Az egész még David Beckhamék idejére nyúlik vissza.
Összesen tizenkétszer csődölt be az elmúlt kétszáz évben Argentína, mely most kirobbanó kereslet mellett értékesített százéves kötvényeket. A hozam persze vonzó volt a jelenlegi kamatkörnyezetben, de valószínűleg nem fog tudni mindenki jól kiszállni a befektetésből, másnak viszont ez lehet az évszázad befektetése.
Mostanra talán kijelenthető, hogy az utóbbi években tartósan csökkenni tudott Magyarország GDP-arányos adósságrátája, ami jelentősen mérsékelte az ország sérülékenységét. Ennek ellenére meglepő, hogy az éves finanszírozási szükségletünk gyakorlatilag állandó, továbbra is az éves nemzeti össztermékünk mintegy ötödét kell bevonnunk forrásként. Ez pedig a nemzetközi szakértők szerint is növeli a sérülékenységünket, vagyis kioltja az adósságcsökkentés pozitív hatásának egy részét. Ennek oka pedig a lakossági állampapírok lassan megállíthatatlan terjedése, hiszen ezek jellemzően egy évnél rövidebb értékpapírok, melyeket évről évre meg kell újítani.
Európában szinte sehol nem tapasztalható a magyarhoz hasonló lakossági kötvényroham, mostanra az államadósság mintegy negyedét a háztartások finanszírozzák. A dolognak ugyanakkor vannak kockázatai is: egyrészt a piacinál lényegesen magasabb hozamot kell fizetni, hogy a termékek vonzók legyenek a lakosság számára, másrészt pedig nagy a megújítási kockázatuk a rövid futamidejű papíroknak. Nem véletlen, hogy egyre többet hallani arról, hogy már fékeznék a rohamot, közben viszont a politikusok könnyen eladható sztorit látnak a lakossági kötvényekben.
Legalább egymilliárd forintot közelítő bevétel kell ahhoz, hogy valaki meg tudjon ragadni a magyar NB1-ben, ez alatt bennmaradás is bravúrnak számít - derül ki a futballklubokat működtető gazdasági társaságok szokásos éves beszámolóiból. Ez a bravúr most a Mezőkövesdnek sikerült, de a Puskás Akadémia feljutása miatt szinte borítékolható, hogy ha nem húznak bele anyagilag, akkor jövőre is kiesési gondjaik lesznek. A nyilvános adatokból több érdekesség is kiderül: a bajnoki címet nyert Honvédnak például papíron legfeljebb a középmezőnyben kellett volna végeznie, az MTK viszont úgy tudott kiesni, hogy papíron a negyedik legtöbb pénzből gazdálkodott 2016-ban.
Tavaly közel hatmilliárd euróval csökkent Magyarország arany- és devizatartaléka, így az év végén 24,3 milliárd eurót tett ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent éves jelentéséből az is kiderült, hogy ennek legnagyobb része, 18,6 milliárd euró deviza értékpapírokban, jórészt kötvényekben volt az év végén, a fennmaradó rész pedig devizabetétben volt elhelyezve. A jegybank szokás szerint tartalékkezelési stratégiájáról is beszámolt, melyből kiderül, milyen alapelvek mentén vigyáznak az ország tartalékaira.
Tavaly is jelentős, 54,3 milliárd forintos profitot ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyből idén nem fizet osztalékot a költségvetésnek, hanem eredménytartalékba helyezi - derül ki a jegybank pénteken megjelent éves jelentéséből. Az eredmény szerkezete azonban jelentősen átalakult az utóbbi években: a kamateredmény már alig mutat veszteséget, az egyéb tényezők miatt azonban még mindig szükség van a devizaváltásból eredő profitra. Arra viszont már nincs szükség, hogy a kelleténél több devizát váltson át az MNB, mint ahogy arra 2013 és 2014 esetében gyanakodtunk. Az viszont érdekes, hogy a jegybank 2016-ban is átadott 600 millió forintnyi vagyont a Pallas Athéné Közgondolkodási Programnak, vagyis szerényebb mértékben ugyan, de folytatódott az alapítványok pénzelése.
Sokan az év devizapiaci sztorijának tartották azt, hogy a cseh jegybank három és fél év után április elején elengedte az árfolyamküszöböt az euróval szemben. A befektetők egy része úgy gondolta, hogy megpróbál keresni egy kis "ingyen pénzt" a korona várható erősödésével, eddig azonban csalódniuk kellett. Ez pedig egyre fájdalmasabb, hiszen a felvett komoly euró-korona short pozíciók folyamatosan veszteséget termelnek, így akár még nagyobb felfordulást is okozhatnak.
Sokan felkapták a fejüket akkor, amikor a magyar kormányfő tavaly arról beszélt, hogy nem csak a GDP-arányos adósságrátának, hanem az adósságunk nominális összegének is csökkenni kellene, hogy valódi adósságcsökkenésről beszélhessünk. A 2018-as költségvetés tervezete szerint egyelőre ezt a célt is félretették kicsit, vagy legalábbis alárendelték a választásoknak. A kormány azt is elárulta, hogy jövőre sem lesz feltétlen híve a devizakötvény-kibocsátásnak, ha van rá mód, akkor forintkötvényekből finanszíroznák a lejáratokat.
A 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonása után néhány héten belül úgy ért véget a kampány, mintha a magyar főváros sosem akart volna olimpiát rendezni. Nem csak az utcákról tűntek el a plakátok, hanem a Budapest2024.hu oldalt is "lelőtték" hirtelen. Ennek ellenére a pályázati bizottság nem tett le arról, hogy lesz még új kandidálás, legalábbis erre hivatkozva nem hajlandók nyilvánossá tenni a visszalépés előtt leadott utolsó körös pályázati dokumentációt.
Várhatóan szerdán hivatalosan is elindítja a kilépési folyamatot a brit kormány azzal, hogy aktiválja az EU-alapszerződés 50. cikkelyét, és ezzel kéri az ország kilépését az Unióból. Hasonlóra korábban nem volt példa, a tavaly nyári népszavazás óta eltelt időben az látszott, hogy biztosan lesz három-négy olyan kardinális kérdés, amivel kapcsolatban éles vita várható London és Brüsszel között. Az egész kilépési folyamatra elvileg két év van, de az meghosszabbítható. Főleg a néhány kulcsterületen múlhat, hogy mennyire lesz zökkenőmentes a megegyezés és hogyan alakul majd a két fél jövőbeli viszonya.
Megdőlhet az előző amerikai kormányzat "erős dollár"-politikája, legalábbis vannak arra utaló jelek, hogy Donald Trump inkább a gyengébb devizát favorizálja majd. Ennek megvalósításához azonban előbb át kell vennie a hatalmat a Fed felett, amire kiváló alkalom kínálkozik a következő egy évben, hiszen elnöki mandátuma lejárta után Janet Yellen is távozik jövő februárban a jegybank éléről. A hírek szerint a castingolás már megkezdődött, Trump stábja jelenleg is azt mérlegeli, kiket jelöljenek a jegybank kormányzótanácsába.
Gyakorlatilag az év eleje óta határon táncol a rövid magyar kincstárjegyek hozama az aukciókon, a múlt héten már csak 0,01 százalékot kellett fizetnie az államnak a három hónapos papírokra hozamként. Éppen ezért jogosan gondoltuk azt, hogy innen már csak egy lépés a negatív hozamszint, azonban a jelek szerint nincs így, hiszen több piaci szereplőtől olyan visszajelzést kaptunk, hogy a jelenlegi rendszerben nem tudnak negatív hozamú ajánlatot beadni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) rendszerébe. Az adósságkezelő szerint ez nem okoz problémát, ennek ellenére megkeresésünk után rögtön elkezdték tesztelni az új rendszert, ami hamarosan elhozhatja az áttörést.
Miközben Magyarországon mindenki az olimpiarendezés körüli népszavazással volt elfoglalva, szép csendben óriásit változtak az olimpiarendezés pénzügyi feltételei. Csak a pályázat visszavonása után derült ki, hogy állítólag a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a korábbi tervekhez képest az idén év elején bő 40%-kal megvágta egy Budapesten rendezendő olimpia támogatását. A nemzetközi szövetség tagadja, hogy bármit változtattak volna a feltételeken, de az biztos, hogy valaki nem mond igazat egy 200 milliárd forintos tételről. Mivel a magyar állam már előzetesen garanciát vállalt minden kiadásra, a különbség Magyarországot terhelte volna.
Sokat fejlődtek az utóbbi években a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok, ezzel azonban nem vagyunk egyedül a régióban. Sokak szerint a kínaiak európai hídfőállása, mások szerint trójai falova lehet Kelet-Közép-Európa. Minden ország szeretne közelebb kerülni Kínához, és elsősorban a kínaiak pénzéhez, azonban ők láthatóan senki felé nem köteleződnek el, az utóbbi években mindenkinek ígértek egy kicsit, ami aztán vagy megvalósult, vagy nem. Mindez azért lehet érdekes a következő hónapokban, mert várhatóan ősszel ismét Budapest ad majd otthont a régió és Kína közti éves csúcstalálkozónak, ahol folytatódhat a helyezkedés.
Öt lehetséges forgatókönyv áll az Európai Unió előtt, hogy 2025-ig milyen irányban indul el - olvasható a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által szerdán bemutatott "Fehér könyvben". A tervek szerint az EU 27 tagállamának az év végéig kellene dűlőre jutnia, hogy melyik elképzelést támogatják, és a következő években az határozná meg az új EU irányát.
Tavaly november óta először érkezik hitelminősítői vélemény Magyarországról pénteken, amikor ígérete szerint a Standard & Poor's vizsgálja felül besorolását. Az komoly meglepetés lenne, ha a cég ismét felminősítene minket, bár az sem volt kisebb meglepetés, amikor szeptemberben másodikként emelték vissza a befektetésre ajánlott kategóriába a magyar osztályzatot.
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
