Lassan másfél hónap telt el azóta, hogy meglepetésre a Standard & Poor's felminősítette Magyarországot. Vizsgálatunk szerint azóta a piacon is megjelentek ennek kedvező hatásai, kissé emelkedett a külföldiek magyar kötvényállománya, és felülteljesítők voltak a magyar állampapírok a régióban. Ráadásul a jövő héten jöhet a harmadik felminősítésünk, ami további hasonló hatásokat indíthat el.
Az utóbbi hónapokban érezhetően csökkent a magyar állampapírok másodpiaci forgalma, amiért elsősorban az MNB önfinanszírozási programja lehet felelős. Az adatok szerint 2013 óta nem pangott ennyire a piac, hiszen a bankok hímes tojásként óvják állampapírjaikat. Pedig hamarosan a külföld is megjelenhet a színen, a felminősítésünkkel komoly verseny indulhat a papírokért.
A közelmúltban már felvetettük, hogy már csak a jegybankon múlik, mikor engedi erősödni a forintot, a fundamentumok alapján már erősebb árfolyam lenne indokolt. De miért érdekelt az MNB a gyenge forintban? Főleg azért, mert a következő években várhatóan csak ezzel tudja majd biztosítani nyereségességét. Márpedig az utóbbi években az volt a fő cél, hogy ne a költségvetésből kelljen kipótolni a veszteséget.
Hosszú hónapokig alig történt érdemi mozgás a forint piacán, majd szeptember második felében megmozdult az árfolyam. A hónap végén kicsit korrigált a magyar deviza, de így is az egyik legjobban szereplő feltörekvő piaci fizetőeszköz volt annak köszönhetően, hogy az S&P meglepetésre felminősítette Magyarországot. Az általunk vizsgált feltörekvő piaci devizák közül csak a dél-afrikai rand tudott egyértelműen jobb teljesítményt nyújtani a forintnál.
Az első három negyedév kiemelkedő értékesítése miatt az év végén akár kötvényeladás nélkül is biztosítva lenne Magyarország finanszírozása. Ugyan az első három negyedéves aukciós értékesítés még csak 76,3 százalékon áll, azonban a részletekből kiderül, hogy ez jórészt két futamidő visszafogásának köszönhető. Ráadásul a lakosság érdeklődése ugyan alábbhagyott, de még mindig hónapról hónapra növekedni tud a háztartások állománya. Ezzel pedig a lakossági eladás már bőven túlteljesítette az egész éves célt, így valójában a negyedik negyedéves kibocsátás már csak hab lesz a tortán.
A szeptember közepén érkezett meglepő felminősítéssel már szinte minden a forint mellett szól, ami meg is mutatkozott az utóbbi napok árfolyammozgásában, hiszen múlt csütörtökön új 2016-os csúcsra kapaszkodott a magyar deviza az euróval szemben. Már csak az kellene, hogy az MNB is lemondjon forintgyengítési terveiről, és akkor tényleg semmi nem állná útját a szárnyalásnak. A jegybank részéről viszont továbbra sem látszik a fordulat, azonban a piac hamar kikényszerítheti, hogy elengedjék a forintot.
Akár komolyabb tőke is megindulhat a magyar kötvénypiac felé azt követően, hogy a Fitch után múlt pénteken az S&P is befektetésre ajánlotta az országot. Ráadásul a hasonló európai országokkal összehasonlítva a magyar állampapírok még mindig érzékelhető hozamot tudnak biztosítani, ami szintén felkeltheti az érintett befektetők érdeklődését. Sőt, nem csak az övéket: a magyar állam épp csökkenti a kibocsátást és mesterségesen növeli a keresletet a jegybank segítségével, ez pedig még lejjebb szoríthatja a hozamokat, hiszen a kevés felkínált papírért komoly roham indulhat a külföldiek és a hazai bankok között.
Meglepetésre kiemelte a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriából a magyar adósosztályzatot pénteken a Standard & Poor's hitelminősítő, így csak a Moody's-nál vagyunk a szégyenpadon a három nagy közül. Ez azonban másfél hónap múlva változhat, november 4-én ugyanis reális esély van arra, hogy a harmadik cég, a Moody's is javít a magyar besoroláson. Ha pedig ez megtörténik, akkor öt év után lehet makulátlan a bizonyítványunk.
Az utóbbi hetekben megint felerősödtek a Fed kommunikációjával kapcsolatos kritikák, hiszen szerdán ismét dönteni kell a kamatról, de szinte naponta hallani egymásnak gyökeresen ellentmondó nyilatkozatokat, esetenként ugyanattól az embertől. Ez egyszerre több okra vezethető vissza: egyrészt a jegybank igyekszik folyamatosan bizonytalanságban tartani a piacot, nem túl erős jelzést adni a következő döntést illetően, másrészt pedig a Nyíltpiaci Bizottságon belül is egyre erősebbek a véleménykülönbségek. A szakértők szerint rég nem látott megosztottság jöhet az ülésen, aki pedig biztosra akar menni, az csak Janet Yellenre figyeljen.
Jó eséllyel a harmadik parlamenti választást is meg kell tartani egy éven belül Spanyolországban, miután a múlt héten ismét nem sikerült kormányt alakítani a parlamenti patthelyzet miatt. Pedig sürgősen szükség lenne egy erős kormányra, mely végre meg tudja hozni a régóta halogatott döntéseket, hiszen a munkanélküliség majdnem húsz százalék az országban, a költségvetés hiánya pedig tavaly meghaladta a GDP 5 százalékát. Ennek ellenére a növekedésre nem lehet panasz, Spanyolország folyamatosan az európai élmezőnyben van.
Még soha nem rendezett olyan kis ország olimpiát, mint Magyarország, így nincs igazán összehasonlítási alap azzal kapcsolatban, milyen gazdasági hatása lehetne annak, ha megnyernénk a 2024-es játékok jogát. A legjobb példa talán Görögország lehetne a mérete alapján, a baj csak az, hogy éppen Athén a negatív példa arra, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A projekt nem feltétlenül reménytelen, de nagyon sok függ attól, hogyan működik majd a gyakorlatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elképzelt új modell.
Többek között az európai nacionalizmus növekedése miatt jelenleg nagyobb a stabilitás a fejletlenebb feltörekvő országokban, ezért gondolja úgy Michael Hasenstab, a Franklin Templeton kötvényguruja, hogy Európa helyett inkább Latin-Amerikában és Ázsiában érdemes befektetési lehetőségeket keresni. Persze könnyen beszél az a befektető, aki egy vagyont keresett többek között magyar kötvénybefektetésein, majd a jegybank hathatós közreműködésével kiszállt a piacról.
Egyszerre gazdasági és politikai időzített bombán csücsül az olasz kormány, mely ősszel akár meg is bukhat a beígért népszavazáson. Sokan máris a Brexittel vonnak párhuzamot, bár egyelőre nincs szó arról, hogy Olaszország kilépne az eurózónából. Az viszont tisztán látszik, hogy ha bukik a Renzi-kormány, akkor könnyen euroszkeptikus pártok kerülhetnek hatalomra.
A napokban véget ért a riói olimpia, így lassan kezdhetünk készülni a négy év múlva esedékes tokiói játékokra. Minket azonban sokkal jobban érdekel, hogy alig egy év múlva dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es esemény színhelyéről, melyre Budapest is pályázik. Ráadásul egyre inkább úgy néz ki, hogy eséllyel pályázhatunk, bár ez részben a vetélytársak meggyengülésének köszönhető. Ha viszont ez megvalósul és a magyar illetékesek jól lobbiznak, akkor akár az 1984-es olimpiához hasonló sikertörténet is lehet a budapesti rendezés.
Az utóbbi években megszokottnál is jobban áll az adósság elleni harcban idén a magyar kormány. Korábban is használt modellünk szerint gyakorlatilag a kérdés csak az, mennyire akarja a kormány leszorítani az adósságot. Akár az is lehet, hogy a 2018-as választások miatt most a lehetségesnél kisebb csökkentést hajtanak végre, hogy aztán nagyobb mozgástér maradjon a következő két évre.
Lassan másfél hónapja, hogy az MNB bejelentette az önfinanszírozási program következő lépcsőjét, melynek keretében ősztől korlátozzák majd a három hónapos irányadó eszköz hozzáférhetőségét. Azóta minden futamidő esetében csökkentek a magyar kötvényhozamok, érdemi hatás azonban inkább csak a rövid oldalon volt. Meglepő lehet, de például a régiós versenytársakhoz képest a hosszú magyar állampapírok alulteljesítők voltak, az elemzők egy része szerint ha a gyakorlatban is elkezdődik a jegybanki likviditáscsökkentés, akkor lehet még tér a hozamcsökkenésre.
Az elmúlt években Magyarországon is komoly visszhangot váltottak ki a Franklin Templeton aktuális befektetései, az amerikai alapkezelőt sokan csak hazánk megmentőjeként aposztrofálták, hiszen 2011-2012 körül olyan pillanatban kezdte el vásárolni a magyar állampapírokat, amikor mások inkább kerülték a magyar piacot. Azóta a kitettségét szinte teljesen leépítette a cég, azonban a közelmúltban érdekes részleteket árult el arról, mi alapján választja ki, melyik országokba fektet. Ennek alapján pedig egyrészt választ kaphatunk arra, miért választotta ki annak idején Magyarországot, illetve azóta miért hagyta itt a magyar piacot a cég.
Több mint öt éve követhetjük nyomon a Franklin Templeton magyar befektetéseinek alakulását, bár az utóbbi időben jelentősen megcsappant a cég kötvényállománya. A második negyedév végére kevesebb mint 50 millió dollár maradt az egykor még 12 milliárd feletti magyar portfólióból, vagyis már nem túlzás kijelenteni, hogy ha nem is végleg, de egy jó időre búcsút inthetünk annak, akit sokan a megmentőnknek tartottak az utóbbi években. Ez a mentőakció egyébként kifejezetten jól jövedelmezett az amerikai alapkezelőnek, számításaink szerint a kockázatos magyar befektetések jócskán az átlag feletti éves hozamot produkálhattak a cégnek, ezzel pedig hozzájárultak az alapjaik kimagasló teljesítményéhez.
Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.
Több mint fél éve lépett hatalomra az új kormány Lengyelországban, azóta pedig fenekestül felforgatta az országot. A jobbközép Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kabinet feltűnően másolja a néhány évvel ezelőtti magyar modellt, mostanra szinte az összes fontos intézkedést átvették az Orbán-kormánytól. Ráadásul tavaly ősz óta érezhetően tovább javultak az addig sem rossz magyar-lengyel gazdasági és politikai kapcsolatok, és a visegrádi négyek együttműködésébe is próbálnak új életet lehelni. Persze ez nem csak az új lengyel kormánnyal függ össze, az Európai Unió mostani nehéz időszakában a magyar-lengyel tengely láthatóan igyekszik alternatívát kínálni.
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Május másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, de én szabin voltam, ezért csak most...
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
