Beke Károly

Beke Károly

Elemző

Több mint tíz éve dolgozik gazdasági újságíróként, ezen belül 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát a makrogazdasági rovat elemzőjeként. A deviza- és kötvénypiacok mellett magyar és nemzetközi makrogazdasági témákkal foglalkozik elsősorban, emellett demográfiáról és monetáris politikáról ír.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 901

Majdnem a forint lett a feltörekvő piacok csillaga

Hosszú hónapokig alig történt érdemi mozgás a forint piacán, majd szeptember második felében megmozdult az árfolyam. A hónap végén kicsit korrigált a magyar deviza, de így is az egyik legjobban szereplő feltörekvő piaci fizetőeszköz volt annak köszönhetően, hogy az S&P meglepetésre felminősítette Magyarországot. Az általunk vizsgált feltörekvő piaci devizák közül csak a dél-afrikai rand tudott egyértelműen jobb teljesítményt nyújtani a forintnál.

Innentől akár pénz nélkül is kihúzza az évet Magyarország

Az első három negyedév kiemelkedő értékesítése miatt az év végén akár kötvényeladás nélkül is biztosítva lenne Magyarország finanszírozása. Ugyan az első három negyedéves aukciós értékesítés még csak 76,3 százalékon áll, azonban a részletekből kiderül, hogy ez jórészt két futamidő visszafogásának köszönhető. Ráadásul a lakosság érdeklődése ugyan alábbhagyott, de még mindig hónapról hónapra növekedni tud a háztartások állománya. Ezzel pedig a lakossági eladás már bőven túlteljesítette az egész éves célt, így valójában a negyedik negyedéves kibocsátás már csak hab lesz a tortán.

300 alatti eurónak kellene jönni, kérdés, hogy hagyják-e

A szeptember közepén érkezett meglepő felminősítéssel már szinte minden a forint mellett szól, ami meg is mutatkozott az utóbbi napok árfolyammozgásában, hiszen múlt csütörtökön új 2016-os csúcsra kapaszkodott a magyar deviza az euróval szemben. Már csak az kellene, hogy az MNB is lemondjon forintgyengítési terveiről, és akkor tényleg semmi nem állná útját a szárnyalásnak. A jegybank részéről viszont továbbra sem látszik a fordulat, azonban a piac hamar kikényszerítheti, hogy elengedjék a forintot.

Öldöklő harc várható - Mindenki Magyarországot akarja pénzelni

Akár komolyabb tőke is megindulhat a magyar kötvénypiac felé azt követően, hogy a Fitch után múlt pénteken az S&P is befektetésre ajánlotta az országot. Ráadásul a hasonló európai országokkal összehasonlítva a magyar állampapírok még mindig érzékelhető hozamot tudnak biztosítani, ami szintén felkeltheti az érintett befektetők érdeklődését. Sőt, nem csak az övéket: a magyar állam épp csökkenti a kibocsátást és mesterségesen növeli a keresletet a jegybank segítségével, ez pedig még lejjebb szoríthatja a hozamokat, hiszen a kevés felkínált papírért komoly roham indulhat a külföldiek és a hazai bankok között.

November elején lehet kitűnő tanuló Magyarország

Meglepetésre kiemelte a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriából a magyar adósosztályzatot pénteken a Standard & Poor's hitelminősítő, így csak a Moody's-nál vagyunk a szégyenpadon a három nagy közül. Ez azonban másfél hónap múlva változhat, november 4-én ugyanis reális esély van arra, hogy a harmadik cég, a Moody's is javít a magyar besoroláson. Ha pedig ez megtörténik, akkor öt év után lehet makulátlan a bizonyítványunk.

Összevissza beszélnek: lehetetlen kibogozni, mit akarnak Amerikában

Az utóbbi hetekben megint felerősödtek a Fed kommunikációjával kapcsolatos kritikák, hiszen szerdán ismét dönteni kell a kamatról, de szinte naponta hallani egymásnak gyökeresen ellentmondó nyilatkozatokat, esetenként ugyanattól az embertől. Ez egyszerre több okra vezethető vissza: egyrészt a jegybank igyekszik folyamatosan bizonytalanságban tartani a piacot, nem túl erős jelzést adni a következő döntést illetően, másrészt pedig a Nyíltpiaci Bizottságon belül is egyre erősebbek a véleménykülönbségek. A szakértők szerint rég nem látott megosztottság jöhet az ülésen, aki pedig biztosra akar menni, az csak Janet Yellenre figyeljen.

Meddig bírhatja a spanyol gazdaság a politika nyomását?

Jó eséllyel a harmadik parlamenti választást is meg kell tartani egy éven belül Spanyolországban, miután a múlt héten ismét nem sikerült kormányt alakítani a parlamenti patthelyzet miatt. Pedig sürgősen szükség lenne egy erős kormányra, mely végre meg tudja hozni a régóta halogatott döntéseket, hiszen a munkanélküliség majdnem húsz százalék az országban, a költségvetés hiánya pedig tavaly meghaladta a GDP 5 százalékát. Ennek ellenére a növekedésre nem lehet panasz, Spanyolország folyamatosan az európai élmezőnyben van.

Könnyen a görögök sorsára juthatunk, ha megvalósul Orbán álma

Még soha nem rendezett olyan kis ország olimpiát, mint Magyarország, így nincs igazán összehasonlítási alap azzal kapcsolatban, milyen gazdasági hatása lehetne annak, ha megnyernénk a 2024-es játékok jogát. A legjobb példa talán Görögország lehetne a mérete alapján, a baj csak az, hogy éppen Athén a negatív példa arra, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A projekt nem feltétlenül reménytelen, de nagyon sok függ attól, hogyan működik majd a gyakorlatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elképzelt új modell.

Elmondta Magyarország megmentője, miért temet már minket

Többek között az európai nacionalizmus növekedése miatt jelenleg nagyobb a stabilitás a fejletlenebb feltörekvő országokban, ezért gondolja úgy Michael Hasenstab, a Franklin Templeton kötvényguruja, hogy Európa helyett inkább Latin-Amerikában és Ázsiában érdemes befektetési lehetőségeket keresni. Persze könnyen beszél az a befektető, aki egy vagyont keresett többek között magyar kötvénybefektetésein, majd a jegybank hathatós közreműködésével kiszállt a piacról.

Egész Európa alatt ketyeg az újabb időzített bomba

Egyszerre gazdasági és politikai időzített bombán csücsül az olasz kormány, mely ősszel akár meg is bukhat a beígért népszavazáson. Sokan máris a Brexittel vonnak párhuzamot, bár egyelőre nincs szó arról, hogy Olaszország kilépne az eurózónából. Az viszont tisztán látszik, hogy ha bukik a Renzi-kormány, akkor könnyen euroszkeptikus pártok kerülhetnek hatalomra.

Budapest 2024: hatalmas bukás vagy évszázados lehetőség?

A napokban véget ért a riói olimpia, így lassan kezdhetünk készülni a négy év múlva esedékes tokiói játékokra. Minket azonban sokkal jobban érdekel, hogy alig egy év múlva dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es esemény színhelyéről, melyre Budapest is pályázik. Ráadásul egyre inkább úgy néz ki, hogy eséllyel pályázhatunk, bár ez részben a vetélytársak meggyengülésének köszönhető. Ha viszont ez megvalósul és a magyar illetékesek jól lobbiznak, akkor akár az 1984-es olimpiához hasonló sikertörténet is lehet a budapesti rendezés.

Orbán Viktor döntheti el, mekkora győzelmet akar aratni

Az utóbbi években megszokottnál is jobban áll az adósság elleni harcban idén a magyar kormány. Korábban is használt modellünk szerint gyakorlatilag a kérdés csak az, mennyire akarja a kormány leszorítani az adósságot. Akár az is lehet, hogy a 2018-as választások miatt most a lehetségesnél kisebb csökkentést hajtanak végre, hogy aztán nagyobb mozgástér maradjon a következő két évre.

Meddig imádhatják még ennyire Magyarországot a befektetők?

Lassan másfél hónapja, hogy az MNB bejelentette az önfinanszírozási program következő lépcsőjét, melynek keretében ősztől korlátozzák majd a három hónapos irányadó eszköz hozzáférhetőségét. Azóta minden futamidő esetében csökkentek a magyar kötvényhozamok, érdemi hatás azonban inkább csak a rövid oldalon volt. Meglepő lehet, de például a régiós versenytársakhoz képest a hosszú magyar állampapírok alulteljesítők voltak, az elemzők egy része szerint ha a gyakorlatban is elkezdődik a jegybanki likviditáscsökkentés, akkor lehet még tér a hozamcsökkenésre.

Eddig nem ismert titkok derültek ki Magyarország megmentőjéről

Az elmúlt években Magyarországon is komoly visszhangot váltottak ki a Franklin Templeton aktuális befektetései, az amerikai alapkezelőt sokan csak hazánk megmentőjeként aposztrofálták, hiszen 2011-2012 körül olyan pillanatban kezdte el vásárolni a magyar állampapírokat, amikor mások inkább kerülték a magyar piacot. Azóta a kitettségét szinte teljesen leépítette a cég, azonban a közelmúltban érdekes részleteket árult el arról, mi alapján választja ki, melyik országokba fektet. Ennek alapján pedig egyrészt választ kaphatunk arra, miért választotta ki annak idején Magyarországot, illetve azóta miért hagyta itt a magyar piacot a cég.

Szépen megszedte magát, aki Magyarországra fogadott

Több mint öt éve követhetjük nyomon a Franklin Templeton magyar befektetéseinek alakulását, bár az utóbbi időben jelentősen megcsappant a cég kötvényállománya. A második negyedév végére kevesebb mint 50 millió dollár maradt az egykor még 12 milliárd feletti magyar portfólióból, vagyis már nem túlzás kijelenteni, hogy ha nem is végleg, de egy jó időre búcsút inthetünk annak, akit sokan a megmentőnknek tartottak az utóbbi években. Ez a mentőakció egyébként kifejezetten jól jövedelmezett az amerikai alapkezelőnek, számításaink szerint a kockázatos magyar befektetések jócskán az átlag feletti éves hozamot produkálhattak a cégnek, ezzel pedig hozzájárultak az alapjaik kimagasló teljesítményéhez.

Óriásit blöffölt Varga, vagy tényleg küszöbön a magyar euró?

Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.

Kéz a kézben kormányozná Közép-Európát Orbán és barátja

Több mint fél éve lépett hatalomra az új kormány Lengyelországban, azóta pedig fenekestül felforgatta az országot. A jobbközép Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kabinet feltűnően másolja a néhány évvel ezelőtti magyar modellt, mostanra szinte az összes fontos intézkedést átvették az Orbán-kormánytól. Ráadásul tavaly ősz óta érezhetően tovább javultak az addig sem rossz magyar-lengyel gazdasági és politikai kapcsolatok, és a visegrádi négyek együttműködésébe is próbálnak új életet lehelni. Persze ez nem csak az új lengyel kormánnyal függ össze, az Európai Unió mostani nehéz időszakában a magyar-lengyel tengely láthatóan igyekszik alternatívát kínálni.

Orbán válságstábja rég összeült, pedig csak most jön a neheze

Még két hét sem telt el azóta, hogy a brit választópolgárok kiszavazták magukat az Európai Unióból, a londoni elemzők azonban nem tétlenkednek, máris többen felülvizsgálták a magyar növekedési modelljüket. Ez egyrészt a Brexit miatt volt indokolt, másrészt májusban kifejezetten gyenge első negyedéves adat jelent meg, ami miatt szintén változtak a kilátások. A friss prognózisokból az látszik, hogy hiába vár a kormány és a jegybank még mindig 3 százalék körüli növekedést 2017-re, egyre valószínűbb, hogy ez csak álom, mivel alig lesz gyorsulás 2016-hoz képest. A hírek szerint ugyanakkor már a kormány is foglalkozik egy ideje azzal, hogyan lehetne felpörgetni a gazdaságot, így a Brexit csak egy újabb csapás lehet az amúgy sem túl fényes kilátások mellett.

200 milliárdunkba került már a lakossági kötvényroham

Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.

Végre tényleg kikerülhet a bóvliból Magyarország

A Fitch májusi felminősítése után ezen a héten öt és fél év után először van arra reális esély, hogy Magyarország két nagy hitelminősítőnél kerüljön vissza a befektetésre ajánlott kategóriába. Ha pedig ez megtörténik, akkor annak már kézzelfogható pozitív következményei lehetnek, hiszen friss befektetői tőke indulhat meg a magyar piac felé. Mindez azon múlik, hogy pénteken a Moody's figyelmen kívül hagyja-e a Brexit miatti kockázatokat és a kormány által bejelentett költségvetési lazítást. Most úgy tűnik, hogy inkább még kivárhatnak éppen a fenti kockázatok miatt, de árulkodó lehet, hogy a magyar bankokról optimista elemzést tett közzé a hitelminősítő a múlt héten.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Így alakul péntektől a benzin ára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.