Hiába borzolja a Brexit a piaci kedélyeket, Magyarország finanszírozása jól áll az idei évre - derül ki az első féléves adatokból. A piaci értékesítésű kötvényekkel időarányosan a tervnek megfelelően áll az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a lakosság viszont kellemes meglepetést okozott, ráadásul könnyen lehet, hogy az eredetileg tervezettnél kevesebb forrás is elegendő lesz az állam idei finanszírozására.
Gyakorlatilag hónapok óta alig mozdul érdemben a forint árfolyama, egy éve kisebb kilengésekkel a 310-318 közti sávban ingadozik az euróval szemben. Ezen a Brexit sem változtatott, csak nagyon rövid távú hatása volt a magyar devizára. Közben a nemzetközi piacokon jóval nagyobb kilengéseket láthattunk az első félévben, összességében inkább a fejlett devizák mozogtak sokat, pedig az év még komoly csapkodással indult a fejlődők piacán .
Többen többször leírták már, hogy az Európai Unió a jelenlegi formájában nem működhet tovább, azonban eddig mindig sikerült valahogy továbbrugdosni a szekeret. Most újabb mérföldkőhöz érkezett a kontinens, de már unalmas újra leírni, hogy "most aztán már tényleg tenni kell valamit". Inkább azon érdemes egy picit elgondolkodni, minek köszönhető ez az egész, hogyan jutottunk idáig.
Sokaknak meglepetést okoztak a brit választópolgárok azzal, hogy a rövid távon gazdaságilag racionálisnak tűnő választással szemben a többség a kilépésre szavazott az Európai Unióból. Most néhány hónapon belül szinte biztosan politikai válság jön az országban, a hosszabb távú hatások pedig még ennél is sokkal fájdalmasabbak lesznek. A legfontosabb kérdésekre elvileg két éven belül kell választ adni, de szerencsés lenne minél hamarabb rövidre zárni ezeket a kérdéseket.
Globálisan a jegybankok jelenleg nehezen veszik fel a harcot az alacsony infláció ellen, 2017-ben pedig az MNB is további kamatcsökkentésekre adhatja a fejét emiatt - mondta a Portfolio kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. A szakember szerint részben emiatt két éven belül 330-ig gyengülhet a forint az euróval szemben, ami nem is biztos, hogy probléma, mivel csak így lehet inflációt generálni.
Elsősorban a közvetett hatásokon keresztül érintené Magyarországot és a magyar gazdaságot az, ha a brit választópolgárok csütörtökön az Európai Unióból való kilépésre szavaznának. A közvetlen brit-magyar kereskedelmi kapcsolatok limitáltak, és várhatóan a több tízezer magyar munkavállalónak sem kellene egycsapásra hazajönnie a szigetországból. Azonban ha rövidtávon romlana az európai gazdasággal kapcsolatos befektetői hangulat, és ez a növekedésre is hatással lenne, akkor azt már Magyarország is megérezné, hosszabb távon pedig leginkább az Unió egyik nagy nettó befizetőjének kiesése okozhat gondot.
Az utóbbi években szinte csak a devizatartalék leváltása okozta az MNB nyereségét, ez tette lehetővé azt is, hogy 260 milliárd forinttal kibélelje a Pallas Athéné-alapítványokat a jegybank. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor "nem jön ki a matek", hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse. A fő cél valószínűleg a következő években is a nyereséges MNB lesz, de az könnyen lehet, hogy más forrásból jön majd, hiszen a devizatartalék-váltáson egyre kevésbé lehet kaszálni.
Összesen mintegy 17 milliárd forintból gazdálkodott a magyar labdarúgó NB1 tizenkét csapata, legalábbis ez derül ki a kedd estig beadott céges beszámolókból. A piaci alapú működéstől továbbra is nagyon messze vannak a klubok, szinte mindenhol a tulajdonosoknak kell kipótolniuk a büdzsét valamilyen formában. Érdekesség, hogy a szezon végén kiesett Puskás Akadémia a számok alapján simán a középmezőnyben kellene, hogy végezzen, ráadásul egyedüliként tudott érezhető nyereséget felmutatni. A Ferencváros egyértelműen kiemelkedik a magyar mezőnyből a költségvetését illetően is, de a hőn áhított BL-hez lehet, hogy ez is kevés lesz.
Már egy hónap sincs a brit uniós tagságról szóló népszavazásig. Legutóbb azzal foglalkoztunk, milyen lehetséges forgatókönyvek jöhetnek a voksolás után az eredmény függvényében, most pedig azt nézzük meg, milyen hatása lehetne a brit gazdaságra annak, ha a választópolgárok többsége az EU-ból való kilépésre szavazna. Abban szinte minden elemzés egyetért, hogy legalább átmenetileg negatívan érintené Nagy-Britanniát a kilépés, a kérdés az, hogy a kilépést támogatók által hangoztatott jövőbeli előnyök elég erősek-e ahhoz, hogy az azonnali hátrányokat ellensúlyozzák.
Több mint négy évig volt mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriában Magyarország, ez változott most meg azzal, hogy végre felminősített a Fitch Ratings. A döntésre évek óta vártunk, a magyar gazdaság javulása pedig a gyakorlatban leginkább a sérülékenységünk csökkenésében mutatkozott meg. Persze két hitelminősítő továbbra sem javasol minket befektetésre, az igazi áttörést akkor érhetnénk el, ha ők is elismernék az eredményeinket.
Alig egy hónap van már hátra az uniós tagságról szóló brit népszavazásig, de még mindig sok a nyitott kérdés. A legtöbb elemző szerint végül a brit választópolgárok a maradás mellett fognak dönteni, a közvélemény-kutatások megint fej-fej melletti eredményt becsülnek előre. Vannak ugyan arra vonatkozó szabályok, milyen procedúra alapján lehet kilépni az Európai Unióból, de erre még sosem volt példa.
Az utóbbi hetekben több arra utaló lépést is láttunk, hogy a kormány és a jegybank nem feltétlenül szeretné, ha tovább javulna Magyarország megítélése. Sőt, akár azt sem bánnák, ha egy kicsit negatívabban ítélnének meg bennünket a piacon. Ebből a szempontból kulcsfontosságú lehet a Fitch Ratings jövő pénteki felülvizsgálata, hiszen hosszú ideje először van reális esély arra, hogy visszakerüljön az ország a befektetésre ajánlott kategóriába. Kérdés, hogy az éles gazdaságpolitikai fordulat elegendő lesz-e ahhoz, hogy ez ne történjen meg, illetve valóban ezt szeretnék-e a magyar illetékesek.
Korábban rendre komoly érdeklődés övezte a magyar devizakötvény-kibocsátásokat, azonban az utóbbi években jelentősen megritkultak ezek az események. Több mint két éve nem volt komolyabb devizakötvény-eladásunk a piacon, és a kormány terveit, illetve a lejáratokat látva könnyen lehet, hogy a következő években sem kerül terítékre hasonló. Ennek ellenére lesz egy olyan egyszeri tétel, ami miatt a lehetségesnél lassabban csökken majd az adósságon belüli devizaarány.
Jelentősen csökkent az első negyedévben a Franklin Templeton magyar kötvénykitettsége, így március végén már csak jelképes pozíciója volt az amerikai alapkezelőnek - derül ki a cég portfólió-jelentéseiből. A kivonulás már tavaly elkezdődött, amikor egy év alatt 12 milliárd dollárról 4,5 milliárdra csökkent fokozatosan az állomány. A Portfolio.hu számításai szerint az első negyedév végén már az egymilliárd dollárt sem érte el a cég magyar kitettsége. Ennek oka, hogy az MNB önfinanszírozási programjának köszönhetően a forint állampapírok piacán a bankok kereslete jelent meg, a devizás kötvények esetében pedig az eddig lemaradó nemzetközi befektetők próbálhattak beszállni.
A kormány előzetes tervei szerint 2017-ben is megpróbálja forintból finanszírozni lejáró devizaadósságát Magyarország - legalábbis ez derül ki a benyújtott költségvetési törvénytervezetből. Ezzel együtt az is látszik, hogy a büdzsében egyre erősebben megjelenik az utóbbi évek jelentős hozamcsökkenésének hatása, majdnem tíz év után sikerülhet a lélektani 1000 milliárd forintos szint alá csökkenteni a bruttó kamatkiadásokat. Ezzel párhuzamosan a kiadások szerkezete is átalakult, a kamatok egyre nagyobb részét fizeti az állam a lakosságnak.
A magyar gazdaság erőteljesen növekedett az utóbbi években, emellett jelentősen csökkent az ország sérülékenysége - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott friss értékelésében. Ugyanakkor a szervezet kiemeli, hogy még bőven vannak tennivalók a kormány számára, konkrét reformjavaslatokkal is előálltak.
Az utóbbi napokban már mi is csak kapkodjuk a fejünket annak láttán, hogy boldog-boldogtalan milliókat kapott a Pallas Athéné alapítványok által kezelt vagyonból. Nem arról volt szó, hogy a jegybank alapítványai csak állampapírba fektethetik a rájuk bízott pénzt és az elért hozamból gazdálkodhatnak? Eredetileg igen, de - Matolcsy György szavaival szöges ellentétben - mire az alapítványok befektetési szabályzatai elkészültek, az alapítványi vagyonok harmada-ötöde tulajdonképpen bármire elkölthető lett. Vagyis a nagy célok és alapelvek csak addig valósultak meg, amíg meg kellett nyugtatni a közvéleményt afelől, hogy nem fogják ész nélkül elkölteni a jegybank 270 milliárd forintját. Még nem is lett minden elverve, tehát a pénzköltés folytatódhat.
A múlt héten hosszú évek óta először fordult elő, hogy a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá esett. Korábban el sem tudtuk képzelni, hogy ez megtörténhet, azonban az elemzők szerint a számunkra kedvező folyamatnak még nincs vége, mostantól egy időre tartóssá válhat ez a helyzet. Persze ehhez kellettek a lengyel belső kockázatok is a tavalyi parlamenti választások után, ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a magyar állampapírok kimagasló teljesítménye mellett.
Az MNB eddig rendre elutasította, hogy árfolyamcélban gondolkodna, a piacot azonban nem hagyja nyugodni az a gondolat, hogy a jegybank a forint gyengítésére törekszik. Sőt az utóbbi hetekben ennél merészebb elképzelések is megjelentek azzal kapcsolatban, hogy esetleg cseh mintára egy árfolyamküszöböt vezethet be a jegybank. Ez egyelőre csak elméleti lehetőség, még nagyon messze van az MNB attól, hogy teljesen kifogyjon a munícióból és ehhez az eszközhöz kelljen nyúlni. Ráadásul a lépés szembe menne a jegybank eddig hangoztatott fő céljaival, ezért sem valószínű, hogy megtörténik.
Az utóbbi években a kormány szeret arra hivatkozni, hogy a magyar állam egyre kevésbé van ráutalva a külföldi befektetőkre. A számok azonban nem ezt mutatják, ha megnézzük a magyar adósság elmúlt tíz évben mutatott evolúcióját, akkor az látszik, hogy egy nagy külföldi hitelező állományának leépítése okozott ugyan némi változást az utóbbi években, de hosszabb távon alig változik a nemzetközi szereplők részaránya.
Az Energiaügyi Minisztérium adott ki egy új grafikát a május végén startoló felújítási programról, amiről sok...
A NAV online számla rendszerrel kapcsolatban számos vállalkozás kapott váratlan értesítést a cégkapun az adóhatóságtól... 
Itt az osztalékszezon, az okos befektető pedig forgatja a pénzt. Milyen stratégiák merülhetnek fel, amikor az osztalék... 
A berlini szövetségi kormány célul tűzte, hogy az évtized végére 15 millió darab elektromos meghajtású autó közlekedjen...
Mind az USA-ban, mind Kínában heves viták folynak az adósságszintek emelkedéséről. Michael Pettis szerint ez alapvetően...
Két ország dominálja a lítium globális kitermelését, a versenyhivatalok vakarhatják a fejüket egy esetleges lítiumkartell...
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
