A tavalyi markáns emelkedést követően az egyre nagyobb kereslet-kínálati résre vonatkozó kilátások és a spekulatív tőke beáramlásának is köszönhetően valósággal begyújtották a rakétákat az uránpiacon idén, közel 20 éve nem látott szinteket ostromol a sugárzó érc árupiaci jegyzése, miközben szárnyalnak az uránbányász vállalatok részvényei. Adódik a kérdés: érdemes felugrani erre a robogó vonatra, és ha igen, melyik részvény kerülhet még feljebb?
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen nyersanyagoknál vélhetően jelentős kínálathiány fog fellépni az elkövetkező években, ami az úgynevezett "super squeeze"-jelenségen keresztül brutális árfolyammozgásokat vetít előre. Ezekből a trendekből (időben lépve) befektetőként akár profitálhat is az ember, ha például a vonatkozó nyersanyagpiacon tevékenykedő bányatársaság részvényébe fektet. De melyik nyersanyagoknál indult már be az áremelkedés, és hol lehet még számítani nagy ralira?
Az egyre hangsúlyosabbá váló és egyre több kormányzati és kormányközi erőforrást felszívó zöld átállásban kulcsszerepe lesz a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réznek, többek között az elektromobilitás előmozdítása és a megújuló energiatermelő kapacitások kiépítése is abba az irányba mutat, hogy az elkövetkező években óriási keresletnövekedés vár a fémre. Az akadozó kínálatnak köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán, ami izgalmas befektetési lehetőséget kínál a szemfülesebb piaci szereplők számára. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg milyen, európai vagy amerikai tőzsdéken jegyzett rézbányász vállalatok érhetőek el, és utánajárunk, hogy az elemzői konszenzus alapján meyik részvényen keresztül lehet érdemes megjátszani ezt a sztorit.
A mögöttünk álló szűk 20 év során számos piaci szereplő figyelte közelről a réz és az arany árának egymáshoz viszonyított alakulását, mivel a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réz és a klasszikus menekülőeszközként szolgáló arany hányadosa szorosan együtt mozgott a piaci hozamok alakulásával. Ez a korreláció azonban látványosan megszűnt nemrég, a réz/arany arányszám és a 10 éves amerikai kincstárhozam alakulása élesen elvált egymástól - felmerül a kérdés, hogy elromolhatott a fontos gazdasági előrejelző mutató? Ennek járunk utána elemzésünkben, illetve azt is megnézzük, hogy mi befolyásolhatja az arany és a réz árát, illetve a hozamok alakulását.
Amikor izgalmas nyersanyagpiaci befektetésről van szó, valljuk meg őszintén, hogy az első gondolataink között sokkal inkább az arany, az ezüst vagy az olaj jelenik meg, semmint a réz. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe miatt óriási keresletnövekedés vár a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott fémre, amit az akadozó kínálat vélhetően nem fog tudni kielégíteni, ennek köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán. Bár ez a klímavédelmi célok tekintetében nagyon rossz hírnek számít, azonban egyúttal izgalmas lehetőséget is kínál a szemfülesebb befektetők számára.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, január közepén a magyarországi töltőállomások zöme anyavállalatától megkapta a jövedéki adóemelés második lépcsőjeként érvényre kerülő, 21 forintos üzemanyagár-emelésre vonatkozó utasítást. Az áremelést azóta minden magyarországi töltőállomáson megtették, ráadásul az olajpiaci folyamatok mentén még tovább drágult a héten a magyar benzin és a dízel is - ebben a környezetben és a rendelkezésre álló adatok mentén kiszámoltuk, hogy hol is áll most a régiós rangsorban a hazai üzemanyagár.
A decemberi ralit követően döcögősen indult az év a részvénypiacokon, egyelőre kevés terület mozgathatta meg a befektetők fantáziáját. Van azonban egy még elég jelentéktelennek mondható, de egyre nagyobb teret és figyelmet nyerő szeglete a nyersanyagpiacnak, ahol olyan rali zajlott a mögöttünk álló hetekben, hogy csak néztünk. Nagyon úgy tűnik, hogy a tavalyi markáns emelkedést követően valósággal begyújtották a rakétákat az uránpiacon, közel 20 éve nem látott szinteket ostromol a sugárzó érc árupiaci jegyzése, miközben szárnyalnak az uránbányász vállalatok részvényei. Adódik a kérdés: érdemes felugrani erre a robogó vonatra?
2023 a Nyúl éve volt a kínai asztrológiában, a türelmet és a szerencsét szimbolizáló állat azonban nem végezte jól a dolgát, ugyanis rengeteg szerencsétlenség érte a világ második legnagyobb gazdaságát, ami végül a befektetői türelem látványos elvesztéséhez vezetett. Február elején viszont beköszönt a Sárkány éve - ez már egy olyan energiájú állat, ami méltóbbnak tűnik az országra leselkedő, rendkívül sok és szövevényes nehézség legyűrésére. Félretéve az asztrológiát: az ingatlanpiaci válság után rengeteg a kérdőjel a kínai gazdaság helyzetével kapcsolatban, de már fel-felbukkannak a pozitív előjelek - adódik a kérdés, hogy van most már potenciál a kínai befektetésekben, vagy a Nyúl után a Sárkány sem hoz szerencsét?
Új év, régi kihívások, ismert szorongások: a Világgazdasági Fórum által a világ vezetői körében végzett éves felmérés alapján mutatja be a 2024-es év legnagyobb vélt kockázatait, melyek között olyan veszélyek szerepelnek vezető pozícióban, mint például a szélsőséges időjárási körülmények, a mesterséges intelligencia által egyre szélesebb körben fenyegető dezinformáció, de a társadalom polarizálódása is felfért a listára. A kutatásból azt is megtudhatjuk, hogy milyen kihívásokat tartanak a legaggasztóbbnak a világ vezetői 10 éves időtávon.
Kevés olyan termék van a világon, aminek drágulása hatással van gyakorlatilag minden embernek a hétköznapjára, az olaj azonban pontosan egy ilyen termék: nem elég, hogy a benzinkutak totemoszlopain megjelenő új árakon hüledezhetnek az autósok, de a drágább szállítmányozás beépülhet a termékek árába, jelentős drágulást eredményezve a boltokban. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy hogyan alakulhat az előttünk álló hónapokban az olaj ára, márpedig most nagyon nagy a bizonytalanság, számos okot fel lehet sorakoztatni az áremelkedés és az áresés mögött is. Elemzésünkben megnézzük, hogy milyen körülmények formálják most a piacot.
2023-ban a Csodálatos Hetes néven ismert big tech részvénycsoport dominálta az amerikai részvénypiacot, az ide tartozó nagyvállalatok részvényárfolyamának szárnyalása kellett ahhoz, hogy hatalmas emelkedéssel zárják az évet a vezető tengerentúli részvényindexek. Egyes elemzők szerint azonban ha csak részben is, de véget ért a hét nagyágyú menetelése: jobban mondva az anyag nem vész el 2024-re sem, pusztán átalakul, mégpedig két új részvény csatlakozhat a szupercsapathoz, kigolyózva onnan a Metát és a Teslát.
Kevés olyan termék van a köztudatban, aminek a létezése tulajdonképpen mindenkinek a hétköznapi életére komoly hatással van: például vélhetően nem fog egy alföldi étteremtulajdonosnak vagy egy budapesti fodrásznak fájni a feje attól, hogy már megint bezuhant a bitcoin árfolyama, de egy Vas vármegyei matematika tanárt vagy egy banki vezetőt is vélhetően jobb napjain hidegen hagyja a Netflix részvényárfolyama. Viszont heves arcrándulásokat és szemöldök-felhúzásokat okozhat mind a négy személynél az, ha a benzinkutak nagy totemoszlopain az előző hetinél tizen-huszon forintokkal magasabb árat látnak – márpedig idén erre több alkalommal is sor kerülhetett. De mégis mi alakította idén az üzemanyagárakat, milyen furcsaságok történtek, és miért leszünk januártól egészen új helyzetben?
Mint ismert, a Mol két lépcsőben fogja a lakossági árakban érvényre juttatni a januári jövedéki adóemelést - adódik a kérdés, hogy vajon csak a Mol benzinkútjain lesz a korábban vártnál olcsóbb a tankolás január közepéig, vagy a piacvesztéstől tartva a többi üzemeltető is követi árazásában a magyar olajtársaságot?
Ahogy arról reggel beszámoltunk, a januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal. Adódik a kérdés: mire lesz elég a Mol áldozata, hova teszi mindez a magyar benzinárat a régióban?
Úgy lett az év egyik legjobb tőzsdei sztorija az atomenergiából, hogy tulajdonképpen sosem volt belőle nagy sztori vagy felhajtás: nem sereglettek hiénaként a sugárzó uránérc köré a nagy megmondóemberek és nem puffogtattak hajmeresztő célárakat (mint például egy bitcoin vagy egy Tesla esetében), ha éppen felfelé mozdult el az árfolyam. Márpedig az egyre hangsúlyosabb klímavédelmi törekvéseknek és az ellátásbiztonság felértékelődésének köszönhetően rendesen összeálltak a csillagok 2023-ban az atomenergia felett, és a kilátásokat elnézve talán nem nagy túlzás azt mondani, hogy fényes jövő áll a szektor előtt. De mégis hogyan lett a kegyvesztettből üdvöske, miért láthatjuk az atomenergia reneszánszát, és mik befolyásolhatják a jövőt ezen a téren? Év végi összefoglaló elemzésünkben ezeknek járunk utána.
December elején érkezett a bejelentés, hogy az Alteo év eleji felvásárlását követően a Waberer'sbe is beszáll a Mol, méghozzá 15 százalékos tulajdonrészt vásárolnak a logisztikai cégben. Az ügylet kapcsán Bacsa Györggyel, a Mol ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki többek között a vétel okáról és az ügylet körülményeiről beszélt, illetve azt is elmondta, hogy hogyan segítheti a szorosabb kapcsolat a Mol fenntarthatósági törekvéseit. Arról is kérdeztük az ügyvezetőt, hogy milyen lépéseket tesz és tervez a vállalat az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés terén, de a különadók problematikája és a jogszabályi környezet is terítéken volt.
Világszintű gazdasági fejlődés, visszaszoruló éhezés és szegénység - sok tekintetben jó irányba haladt a világ a mögöttünk álló évtizedekben, eddig talán minden generáció elmondhatta magáról, hogy jobb helyzetből indul, mint ahonnan a szülei kezdték. Azonban ennek az érmének van egy másik, sötétebb oldala is, ha tetszik, a fejlődés "ára": ez pedig nem más, mint az egyre fájdalmasabb következményekkel fenyegető környezetrombolás. A jelentős gazdasági és társadalmi átalakulás közepette a globális CO2-kibocsátás 1950 óta több, mint a hatszorosára nőtt - de melyik országok járultak hozzá leginkább ehhez a növekedéshez, és mire lehet számítani a jövőben?
Az elmúlt hónapokban egyre alacsonyabb árakkal találkozhattunk a magyar benzinkutakon, ez elsősorban a csökkenő olajáraknak volt köszönhető. Az év végéhez közeledve adódik a kérdés, hogy vajon a kedvező tendencia 2024-ben is kitarthat, vagy ismét visszatérnek a 600 forint feletti literenkénti árak a benzin és a dízel esetében? Ráadásul nem csak a pénztárcánk miatt fontos kérdés, hogy hogyan alakul az olaj világpiaci ára: az egyik legnagyobb hitelminősítő kutatása szerint egy magas árkörnyezet akár a globális gazdasági növekedési kilátásokra is jelentős hatással lehet.
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
Akkorát gyengült a forint az euróval szemben az elmúlt években, hogy a hazai üzemanyagokra meghatározott jövedéki adóterhek mértéke az EU-s minimumszint alá csökkent. A kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében tehát szükség volt az adó növelésére, a kormány azonban jelentősen "túlbiztosítva" magát, egészen a 420 forintos euró-árfolyamig elegendő jövedéki adót határozott meg, ami január elsejétől élesedik. Ennek hatására vélhetően messze a legmagasabb benzin-és dízelárakkal találkozhatnak majd a magyar autósok a régióban - de mégis milyen logika állhat a kormány döntése mögött? Többek között erre keressük a választ elemzésünkben.
A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen...
Megint - immáron nyolcadik alkalommal - mi lettünk Az Év Alapkezelője. Mellette a HOLD Részvény, a Deep Value 2024... 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2025-ben esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. ... 
Tavaly már mindenki temette Kínát és az új Japánnak hívták. Japán a második világháború után hatalmas növekedést...
A mostani, 18-20%-ot fizető PMÁP sorozatok kiemelkedően jó hozammal kecsegtetnek, de természetesen ezek már nem elérhetőek...
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
