Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1260
Fájdalmas döntés született: durván le kell terhelni a Paksi Atomerőművet a Duna felmelegedése miatt

Fájdalmas döntés született: durván le kell terhelni a Paksi Atomerőművet a Duna felmelegedése miatt

A tegnapi 80 megawattos leterhelés után ma további 240 megawattal le kell terhelni délután 3 órától a Paksi Atomerőmű blokkjait, annyira felmelegedett a Duna – derült ki az erőmű honlapjának szűkszavú közleményéből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mai napra nem adott felmentést a 30 fokos vízhőmérsékleti korlát betartása alól Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hiába lépett mától hatályba az ezt lehetővé tevő miniszteri rendelet.

Kapcsoljuk ki a légkondit este 7 és 10 óra között a hőhullám idején? – Sokat spórolhatna vele Magyarország

Kapcsoljuk ki a légkondit este 7 és 10 óra között a hőhullám idején? – Sokat spórolhatna vele Magyarország

Ha kis mértékben, 300 megawattal, visszafogná a magyar lakosság a hőhullám idején este 7 és 10 óra között az áramfogyasztását, például a légkondicionálók átmeneti kikapcsolásával, vagy az elektromos autótöltés elhalasztásával, akkor akár több száz euróval olcsóbb lehetne az áram a nagykereskedelmi piacon, és összességében jócskán tudna spórolni az ország - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Természetesen a versenypiacról áramot vásárlók is tehetnének többet ilyenkor az esti fogyasztásuk visszafogása terén, de például a folyamatosan termelő üzemeknél, vagy egy irodaház hűtésénél vannak korlátok. A háztartások fogyasztásvisszafogását leginkább az akadályozza, hogy semmit nem éreznek a hőhullám miatt újra extrém magas piaci áramárakból, így a ma este 8 és 9 óra közötti közel 500 eurós áramárból, hiszen védi őket a merev rezsicsökkentési rendszer. Ebben legfeljebb annyi a "büntetésük", hogy ha éves szinten túllógnak az átlagfogyasztási korláton, akkor 36 forint helyett 70 forintot kell fizetniük kilowattóránként; és ebben hozna nagy változást, ha a kormány bevezetné a tavaly Brüsszel felé már megígért dinamikus árképzést 2025 végéig. Az árampiac kereslet oldali visszafogásának lehetőségeiről, illetve az árambeszerzési lehetőségekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről itt érhetők el információk.

Fontos rendelet jött a Paksi Atomerőműnek, ami lazítja a Duna vízhőmérsékleti korlátját

Fontos rendelet jött a Paksi Atomerőműnek, ami lazítja a Duna vízhőmérsékleti korlátját

Miután július végén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely miniszteri engedéllyel átléphetővé tenné a 30 fokos vízhőmérsékleti korlátot a Dunán a Paksi Atomerőműnél, a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben meg is jelent az erről szóló miniszteri rendelet. Ez már péntektől hatályba lép, így ha a villamosenergia ellátásbiztonsági helyzet indokolttá teszi, akkor akár már holnap lazíthat Lantos Csaba energiaügyi miniszter az eddigi korlátozáson, hiszen csütörtökön megint le kellett terhelni az atomerőművet a vízhőfok miatt, és közben megint extrém magas áramárak alakultak ki a nagykereskedelmi piacon.

Annyira felmelegedett a Duna a hőség miatt, hogy le kellett terhelni Paksot

Annyira felmelegedett a Duna a hőség miatt, hogy le kellett terhelni Paksot

Csütörtökön átlépte a 29,5 Celsius-fokos küszöbértéket a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál, ezért ma délután 3 órától 80 megawattal le kellett terhelni a Paksi Atomerőmű 4. blokkját – jelentette be az erőmű. A belső szabályzat alapján ha tovább melegszik a Duna a hőhullám miatt, akkor "0,1 Celsius fokonként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet." Egy minapi energiaügyi miniszteri rendelettervezet ez alól felmentést is biztosíthat majd. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyen Lantos Csaba energiaügyi miniszter tartja az egyik nyitóelőadást. A programról már számos részletet közzétettünk az oldalunkon, regisztrálni itt lehet.

Súlyos károkat okozhat egy áramszünet, vagy váratlan termeléskiesés, de okos megoldásokkal megelőzhetők ezek

Súlyos károkat okozhat egy áramszünet, vagy váratlan termeléskiesés, de okos megoldásokkal megelőzhetők ezek

„Mindig a nem várt leállás okozza a legnagyobb anyagi veszteséget”, és egy komolyabb áramszünetből is fokozott nehézségei származhatnak a magyarországi cégeknek, de a digitális karbantartás, illetve a digitális iker megoldások segítségével tudatosan fel lehet készülni az ilyen helyzetek kivédésére – mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Németh Gábor. A Schneider Electric magyarországi szolgáltatási igazgatója úgy látja, hogy számos iparágban, amelyben hatalmas a nyomás a folyamatos termelésre, nagy hasznát veszik ezeknek a technológiáknak, igaz sok helyen még inkább reaktívak, azaz csak azután reagálnak, hogy már bekövetkezett a baj. A szakértő tapasztalatai alapján a vállalatok legalább felének nincs konkrét stratégiája arra, hogy összehangolja az energiahatékonysági törekvéseit a fenntarthatósági stratégiájával, noha ezen a téren is számos digitális megoldás, illetve okos eszköz elérhető.

Kiszivárgott: szakítani készül Ausztria az orosz gázzal egy nagy alku részeként

Kiszivárgott: szakítani készül Ausztria az orosz gázzal egy nagy alku részeként

Ausztria 2027-ig teljesen megszűnteti az orosz vezetékes gázimportot, összhangban az uniós célokkal, azaz a 2040-ig tartó hosszú távú gázszerződésből ki fog lépni – lényegében ezt rögzítette írásban a két osztrák koalíciós párt a zöldek erőteljes nyomására, fontos személyügyi alkukkal párhuzamosan. Utóbbinak része, hogy a néppárti pénzügyminisztert jelölik az uniós biztosi posztra, illetve az is, hogy amint tegnap kiderült: a szintén néppárti gazdasági miniszter kerülhet az osztrák jegybank élére.

Történelmi csúcsra ugrott az MNB aranytartalékának értéke

Történelmi csúcsra ugrott az MNB aranytartalékának értéke

Július végén történelmi csúcsközelben zárt az arany árfolyama, és emiatt minden idők legmagasabb, 6,8 milliárd euró értékű, aranytartalékával rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank szerdai előzetes adatközléséből. A statisztika egyúttal arra is rámutatott, hogy részben azért ugorhattak meg áprilisban a jegybank devizakövetelései, mert akkor hívta le csendben a magyar állam a kínai devizahitelt, aztán a devizakövetelések júliusig tovább nőttek, és kilencéves csúcson, 34,5 milliárd eurón zártak. Mindezekkel együtt a jegybank július végi nemzetközi tartalékai (47,4 milliárd euró) csak hajszálnyira maradtak el a történelmi csúcstól.

Elképesztően magas magyar áramárak: kiderült a háttér, nem kizártak az áramszünetek

Elképesztően magas magyar áramárak: kiderült a háttér, nem kizártak az áramszünetek

A csúcsra pörgetett légkondicionáló használat mellett három másik külföldi ok is hozzájárult ahhoz, hogy júliusban elképesztően magas, 500-1000 euró közötti nagykereskedelmi áramárak alakultak ki Magyarországon az esti órákban – magyarázta Mátrai Károly az Indexnek. Az MVM vezérigazgatójának felsorolása alapján ezek között nincs benne az Ukrajna felé felfutott magyar áramexport, hiszen magyarázata szerint azt részben, vagy egészben a magyar naperőművek napközbeni (túl)termeléséből tudjuk megoldani. Ez azt is jelenti, hogy az itthoni áramárak nem esnek napközben olyan mélyre, mint az ukrajnai export lehetősége nélkül, ez pedig a hazai naperőművek megtérülési helyzetén is javít. Mátrai a közelmúltbeli balkáni áramszünet kapcsán jelezte: itthon sem zárhatók ki áramszünetek, de mindent megtesznek ennek elkerülésére, és jelentős hálózatfejlesztések zajlanak az országban. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt.

Miért ütik a forintot, és mi lehet ennek a vége?

Miért ütik a forintot, és mi lehet ennek a vége?

Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.

Megtudtuk: csak a Lukoil-leánycég olaja akadt el, a Mol tisztázhatja a helyzetet

Megtudtuk: csak a Lukoil-leánycég olaja akadt el, a Mol tisztázhatja a helyzetet

A Lukoil orosz anyacége elleni ukrán szankció miatt csak a Lukoil olajkereskedő leánycégének, a Litasco-nak az olajszállítása esett ki Magyarország és Szlovákia felé, ami korlátozott mennyiség, a többi három kereskedőcég át tudja hozni Ukrajnán a Lukoiltól tulajdonjogilag átvett olajat – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó szakmai forrástól. Mindez megerősíti azt a korábbi információnkat, miszerint ott volt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök asztalán egy szankciómódosítási terv, amely tisztázta volna, hogy a Litasco által áthozandó olajat átengedhetik Ukrajnán, de azt mégsem írta alá.

Fontos levelet kapott Orbán Viktor Horvátországból a Lukoil-ügyben

Fontos levelet kapott Orbán Viktor Horvátországból a Lukoil-ügyben

A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.

Megjött Brüsszel válasza Budapestre a Lukoil-ügyben: nincs ellátási veszély, le kell válni az orosz olajról

Megjött Brüsszel válasza Budapestre a Lukoil-ügyben: nincs ellátási veszély, le kell válni az orosz olajról

Nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve annak, hogy Ukrajna blokkolta a Lukoil olajszállításait a két ország felé, így nincs szükség arra, hogy sürgős konzultációt hívjon össze az Európai Bizottság Ukrajnával, a két országnak pedig aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne – gyakorlatilag ezt üzente vissza írásban az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek. A levél kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök Youtube-videója, amelyben azt jelezte: levelet írt Orán Viktor kormányfőnek, amelyben jelezte: készek segíteni az orosz olajról leválásban.

Megtudtuk: nagy döntés előtt áll a Mol, a magyar autósok is megérezhetik

Megtudtuk: nagy döntés előtt áll a Mol, a magyar autósok is megérezhetik

A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.

Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet

Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet

A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket "teljesen megérti" Brüsszel is, egyébként pedig "amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat" – gyakorlatilag ezt a kőkemény üzenetet írta le a Telegramon szerdán délután Denisz Smihal.

Kiderült, hol épül meg a gigantikus magyarországi szélerőműpark

Kiderült, hol épül meg a gigantikus magyarországi szélerőműpark

Két vállalkozás, a Green Energy Investhor Zrt. és az Euronergy Arrabona Kft., építheti meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa közelében azt a gigantikus, összesen 695 megawatt kapacitású szélerőműparkot, amelyre az egész országban csak egyetlen csatlakozási ponton adott lehetőséget tavasszal a kormány – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal oldalán elérhető adatbázisból. Ez megerősítette a Portfolio tavasszal megírt értesülését, hogy Győr közelében valósulhat meg a projekt, közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra csatlakoztatva.

Francia fűtőanyag felé fordul Paks? - A szlovákok leszerződtek

Francia fűtőanyag felé fordul Paks? - A szlovákok leszerződtek

Hosszú távú nukleáris fűtőanyag ellátási szerződést kötött egymással a francia Framatome és a Szlovák Villamosművek, amelynek keretében 2027-től a Framatome által gyártott fűtőanyag érkezik a szlovák atomerőművekhez. Ezek egyébként ugyanolyan VVER-440-es típusú blokkok, mint amelyek Pakson is működnek, és a Framatome által a közelmúltban elnyert uniós támogatási program partnerei között a Szlovák Villamosművek mellett az MVM Paksi Atomerőmű is megtalálható.

Figyelmeztető lövést kaphatott Magyarország - Nagyobb egyelőre a Lukoil-ügy füstje, mint a lángja

Figyelmeztető lövést kaphatott Magyarország - Nagyobb egyelőre a Lukoil-ügy füstje, mint a lángja

A legfrissebb információk alapján bár kiesett az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli kőolajszállítása Magyarország és Szlovákia felé, de ezt egyelőre más orosz szállítók kipótolták júliusra, így nincs rövid távon ellátásbiztonsági kockázat a két ország üzemanyagpiacán. Ezzel együtt ahogy Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője fogalmazott a Portfolio-nak: figyelmeztető lövéssel ér fel Magyarország és Szlovákia számára az ukránok Lukoillal szembeni lépése. Ha pedig esetleg nagyon eldurvulna a viszony, és ezért teljesen leállítanák az ukránok a Barátság II. olajvezetéken a szállításokat felénk és a szlovákok felé, akkor mindkét ország olajfinomítójának teljesítményét vissza kellene fogni 20-30%-kal, és akár 5-10%-os kiskereskedelmi üzemanyagár-emelkedés is kialakulhat idehaza.

Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!

Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!

Egy június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot a tranzit céljából - vette észre a Portfolio egy ukrán elnöki rendelet mellékletében. A magyar olajcég eddig kb. 70 százalékban Oroszországból érkező olajat dolgozott fel, és ezen belül a legnagyobb orosz szállítóra vonatkozik az új tiltás, így a helyzet tartós fennmaradása esetén akár ellátási probléma is lehet a magyarországi, illetve a térségi üzemanyagellátásban. De mennyire súlyos és hogyan oldódhat meg a helyzet, egyáltalán szükség lesz még orosz olajra 2025-ben? Frissítés! A délután második felében több fontos információ is kiszivárgott, amelyek arra utalnak, hogy a Lukoil felőli szállítások kiesése problémákat okoz a Molnak, főként a szlovákiai finomítójának.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elképesztően gyenge GDP-adat érkezett - ismét technikai recesszióban Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.