Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Minden idők második legalacsonyabb áramára alakult ki ma a magyar áramtőzsdén a holnapi munkaszüneti napra mínusz 108,16 euró/megawattórás szinten, ami a 6000 MW feletti beépített naperőmű kapacitás, a napsütéses idő és a munkaszüneti nap kombinációja mellett született. Ez, és az elmúlt napokban kialakult mínusz 40-60 euró körüli napközbeni árszintek még komoly következményekkel járhatnak a naperőmű piac egyes szereplői, illetve az ipari energiafogyasztók számára is.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
A Paks II. építkezés gigantikus gödrében jártunk a minap, amikor exkluzív nagyinterjút készítettünk paksi irodájában Jákli Gergellyel, a projektcég vezérigazgatójával, és óriási talajszilárdító, illetve egyéb gépeket láttunk. Meg is örökítettük őket, így a most közzétett interjúval párhuzamosan egy különleges képgalériával is jelentkezünk alább.
A korábbi 23%-ról 10% alá csökkent azon magyar háztartások aránya, akik gázszámláján megjelenik a 7,5-szeres gázár az átlagfogyasztás felett, és 13%-ról 3,6%-ra csökkent az eladott gázvolumenen belül a 7,5-szeres gázár aránya, amely eredmények "az ország szempontjából jók", és "ez az, amit el akartunk érni" – jelentette ki Lantos Csaba a 24.hu podcast műsorában. Az energiaügyi miniszter szerint részben emiatt, részben egyéb okok miatt "most nincs napirenden", hogy csökkentsék a 7,5-szeres gázárat, igaz nem állítja, hogy ez soha nem fog bekövetkezni.
Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem.
Bár egysíkú lett a Portfolio szakértői felmérése a keddi MNB kamatcsökkentéssel kapcsolatban, mégis izgalmas lesz az esemény, főleg amiatt, hogy mit kommunikál a jegybank a további kamatvágási pályáról. A keddi döntéshez ugyanis úgy jutottunk el, hogy jócskán beszűkültek a piaci kamatvágási várakozások, mégis esett a forint. Látványos ábrákat mutatunk.
"A pénz az pénz", az MVM nem hajlandó többet fizetni azért, hogy LNG-re váltson, és éppen ezért használ még mindig orosz gázt, amelynek a súlya Magyarországon még 60-80%-os, Ausztriában pedig 80-90%-os – többek között ezt mondta egy múlt heti bécsi olaj- és gázipari konferencián Mátrai Károly. Az MVM vezérigazgatója azt is jelezte: reménykedik a cégcsoport abban, hogy az orosz-ukrán gáztranzit valamilyen formában megmarad 2025. január 1. után is, és így "a Török Áramlat jó alternatívája" lehet, mert a két szállítási útvonal lehetősége csökkenti az abból eredő a kockázatot, hogy valamelyik útvonalon történik valami.
Az Európai Bizottság várhatóan napokon belül kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, amiért az uniós egységes piaci szabályokat megsértve extra díjat vetett ki a gáztárolókból a szomszédos országoknak értékesített gázra - tudta meg a Reuters két jól informált forrástól. A Bizottság hivatalosan nem erősítette meg, hogy ez a lépés bekövetkezik, a német kormány pedig azt hangsúlyozza, hogy a 2022-es válság alatt a német tárolók feltöltése kulcsfontosságú volt, aminek előnyeit egész Európában érezni lehetett. A német exportadó az árszint emelése miatt Magyarország és a többi régiós ország leválását is nehezíti az orosz vezetékes földgázról.
"Elég negatív a jövőképem Európa kapcsán", mert azt látom sok amerikai és ázsiai üzletemberrel, döntéshozóval beszélgetve, hogy Európa folyamatosan veszít a globális gazdasági súlyából, és ez már mostanra odáig vezetett, hogy "egy európai gazdasági válság közepén állunk, csak sokan nem veszik észre" – adta meg az alaphangot a Budapesti Corvinus Egyetemen kedd délután tartott, "Hogyan maradjon Európa gazdaságilag versenyképes: vezetői szempontok" című előadásában Lakatos Benjamin. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio jövő heti fenntarthatósági és techológiai konferenciáján, a Sustainable Tech-en, további részletek itt érhetők el. A keddi esemény napján adta ki a MET Csoport a 2023-as évi pénzügyi eredményéről szóló tájékoztatást is, amelyből az derült ki, hogy a tavalyi volt a történetének második legjobb éve, további részletek alább.
Még az idén pályázatot ír ki a kormány azok számára, akik korábban az éves szaldó elszámolási rendszerben telepítettek háztartási méretű kiserőművet (napelemet), ám idéntől kezdve elkezdenek kipörögni a tízéves szaldós időszakból, hogy ők is fel tudjanak szerelni energiatárolót, és így hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot – jelentette be a Mandinernek adott interjúban Lantos Csaba. Ez egyelőre csak néhány ezer családot érint, aztán lesz egy komoly felfutás a következő évektől kezdve. Az energiaügyi miniszter emellett megerősítette a Portfolio azon minapi értesülését, hogy csak a Kisalföldön épülhetnek új szélerőművek, amelyek betáplálnak a hálózatba. A fenntarthatóság és az ezt szolgáló technológiai megoldások részletesen szóba kerülnek a Portfolio április 24-i Sustainable Tech konferenciáján, amelyről részletek itt érhetők el.
Bár estek, de még mindig Magyarországon voltak a második-harmadik legmagasabbak a nem lakossági áramárak az egész Európai Unióban a tavalyi második félévben – szúrta ki a Portfolio az Eurostat minap frissített adatbázisában. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is költségoldali versenyképességi hátrányban kellett működniük a magyar vállalkozásoknak a legtöbb uniós tagállammal szemben. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio mai Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
A magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási szerződést nem fogja felmondani Magyarország, hiszen az kedvező, így a diverzifikáció csak arra irányulhat, hogy emellé milyen forrásból érkezik földgáz hazánkba – rögzítette az 5. budapesti LNG Summit nyitóelőadásában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország meg fogja hosszabbítani az együttműködését a Shellel a krk-i LNG-terminálon keresztüli földgáz beszerzésre, és növelni is tervezi az éves vásárlási mennyiséget a most érvényes volumenről, emellett nagyon számít a romániai Neptun Deep mezőből meginduló gázvásárlásra is.
Közzétette pénteken a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal azt az adatbázist, amely bemutatja, hogy hol és milyen betáplálási kapacitással működnek már nap- és szélerőművek az országban, és hol, mikori csatlakozási dátummal vannak kiadott engedélyek. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben azok a jogszabályok, amelyeket tegnap beharangoztak, és amelyek mintegy 100 ezer olyan családnak segítenek, akik átalány szerint fizetik a gázszámlát és számukra benne volt a pakliban, hogy az éves kedvezményes gázmennyiségük kimerítése miatt a következő hónapokban durván megemelkedik a gázszámlájuk. A mától hatályos jogszabályok segítségével ezt a helyzetet elkerülik, aminek az az oka, hogy a naparányosítás miatt az MVM-nek minden havi átalány számlában biztosítania kell a kedvezményesen járó gázmennyiséget, és csak az efeletti részre számlázhatja ki a 7,5-szeres gázárat, függetlenül attól, hogy az augusztustól júliusig járó kedvezményes gázmennyiségből mennyit használt már fel az adott fogyasztó.
Egy ma este megjelenő jogszabállyal belenyúl a kormány a lakossági rezsicsökkentési rendszerbe, ami már holnap hatályba lép, és konkrétan azokat a családokat érinti, akik átalány alapon fogyasztják a földgázt – jelentette be a rezsivédelmi biztos és az MVM kommunikációs igazgatója egy szerdai sajtótájékoztatón. A változtatás lényege, hogy az egy napra kiszámolható kedvezményes gázmennyiség miatt ezentúl előre pontosan tudják az átalányosok, hogy mennyi a havonta fizetendő gázszámlájuk, és így nem érheti őket olyan kellemetlen meglepetés, mint ami tavaly tavasszal mintegy százezer családdal megtörtént.
A húsvéti hosszú hétvégén három egymást követő napon is negatív áramárak alakultak ki a magyar áramtőzsdén, és az előtte lévő napokban is többször nulla közeli árakat láthattunk – figyelt fel a Portfolio a helyzetre, ami nagyon komoly megtérülési kérdéseket feszeget a meglévő naperőművek tulajdonosai, illetve a tervezett projektek beruházói körében. Ezekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, amelyről további részletek itt érhetők el.
Az elmúlt 12 hónapban 8,3 milliárd köbmétert tett ki a magyarországi földgázfelhasználás, ami 20%-os zuhanást jelent a 2018 tavasza és 2023 tavasza közötti referenciaidőszakhoz képest, és ezzel sorozatban másodszor is túlteljesítette Magyarország a 15%-os kötelező uniós gázfogyasztás visszafogási célt – derült ki az Energiaügyi Minisztérium kedd reggeli bejelentéséből. A gázfelhasználási tendenciákról és a tudatos energiamenedzsment megoldásokról lesz szó a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A nagyobb áramtermelő gázerőműveknek nem kell tagi hozzájárulást fizetniük a 2022-ben sebtében beszerzett különleges földgázkészlet fenntartásához, és a részben ezért, részben egyéb okok miatt keletkező lyukat a magyar adófizetőknek kell állniuk 18,5 milliárd forint összegben – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Tapolca mellett egy hatalmas, 60 MW beépített kapacitású, naperőmű épül, amelyet idén a második negyedévben helyeznek kereskedelmi üzembe, a beruházás 49-51 millió dollárba kerül – szúrta ki a Portfolio az amerikai értékpapírfelügyelethez (SEC) érkezett beadványban. A naperőművek magyarországi terjedéséről, a zöld áram termelési és elosztási kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Április elején táblázatos formában közli az Energiahivatal a honlapján, hogy hol és kik üzemeltetnek már 0,5 MW feletti teljesítményű időjárásfüggő termelőberendezéseket közép- és nagyfeszültségen, illetve hol vannak már engedéllyel rendelkező további egységek – jelezte a Portfolio érdeklődésére a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH). A válasz alapján tehát nem térképes, hanem táblázatos formátumú adatbázisra kell számítani, amelyre a fél energiaszektor vár azután, hogy egy friss kormányrendelet az új naperőmű engedélyek kiadása helyett afelé tereli a befektetőket, hogy a meglévő csatlakozási helyeket, vagy kiadott engedélyeket használják ki minél jobban. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
