Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Az elmúlt 12 hónapban 8,3 milliárd köbmétert tett ki a magyarországi földgázfelhasználás, ami 20%-os zuhanást jelent a 2018 tavasza és 2023 tavasza közötti referenciaidőszakhoz képest, és ezzel sorozatban másodszor is túlteljesítette Magyarország a 15%-os kötelező uniós gázfogyasztás visszafogási célt – derült ki az Energiaügyi Minisztérium kedd reggeli bejelentéséből. A gázfelhasználási tendenciákról és a tudatos energiamenedzsment megoldásokról lesz szó a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A nagyobb áramtermelő gázerőműveknek nem kell tagi hozzájárulást fizetniük a 2022-ben sebtében beszerzett különleges földgázkészlet fenntartásához, és a részben ezért, részben egyéb okok miatt keletkező lyukat a magyar adófizetőknek kell állniuk 18,5 milliárd forint összegben – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Tapolca mellett egy hatalmas, 60 MW beépített kapacitású, naperőmű épül, amelyet idén a második negyedévben helyeznek kereskedelmi üzembe, a beruházás 49-51 millió dollárba kerül – szúrta ki a Portfolio az amerikai értékpapírfelügyelethez (SEC) érkezett beadványban. A naperőművek magyarországi terjedéséről, a zöld áram termelési és elosztási kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Április elején táblázatos formában közli az Energiahivatal a honlapján, hogy hol és kik üzemeltetnek már 0,5 MW feletti teljesítményű időjárásfüggő termelőberendezéseket közép- és nagyfeszültségen, illetve hol vannak már engedéllyel rendelkező további egységek – jelezte a Portfolio érdeklődésére a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH). A válasz alapján tehát nem térképes, hanem táblázatos formátumú adatbázisra kell számítani, amelyre a fél energiaszektor vár azután, hogy egy friss kormányrendelet az új naperőmű engedélyek kiadása helyett afelé tereli a befektetőket, hogy a meglévő csatlakozási helyeket, vagy kiadott engedélyeket használják ki minél jobban. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
„Az elért munkatempó és a beszerzési folyamat menete alapján arra számítunk, hogy az ütemtervnek megfelelően 2024. nyarán megkezdődik a talaj kitermelése a terv szerinti szintig, azaz a mínusz 23,8 méteres mélységig” – tisztázta a Portfolio-nak a Paks II. orosz fővállalkozója. Azért kérdeztünk rá a Roszatomnál a gödör mélyítésének megkezdésére és hátterére, mert a múlt heti sajtótájékoztatón erről nem esett szó, mégis beleírta ezt a közleményébe az orosz cég, így azt firtattuk, hogy ezt mire alapozza. Több más kérdést is feltettünk, de ezek válaszára még várni kell.
A német szabályozó hatóság tegnap úgy döntött, hogy még két évig, egészen 2027 tavaszáig, engedi a német gázexport díj alkalmazását, ami tartósan drágítja a Nyugat-Európából a mi régiónkba érkező gáz beszerzését, és így nehezíti a régiónk leválási törekvéseit az orosz vezetékes gázról. A gázárról és gázbeszerzési kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
A napsütéses, hűvös időben ma 3400 MW körüli szintet ért el több órán keresztül az ipari naperőművek villamosenergia termelése Magyarországon, amivel messze új történelmi csúcs született. Erről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Számos befektető, több különálló szélerőmű-parkja is megépülhet Északnyugat-Magyarországon, de csak úgy, hogy egyetlen kapcsoló állomáson keresztül táplálhatnak be az átviteli hálózatra – jelezték a szerdai online piaci fórumon a MAVIR illetékesei. Kiderült, hogy összesen 1359 MW csatlakozási igény jelentkezett a 400 kV-os feszültségszintre, és közülük kell legalább 670 MW-nak felcsatlakoznia az említett térségben. Mindez megerősítette a Portfolio minapi értelmezését, azóta pedig azt is megtudtuk, hogy Győr környékén fogják kijelölni azt a néhány km-es sugarú kört, ahol létrejöhetnek a szélerőmű-parkok, mert abban a térségben olyanok a szélviszonyok, hogy viszonylag kis hálózatfejlesztéssel megoldható ennyire nagy szeles kapacitás csatlakoztatása. Az ország más térségeiben csak úgy létesülhetnek új szélerőművek, ha nem igénylik a betáplálási kapacitás növelését, vagy eleve be sem táplálnak a hálózatba. Azt az értelmezésünket is megerősítette a mai fórum, hogy a második közzétételi eljárásban beömlött rengeteg új naperűmű projekt nem fog csatlakozási lehetőséget kapni, elutasítják őket a most pénteki határidőkor. A nap- és szélerőmű csatlakozási és zöld áram elosztási kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Az az adószámmal rendelkező magánszemély, akinek elutasította a kiíró a támogatási kérelmét az új lakossági napelemes pályázatban, mert azt feltételezte, hogy a megjelölt ingatlanban gazdasági tevékenységet folytat (ami kizáró ok), méltányossági alapon kifogást nyújthat be a döntés ellen – jelentette be kedden egy közleményben a kiíró NFFKÜ Zrt. Ha a kifogásban hitelt érdemlően tudja igazolni a pályázó, hogy az adott ingatlanban nem zajlik gazdasági tevékenység, (csak egy másik ingatlanban), akkor ez alapján újra fogja értékelni a támogatási kérelmet a kiíró, és így megnyílhat az út a támogatás elnyerésére – gyakorlatilag ez a lényege a keddi bejelentésnek.
Néhány nap alatt komoly változás történt a határidős magyarországi kamatpiacon, miután - ahogy a Portfolio megírta - befektetői háttérbeszélgetésen magyarázta el a várható kamatpályát a Magyar Nemzeti Bank. Ennek hatására durván kiárazták a befektetők a távolabbi futamidőkre várt jelentős kamatvágásokat, és ez átmenetileg a forintot is erősítette is a múlt héten.
Az idei év első tíz hetében átlagosan 40%-kal ugrott meg az orosz vezetékes gázszállítás Európába a Török Áramlaton át a tavalyi hasonló időszakihoz képest – hívta fel a figyelmet a comandir.com orosz nyelvű portál. Az első olvasatra meglepőnek tűnő hírt érdemes kicsit kiegészíteni, és tisztába tenni, hogy lássuk: mi is a nagy kép. A gázbeszerzési és gázár kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Felpörgött a híráramlás a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodás ügyében, főleg azután, hogy a minap a szlovák miniszterelnök a folytatás lehetőségéről beszélt, illetve gázpiaci szakértők is jelezték: lenne technikai megoldás az orosz gázszállítások folytatására nyugati irányba még azzal együtt is, ha nem születik megállapodás direktben Oroszország és Ukrajna között a háború miatt. A gázbeszerzési témák is szóba kerülnek a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből, amelyek megerősítették a Portfolio értesüléseit. Cikkünkkel összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Váratlanul nagy, 10 GW feletti, megújuló energiás beruházási terv ömlött be a második közzétételi eljárásban, ami legalább egy új preferencialista kidolgozására készteti az Energiaügyi Minisztériumot azért, hogy a zöld energia további terjedését segíteni tudja – tudta meg a Portfolio. A preferencialista élén a szélenergia kapacitások és az zöldenergiatárolás terjedése állnak azért, hogy a meglévő hálózati csatlakozási pontok, illetve a kiadott csatlakozási engedélyek kapacitását minél jobban ki lehessen használni; és ennek elősegítése érdekében egy új térkép is készül a befektetőknek. Úgy tudjuk, hogy a fenti célok érdekében a kormány módosítani fogja a közzétételi eljárásokra, illetve a biztosítéknyújtási rendszerre vonatkozó szabályokat, és végül a Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai tartalma és tervezési időhorizontja alapján kerülhetnek elbírálásra a beadott csatlakozási igények.
„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Elérte a 6000 megawattot az ipari és háztartási méretű naperőművek együttes kapacitása Magyarországon, azaz háromszor akkora már, mint a Paksi Atomerőműé – jelentette be az MVM kalocsai ügyfélszolgálati irodájának átadó ünnepségén Lantos Csaba.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
"A Magyarországon akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték azt, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldani az energiaigényüket, ezért saját kezükbe vették az ügyet, és saját naperőműveket fognak építeni" - jelezte egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzleti forrás a Vsquare-nek, amely értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz. A magyarországi naperőművek terjedésének kilátásairól, a zöld áram beszerzés és elosztás kérdéseiről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, további részletek itt érhetők el.
A négy pillérből álló új stratégiánk jelentős finanszírozási igényt generál a következő tíz éves időtávon, így kedvező piaci feltételek esetén további hitel és tőkepiaci forrásbevonások várhatóak a következő években - mondta el a Portfolio-nak adott gyorsinterjúban Fazekas László. Az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese ma délelőtt befektetői tájékoztatót tartott az MVM Csoport hitelezőinek és befektetőinek, amelynek keretében arról is beszélt, hogy a cégcsoport konszolidált adózott eredménye 2023-ban az előzetes, még nem auditált számok alapján 372 milliárd forint lett az első félévi 209 milliárd forint után. Fazekas László összefoglalta azokat a főbb tényezőket, amelyek hozzájárultak a rekord mértékű nyereséghez, és külön hangsúlyozta, hogy "az egyetemes szolgáltatási szegmens továbbra is nullszaldós, tehát a lakossági ellátáson nincs nyereség", mert amennyi veszteséget ennek keretében elszenved a cégcsoport, annyit térít meg a költségvetés a Rezsivédelmi Alapból. A gazdasági vezérigazgató-helyettes arról a friss fejleményről is beszélt, hogy minek köszönhető a cégcsoport ESG minősítésének jelentős javulása. Külön cikkünk a befektetői tájékoztató további érdekességeiről itt olvasható.
Fontos információkat vázolt fel a mai befektetői tájékoztató során az MVM Csoport az új, 2035-ig terjedő, négypilléres stratégiájáról a nyilvánosságra hozott befektetői prezentáció segítségével. A bemutatót tartó Fazekas Lászlóval, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettesével sikerült egy gyorsinterjút készítenünk az új stratégia és az előzetes 2023-as pénzügyi eredmények kapcsán, amely interjúnk itt olvasható.
