Az ember, ha állást keres, általában megírja vagy frissíti az önéletrajzát, esetleg átnézeti egy szakemberrel, majd benyújtja minél több munkahelyre, és izgatottan várakozik. Mások viszont egyenesen megkeresik a kiszemelt cég vezetőjét vagy HR-főnökét, rácsetelnek, Messenger üzenetet, TikTok-videót küldenek neki, és igyekeznek levenni az illetőt a lábáról. A technika, bár elsőre merőben szokatlannak tűnhet, működik.
Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.
Sok egykor nyüzsgő irodaház kong az ürességtől világszerte. A koronavírus-járvány nyomán járó hibrid érában újra kell értelmezni a bérlemények helyét, területét, kialakítását is - ez azonban nem mindenkinek fog sikerülni. Az open office-okat számos nagyvárosban szellem office-ok vagy lakóparkok válthatják fel.
Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.
A végtelenített home office-nak számos előnye van, de talán még több hátránya. Az ember szociálisan izolálódik, magára maradt a problémáival - legyenek azok inspirációsak, motivációsak vagy egyszerűen csak technikaiak -, de gyakran a karrierutak is elzáródnak előtte, nem beszélve a hiányzó mentorálásról. Mi lehet a megoldás?
A Z-generációs munkavállalók egy rendkívül nehéz időszakban kezdték a karrierjüket, az AI azonban hirtelen felértékelte képességeiket, és most akár idősebb kollégáik mentorává is előléphetnek. Vajon az, hogy - ahogy más digitális eszközöket, úgy - a mesterséges intelligenciát is magától értetődő természetességgel használják, segít majd nekik előrejutni karrierjükben hosszú távon?
Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?
A szakszervezeti tagság jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. A fiatal munkavállalók azonban szervezkednek, és arra kényszerítik a vállalatokat, hogy felnőjenek a feladathoz, ami a jobb körülmények megteremtését illeti. A Z-generáció kreativitása, és az ennek nyomán születő a mémek pedig kifogják a szelet a félelemmel teli konfliktuskezelési kultúra hajójából.
Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Elmúltak azok az idők, amikor a munkavállalók úton-útfélen azzal dicsekedtek, milyen nagy nevű cégnél dolgoznak. Most már inkább saját magukat helyezik előtérbe.
A közösségimédia-központú közönség egyre inkább megköveteli a hírességektől, közszereplőktől és a vállalatok első embereitől, hogy szükség esetén nyilvánosan is bocsánatot kérjenek. Az új trend szerint a vezetők által elkövetett baklövésekkel, a tömeges elbocsátásokkal, rasszista vagy gyűlöletkeltő esetekkel kapcsolatos megnyilvánulások nem tabuk többé. De vajon hosszú távon kinek jó és hova vezet mindez?
Korántsem lázadás, de markáns fellépés zajlik a kizsigerelő munkakultúra, az emberi igényeket és vágyakat figyelmen kívül hagyó vállalati működés ellen. A "csendes felmondás", vagyis quiet quitting vírusszerűen kezdett terjedni tavaly, mostanra azonban mintha kifogta volna a mozgalom vitorlájából a szelet az infláció és a megélhetési nehézségek növekedése. Ez azonban csak a látszat.
A piros zászlók, vagyis red flagek azok a jelek egy munkahelyen, amelyeket észlelve a sokat próbált munkavállalók például azonnal menekülőre fogják, ha tehetik. Nárcisztikus, agresszív, zaklató vezetőket, rosszul működő belső folyamatokat, visszaéléseket, a jogszabályok be nem tartását, irreális mértékű túlmunkát, mérgező közeget jeleznek.
Valójában nincs ideális életkor a vezetővé avanzsáláshoz. Az emberek nem válnak varázsütésre okossá, karizmatikussá és széleslátókörűvé, amikor elérik az 50. életévüket. A fiatalság viszont egyszerre előny és hátrány, a tapasztalatlanság pedig lehet pozitív és negatív is. Mindezt azért fontos leszögezni, mert egyre több Z-generációs fiatal ül vezérigazgatói székekbe, és kérdőjelezi meg a hagyományos vezetési modelleket és vállalati működést. Hová vezethet mindez?
Nem csak a rendkívül bonyolult munkajogi szabályozás, hanem a vállalkozások rugalmatlansága és - jórészt indokolatlan - félelmei is akadályozzák, hogy gyermekvállalás után a nők könnyedén visszatérjenek a munkaerőpiacra.
Míg a férfiak általában profitálnak abból, ha gyermekük születik, a nők karrierjét gyakorlatilag lenullázza a szülés. A bérkülönbségek, a munkaadói félelmek, a túl kevés bölcsőde, illetve társadalmi sztereotípiák is akadályozzák, hogy egy dolgozni vágyó anya szakmai és anyagi megbecsüléssel övezve térjen vissza a munkaerőpiacra.
Általában kiváló kommunikátorok, digitális skilljeik minden eddigi generációnál kiemelkedőbbek és rendkívül empatikusak is - mégis számtalan előítélettel kell megküzdeniük. Érkeznek a Z-k a vezetői posztokba, de vajon hogyan sikerül legyőzniük az imposztor-szindrómát és bebizonyítaniuk szakmai, emberi alkalmasságukat kollégáiknak?
A Zoom az elmúlt hetekben kétszer is jókora aknára lépett: először a munkatársak irodába történő visszavezénylésének híre vetett jókora hullámokat, majd a mesterséges intelligencia rendszereik során felhasznált adatok kezelése nyomán vetődtek fel sarkalatos kérdések. A koronavírus-járvány kétségtelenül egyik legnagyobb nyertese, az online munkavégzés reformjának éllovasa olyan problémák megoldására kényszerül, amelyek számos iparági szereplő számára szolgálhatnak precedens értékű tanulságként.
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni...
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére...
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
