Az egykori Napi Gazdaság, a Népszabadság, a Figyelő és a Világgazdaság gazdasági újságírója és szerkesztője, majd a Manager Magazin felelős szerkesztője volt. Jelenleg szabadúszóként dolgozik, 2021 júliusa óta a Portfolio külsős szerzője. Szakterülete a HR világa, különösen érdeklődik annak pszichológiai vonulata, a vezetőfejlesztés és a generációk munkaerőpiaci együttműködése iránt, okleveles business coach.
Nem csak a rendkívül bonyolult munkajogi szabályozás, hanem a vállalkozások rugalmatlansága és - jórészt indokolatlan - félelmei is akadályozzák, hogy gyermekvállalás után a nők könnyedén visszatérjenek a munkaerőpiacra.
Míg a férfiak általában profitálnak abból, ha gyermekük születik, a nők karrierjét gyakorlatilag lenullázza a szülés. A bérkülönbségek, a munkaadói félelmek, a túl kevés bölcsőde, illetve társadalmi sztereotípiák is akadályozzák, hogy egy dolgozni vágyó anya szakmai és anyagi megbecsüléssel övezve térjen vissza a munkaerőpiacra.
Általában kiváló kommunikátorok, digitális skilljeik minden eddigi generációnál kiemelkedőbbek és rendkívül empatikusak is - mégis számtalan előítélettel kell megküzdeniük. Érkeznek a Z-k a vezetői posztokba, de vajon hogyan sikerül legyőzniük az imposztor-szindrómát és bebizonyítaniuk szakmai, emberi alkalmasságukat kollégáiknak?
A Zoom az elmúlt hetekben kétszer is jókora aknára lépett: először a munkatársak irodába történő visszavezénylésének híre vetett jókora hullámokat, majd a mesterséges intelligencia rendszereik során felhasznált adatok kezelése nyomán vetődtek fel sarkalatos kérdések. A koronavírus-járvány kétségtelenül egyik legnagyobb nyertese, az online munkavégzés reformjának éllovasa olyan problémák megoldására kényszerül, amelyek számos iparági szereplő számára szolgálhatnak precedens értékű tanulságként.
A millenniumi generáció tagjai már évek óta próbálják felhívni a figyelmet a munka és a magánélet egyensúlyának jelentőségére, de nehezen tudták kitalálni, hogyan valósítsák meg ezt a gyakorlatban. Úgy tűnik, néhány Z-generációs TikTokker most megtalálta a megoldást, és elindult a "lusta lányok" mozgalma, amely a boldog, kiegyensúlyozott, időben és térben kötetlen munkavégzést tűzte zászlajára. Itt az ideje frappáns választ adni túlhajszoltság és a túlmunka kultúrájára, amely évtizedek óta uralja a világunkat - vélik.
Évek óta tartó, rekordmagas felmondási arányokkal járó időszak rázta meg a munkaerőpiacot a nyugati világban, ennek azonban most szakértők szerint vége. Az úgynevezett Great Resignation, vagyis a nagy felmondási hullám elsősorban a Covid következménye volt, de rátett egy lapáttal az egekbe szökő infláció és az ennek nyomában járó megélhetési válság is. Most az emberek egy része megrettent, másik részük pedig sokkal jobban érzi magát a munkahelyén, így nem akar továbbállni.
A munkavállalók még a fenyegető elbocsátások és a gazdasági nehézségek közepette is ellenállnak azoknak az egyre erősödő elvárásoknak, hogy ismét több időt töltsenek az irodában.
A globális felmelegedés komoly és sokrétű hatást gyakorol a munka világára. A klímaváltozás és az egyre extrémebb hőmérsékletek soha nem látott intézkedéseket követelnek a vállalkozásoktól, különben veszélybe kerül a munkavállalók egészsége, és ezen keresztül a cégek működőképessége, léte is.
Álmatlanságot, de akár depressziót is okozhat egy rossz vezető. Az újoncok különösen veszélyesek és akár felmondási hullámot is generálhatnak felkészületlenségükkel a Bloomberg cikke szerint. Aki beosztottként "rocksztár", egyáltalán nem biztos, hogy főnökként is az lesz.
A korábbi gazdasági válságokkal ellentétben az emelkedő árak és zuhanó reálbérek most arra készteti az emberek egy részét, hogy új, jövedelmezőbb állás után nézzenek. Hasonló, kritikus makrogazdasági helyzetben korábban a legtöbben inkább aktuális munkahelyükön a biztonságra voksoltak, nem tekintgettek másfelé.
Most, hogy a világgazdasági helyzet létszámleépítéseket és átszervezéseket követel, egyes vállalatok arra kérik munkavállalóikat, hogy jelentkezzenek újra arra a pozícióra, amit betöltenek, egymásnak ugrasztva így az évek alatt gyakran barátokká vált kollégákat is.
A gyermekvállalás nem csak a nők karrierjét, de párkapcsolatát is megingatja - gyakrabban, mint azt bárki gondolná. Egy kisbaba érkezése még a legfelkészültebb szülők között is okozhat konfliktusokat, hiszen újra kell értelmezni a szerepeket és a munkamegosztást.
A Covid után ismét felívelt a vállalati összetartások korszaka. A csapatépítő tréningek, közös elvonulások azonban számos veszélyt rejtenek, és egyre gyakrabban inkább kiábrándítják az alkalmazottakat, mintsem összekovácsolnák őket.
Elkezdtek fellazulni a munkahelyi öltözködési szabályok a koronavírus-járvány nyomán. Főként a fiatalok mozdultak el a kevésbé formális és konvencionális stílus felé. A jelek szerint a sokkal kényelmesebb, önkifejezésre teret adó ruhadarabok boldogabb munkavállalókhoz vezetnek.
Miután több évtizedet eltöltöttek egy szakmában, mostanában egyre többen váltanak, hogy megvalósítsák önmagukat és álmaikat. A fiatalok mellett immár az X-generáció tagjai is élen járnak a munkaerő-piaci boldogságkeresésben.
Mióta ilyen instabil a gazdasági környezet, a nők még kevésbé merik jelezni, ha munkahelyükön visszaéléssel, zaklatással, helytelen bánásmóddal szembesülnek. Egyébként is tetemes hátrányuk a munkaerőpiacon az elmúlt években csak még nagyobb lett.
Nemrég még egyértelműen karriergyilkos lépésnek számított nyíltan bármilyen negatív felhangú megjegyzést tenni saját munkaadónkra, ami akár egy egész iparágon belül ellehetetleníthette az embert. Ma már a konstruktív, építő kritika létjogosultsága egyre nagyobb teret nyer. Az emberek nem akarnak mérgező, demotiváló helyeken és főnökökkel dolgozni, és mivel álláspiaci alkupozíciójuk erős, tehetnek a változásért - az előrelátó munkáltatóknál legalábbis mindenképp.
Bár a foglalkoztatottsági adatok az egekben járnak, egyes ágazatokban hirtelen óriási leépítések történhetnek, más területeken pedig a munkakörülmények és a fizetések sodorják a pályaváltás felé az embereket. Új szakmát kitanulni azonban most számos - elsősorban anyagi - nehézségbe ütközik. Mégis hogyan érdemes készülni egy B-terv kivitelezésére a munkaerőpiacon?
Egyre több digitális nomád jön rá, hogy a munkát és az utazást összeegyeztetni próbáló "hiperszabad" életmód nem is olyan csodálatos, mint amilyennek gondolták.
Nem csupán modern, térben és időben kötetlen munkakörnyezetre, változatos feladatokra vágynak a Z-generáció tagja, de kiemelten magas fizetést is elvárnak – cserébe hajlandóak akár éjt nappallá téve dolgozni, hogy a Covid sújtotta évek után most az infláció megélhetésgyilkos hatásait ellensúlyozzák. Közben szakmailag igencsak támogatásra, mentorálásra szorulnak, amit általában nem kapnak meg.