7 éve nem történt ilyen a magyar EU-pénzeknél!  - Kezdjünk aggódni?

Lássuk, mi történt 2019-ben!

• 2019. elejétől 2020. elejéig összesen 1160 milliárd forintnyi EU-támogatást fizettek ki a magyar hatóságok a nyertes pályázóknak, a legtöbbet, 283 milliárd forintot fej-fej mellett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP), illetve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP). Idén év elején az összes itthon kifizetett EU-támogatás már 6666 milliárd forint körül járt, ami a 7 évre szóló keret 73%-át jelenti.

• 2019. decemberben kicsit több, mint 1000 új uniós pályázati nyertest hirdettek ki (a legtöbbet, több mint 400-at a GINOP-ban), ők együtt 87 milliárd forintnyi támogatást nyertek el, amellyel az összes megítélt támogatás volumene már 9540 milliárd forintnál jár.

• Amennyiben a 2019. eleji és a 2020. eleji támogatási adatokat vetjük össze, azt kapjuk, hogy több mint 31 ezer új pályázati nyertes örülhetett tavaly a kedvező döntésnek (messze a legtöbb közülük a Vidékfejlesztési Program valamely kiírásán kapott pénzt), akik együttesen 269 milliárd forintot nyertek el. A legtöbb támogatást szintén a VP-ben jelentették be, ezt követte a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP).

• A fentebb említett 87 milliárd forintnyi, tavaly decemberben megítélt új EU-támogatás élénkülést jelent a megelőző hónapokhoz képest, de a 2017-re jellemző extrém tempótól még ez is jócskán elmarad.

• A tavaly decemberben újonnan megítélt több mint 1000 EU-támogatási darabszám továbbra is visszafogott tempót jelent a megelőző időszakhoz képest.

• Amennyiben az itthoni támogatás kifizetések idősorára nézzük, a tavaly decemberi 117 milliárdos adat szintén nem kiugró eredmény.

7 éve nem volt ilyen „gyenge” év

Sokkal érdekesebb kép rajzolódik ki viszont akkor, amennyiben éves szinten összegezzük, hogy idehaza az EU-támogatások kifizetése terén mi történt. Amint az alábbi ábrán látjuk:

2019-ben az 1160 milliárdos eredmény 7 éve, 2012 óta a legalacsonyabbnak számít.

Mi az elmaradás oka és mi a következménye?

Érdemes elhelyezni ezt az 1160 milliárdos tavalyi EU-s kifizetési eredményt a tervekhez képest: a 2019. évi költségvetési törvény (amit még 2018 nyarán fogadtak el) még azt tartalmazta, hogy 1769 milliárd forint lesz az uniós fejlesztési programok itthoni kifizetése 2019-ben. Ehhez képest tehát mintegy 600 milliárd forintos elmaradás következett be.

A 2018 decemberében közzétett középtávú költségvetési kitekintő konkrét előrejelzés nélkül csak azt tartalmazta az uniós programok kifizetése kapcsán, hogy „a 2019. évi költségvetési kifizetések nagysága kismértékben csökken az előző évekhez képest”. Ha tényleg ez volt a terv, akkor a 2018. évi tényadathoz képest több mint 700 milliárddal maradt el a kifizetések volumene.

MINDKÉT SZÁM HATALMAS ELMARADÁST JELENT, AMELYBEN A PROJEKTEK TERVEZETTNÉL LASSABB ELŐREHALADÁSA, AZ EMIATT KEVESEBB SZÁMLAALAPÚ KIFIZETÉS, DE AKÁR A LENTEBB KIFEJTETT TUDATOS VISSZAFOGÓ STRATÉGIA IS SZEREPET JÁTSZHATOTT.

Az említett középtávú költségvetési kitekintőben egyébként az számszerűen is benne volt, hogy 2019-re 1348+120 milliárd forintnyi EU-s bevételt tervezett a tárca Brüsszelből rendre a 2014-2020-as és a 2007-2013-as ciklusból. Ehhez képest az első 11 hónapban rendre 1013+137 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ez a tavalyi év utolsó hónapjában valószínűleg csak kissé nőtt tovább.

Az uniótól 2019-ben kapott támogatások tehát csak mérsékelten maradtak el az éves céltól, miközben az itthoni kifizetések drasztikusan elmaradtak attól. Ez az EU-s pénzáramlási ütemkülönbség egyébként jól látszott az alábbi két ábra mellett az államháztartás havi egyenlegeiben is, konkrétan abban, hogy 2019 őszéig a tervnél sokkal jobban alakult a büdzsé hiánya. Aztán az év végi nagy általános pénzköltekezés rontott a deficiten.

Az alábbi ábra szerint a 7 évre szóló EU-támogatásoknak már több mint 114%-ára hirdettek meg pályázatokat, a nyertesekkel lekötött arány is már 104% körül jár, míg a kifizetések a 73%-ot is elérték, a Brüsszelből utólag megtérített rész pedig már 43%-nál jár.

Hogyan tovább? – Kell-e aggódnunk?

2019-ben tehát idehaza mintegy 1160 milliárd forintnyi támogatást fizettek ki a pályázati nyerteseknek és egy tavaly karácsony előtt közzétett kormányhatározat - amely a 2020-2022-es évekre tekint ki - azt vázolta, hogy 2020-ban ez 1674 milliárdra felugrik, majd 973 milliárdra esik 2021-ben. Idén tehát a 7 éves mélypontról újra felpörög az itthoni kifizetések üteme (ld. alább). Ezzel együtt várhatóan a Brüsszelből érkező utólagos átutalásoké is, ahogy egyre több teljesítés alapú fejlesztési számlát tud kiküldeni az itthoni intézményrendszer utólagos megtérítés céljából. Ez még tovább javítja majd az államháztartás idei helyzetét és az államadósság lefaragási sebességét.

Amint rögzítettük: tavaly 7 éve a legalacsonyabb volt az EU-támogatások itthoni kifizetése és a 2014-2020-as ciklus 6. évének végére a keret 73%-a ki volt fizetve. Eközben a 2021-2027-es ciklus késve indulhat, ez pedig így együtt afelé mutat, hogy a kifizetések 2020-as átmeneti megugrása ellenére a gazdaság növekedési üteme jelentősen lassulhat 2021 körül. Erre utal az alábbi két, saját becsléseinket is tartalmazó grafikonunk is, amelyek már a 2021-2027-es ciklus forrásfelhasználásának évenkénti várható alakulását is mutatják előbb a 7 éves ciklusok szerinti éves bontásban, aztán egybegyúrva sávdiagramként. Nyilván a feltételezésekhez képest a valóság jócskán eltérő is lehet, ha az egyre erősödő jogállamisági viták miatt az EU-pénzeket tényleg (részben) visszatartják majd a 2021-2027-es ciklusban. 

Íme a megnyugtató ábra

A legutóbbi ábra (sávdiagram) szerint főként 2021-ben jócskán lassulni fognak itthon az EU-támogatási kifizetések, ami afelé mutat, hogy mindez lehúzza majd a gazdaság növekedési ütemét is. A növekedési hatások és kilátások jobb megítéléséhez azonban a kifizetett támogatások helyett azt kell nézni, hogy azokat mikor és milyen mértékben használják fel, azaz mikor hasznosulnak a gazdaságban (az állami kifizetés után sok esetben még legalább 4-8 hónapra volt szükség a közbeszerzési eljárás lefolytatása után a tényleges hasznosuláshoz). Erre a tényleges pénzfelhasználásra az MNB-nek vannak a Pénzügyminisztériumtól kapott adatai és becslései a tavaly decemberi inflációs jelentésben is.

A 2019-ig terjedő idősort itt is kiegészítettük saját kalkulációinkkal, amik során egyrészt azt feltételeztük, hogy a 2020-ban újra felpörgő kifizetések 2021-ben jócskán éreztetik majd a hatásukat, másrészt azt, hogy a 2021-2027-es ciklus itthoni tényleges felhasználása gyorsabban felfut majd, mint a 2014-2020-asé. Utóbbinál ugyanis 2014-2015-ben még a 2007-2013-as ciklus forrásainak minden áron való megmentése és elköltése volt a fókuszban, ami végülis bravúrosan sikerült. Így valójában a 2014-2020-as ciklus forrásfelhasználása csak 2016-2017-től pörgött fel igazán.

A viszonylag stabilan érkező mezőgazdasági támogatásokkal, a 2027-2021-es uniós keret csökkenésével és a fenti feltételezésekkel együtt összességében azt kaptuk, hogy

AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÉVEKBEN IS A GDP 4%-A KÖRÜL ALAKULHAT AZ EU-TÁMOGATÁSOK ITTHONI TÉNYLEGES FELHASZNÁLÁSA.

Ez pedig sok más magyar és külföldi forrású nagyberuházással együtt (pl. Paks2, Budapest-Belgrád, Mol-petrolkémia üzem, elektromos autóipari kapacitásbővítések, stb.) már jelentősen növeli annak a Pénzügyminisztérium által hangoztatott előrejelzésnek a bekövetkezési esélyét, hogy stabilan 4% körül marad a GDP-növekedés a gyenge külső konjunktúra és az EU-támogatások csökkenése mellett is.

Könnyen lehet, hogy ezt, a kisimított gazdasági növekedést igyekezett segíteni az is, hogy 2019-ben a tervtől jócskán, egyharaddal elmaradt az EU-támogatások kifizetése, mert így azokat 2020-ban „megnyomva” a 2020-2021-es növekedésnek is több segítséget tudnak adni. Hasonló, a 2020-2021-es növekedés megtámogatását célzó szándékot fedeztünk fel a Közbeszerzési törvény minapi jelentős módosításában is, ami több tízezer cégnek segíthet gyorsabban, kevesebb adminisztrációval felhasználni az uniós és magyar költségvetési forrásokat.

Címlapkép forrása: Alexandros Michailidis, Európai Unió, Európai Tanács médiatár

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.