
Az Európai Unió gazdasági stratégiája gyökeresen megváltozhat köszönhetően a Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke által készített versenyképességi javaslatcsomagnak. Az UBS szerint a jelentés három kulcsfontosságú kihívásra ad választ: az innovációs politika, az energiapolitika és a biztonságpolitika területén tapasztalható problémákra.
Mario Draghi szeptember 9-én mutatta be versenyképességi jelentését, amelyben számos javaslatot tesz uniós reformokra. Amint azt részletesen bemutattuk, átalakítaná az uniós döntéshozatali mechanizmusokat, erősítené a piacvédelmi intézkedéseket, emellett vasúti és egyéb közlekedési fejlesztéseket szorgalmaz, megerősítené a védelmi ipart, továbbá az e-autós támogatásokat is újragondolná.
Az innovációs politikával kapcsolatban a Draghi-jelentés arra figyelmeztet, hogy Európa versenyképessége veszélyben van, különösen Kína előretörésével szemben. Az UBS elemzése rámutat, hogy helyes az a megállapítás, hogy Európának jobban kell támogatnia az innovációt és a startupokat, valamint könnyebben hozzáférhetővé kell tennie a kockázati tőkét és a megfelelő finanszírozási környezetet az innovatív vállalkozások számára. Draghi szerint a termelékenység növelése és a hosszú távú gazdasági növekedés kulcsa az innovációs kapacitás növelése lehet,
ennek finanszírozását pedig a kohéziós politikai támogatások fókuszváltásával, valamint a tőkepiaci unió (Capital Markets Union) bevezetésével becsatornázható befektetői tőkével biztosítaná.
Az energiapolitika terén a jelentés kiemeli, hogy az EU-ban az energiaárak jelentősen magasabbak, mint más nagy gazdaságokban, ami versenyhátrányba hozza az európai vállalatokat. Az UBS elemzésében megerősíti, hogy Draghi javasolja: a megújuló energiaforrások alacsonyabb határköltségeit adják tovább a háztartások és vállalatok számára különböző szerződéses megoldásokon keresztül, mint például a villamosenergia-vásárlási megállapodások (PPAs) és az árkülönbségi szerződések (CfDs).
Lényegében tehát az UBS szerint is helyes, hogy az áramárak számítási módját változtassák meg az EU-ban, abban kisebb súlyú a háttérbe szoruló fosszilis energiahordozóknak.
Draghi ezzel párhuzamosan egy olyan iparstratégia kidolgozását szorgalmazza, amely biztosítja, hogy az európai cégek ne kerüljenek hátrányba a nemzetközi versenyben.
A jelentés harmadik fő témája a biztonságpolitika, amelyet Draghi szerint az európai növekedés egyik alapfeltételének kell tekinteni és nem pusztán a védelmi ipari fejlesztésekre fordít le. Úgy véli az EU-nak erősítenie kell a védelmi befektetéseit és növelnie kell ellenállóképességét a külső fenyegetésekkel szemben, amelyben kulcsfontosságú a gazdasági függetlenség kiépítése is.
Az UBS szerint különösen fontos, hogy gyorsítsák az engedélyezési folyamatokat a hazai kritikus nyersanyagforrások kiaknázására, valamint olyan külgazdasági politikát folytassanak, amely biztosítja a ritka földfémekhez való hozzáférést.
Jók a megoldások, és gyorsan kellenek
A Draghi-jelentés két fő megoldási irányt vázol fel: a fiskális politikát és a szabályozási reformokat. Az UBS elemzése alapján a jelentés azt javasolja, hogy az EU több erőforrást fordítson az innovációra, az energiaiparra és a biztonságra, példaként említve az Egyesült Államokban bevezetett Inflációcsökkentési Törvényt (IRA). Ez magában foglalná a pénzügyi támogatások nyújtását az energiaigényes szektorok számára, az elektromos áram adójának csökkentését és az alapkutatásra fordított kiadások növelését.
Az UBS szerint az EU-nak évente 750 milliárd euróra lenne szüksége (ez az EU27 GDP-jének 4,5%-a), amelyet köz- és magánszektorbeli forrásokból lehetne biztosítani.
A szabályozási reformok terén a jelentés számos javaslatot tartalmaz, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a vállalatok számára a befektetéseket és csökkentsék a szabályozási terheket. Draghi szerint az EU kormányzási rendszerét is egyszerűsíteni kell, hogy hatékonyabban lehessen törvényeket hozni, és a versenypolitikát is úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegyék az innováció és ellenállóképesség szempontjait.
Az UBS véleménye szerint a szabályozási terhek csökkentése különösen fontos az új gazdasági környezetben, és erre sürgősen szükség lenne.
Noha a Draghi-jelentés javaslatai messzemenők, az UBS szerint sok szempontból nehezen megvalósíthatók. Az EU-ban a legtöbb közkiadás nemzeti vagy regionális szinten történik, nem pedig uniós szinten. Az uniós tagállamok jelenleg nyomás alatt vannak, hogy csökkentsék a költségvetési hiányukat, különösen azután, hogy ismét érvénybe léptek az uniós fiskális szabályok.
Mint már írtuk, Draghi javasolja, hogy a meglévő kiadásokat – például a közös költségvetés kohéziós forrásait – át kellene csoportosítani, és az EU-szintű adósságkibocsátással kellene finanszírozni a határokon átnyúló projekteket.
Az UBS elemzése szerint ezek a javaslatok valószínűleg nem elegendők a szükséges beruházási igények kielégítéséhez, és ellenállást válthatnak ki a tagállamok részéről.
A Draghi-jelentés másik jelentős korlátja a demográfiai nyomás és a munkaerőhiány. Az UBS arra figyelmeztet, hogy bár a jelentés számos javaslatot tesz, amelyek javíthatják a gazdasági feltételeket, például az energiaárak csökkentését a vállalatok és fogyasztók számára, a demográfiai kihívások továbbra is jelentős akadályt jelenthetnek. Draghi olyan intézkedéseket javasol, amelyek növelnék a munkaerő-kínálatot, például egy technológiai készségekkel rendelkező munkavállalókra vonatkozó vízumrendszer bevezetését, valamint a képesítések harmonizálását az EU-n belül. Az UBS szerint azonban ezek az intézkedések valószínűleg nem lesznek elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák a munkaképes korú népesség várható csökkenésének negatív hatásait.
A jelentésben megfogalmazott javaslatok sikere attól függ, hogy képesek-e elegendő támogatást szerezni a tagállamoktól, és hogyan navigálnak az európai jogalkotási folyamatban.
Az UBS felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió korábbi kísérletei a gazdaság átalakítására, mint például a Lisszaboni Stratégia és az Európa 2020 stratégia, nem hozták meg a várt eredményeket.
Így kérdésesnek tartják, hogy a Draghi-jelentés javaslatai milyen mértékben lesznek képesek elérni céljaikat.
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság máris sokat merített a Draghi-jelentés – valamint a tavaszi Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet – ajánlásaiból. A Bizottság a „Tiszta Ipari Megállapodás” nevű javaslatot emelte át gyorsan, amely az UBS szerint kulcsfontosságú lehet az energiaárak csökkentésére irányuló cselekvési terv, a megújuló energiaforrások infrastruktúrájába és iparába irányuló beruházások csatornázása, valamint a tervezési, közbeszerzési és engedélyezési folyamatok felgyorsítása szempontjából.
Magyar szempontból a legérdekesebb az lesz, hogy a piaci szereplők és a tagállamok többsége által üdvözölt uniós reformcsomaggal kapcsolatban milyen álláspontot képvisel majd az Orbán Viktor vezette kormány. A miniszterelnök hétfői parlamenti, valamint múlt heti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében Draghi uniós versenyképességi problémákról szóló állításait többször is idézte, de a megoldási javaslatokat finoman kritizálta. Míg az uniós reformterv éppen csökkentené az EU kitettségét például Kína és az Egyesült Államok felé, addig Magyarország szorosabb kapcsolatokat építene ki Ázsiával a gazdasági semlegesség jegyében. Hosszú tárgyalások következnek, így könnyen lehet, hogy a magyar kormány is jobban belesimul majd az uniós fősodorba, azonban addig is heves viták várhatók a kérdésben.
Címlapkép forrása: Portfolio
Fontos hír jött az európai jegybankból: ez történik most az inflációval és a gazdasággal
Meglepő erőt mutatott az euróövezeti gazdaság.
Farkas Ádám: az európai hatóságok csapdába ejtik a bankok tőkéjét és likviditását
Lesújtó jelentést tett közzé a PSZÁF egykori elnöke által vezetett szervezet.
Az ChatGPT is Redditezik - Az AI ugyanonnan tájékozódik, ahonnan mi
Az AI csak rendszerezi és újracsomagolja azt a kollektív zajt, amit mi nap mint nap a netre hordunk, kicsit ijesztő is nézni, milyen forrásokból dolgozik.... The post Az ChatGPT is Redditezik - Az A

Az UniCreditnél is kedvező kamat mellett érhető el az Otthon Start hitel
Szeptember elsejétől az UniCredit Banknál is elérhető a kedvező kamatozású Otthon Start hitel. A bank kamatkedvezménnyel, jóváírással és díjelengedéssel is várja az érdeklődőket. Az Uni
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

A bitcoinmágnás finnek
Ott voltam, amikor Kína hatodjára is betiltotta a Bitcoint - áll egy, a kriptós közösségben évek óta keringő mémen. Az ország egykor dominálta a bányászatot,... The post A bitcoinmágnás fi

Az osztalék portfólióm - 2025. augusztus
Emelkedett a portfólióm hozama, egyrészt az Altria osztalékemelése, másrészt a nulla hozamú Walgreens kivezetése miatt. Az utóbbi nem éppen az ideális módszer egy portfólió hozamemelésére.
Novo Nordisk - elemzés
Végre találtam egy európai céget, ami kiszámíthatóan fizeti és emeli az osztalékot. A Finvizen keresgéltem kereskedési célpontok után, és ott találtam rá. Megnéztem a számait és a chartj
Mi vált valóra a 25 évvel ezelőtti jóslatokból?
Évtizedes fogadások közül válogattunk, és megnéztük, mi vált közülük valóra. Nagyot futott az elmúlt évben a Polymarket, a decentralizált előrejelzési piac, mi is több anyagot... The pos

Walgreens Boots Alliance, Inc. - ennyi volt
Tegnapi hír, hogy A Sycamore Partners lezárta a Walgreens Boots Alliance, Inc. felvásárlását....Az akvizíció lezárultával a WBA törzsrészvényeinek kereskedése megszűnt, és azok többé

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Másfél millióig húzza a legtöbb lakás árát az Otthon Start - Mi lesz ebből?
Elindult az Otthon Start.
Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
