Vízválasztó jöhet az EU-s forrásoknál, Magyarország szembekerülhet az uniós fősodorral

Szabó Dániel

2024. október 02. 06:10

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A Draghi-jelentés jelentős lépés az EU gazdasági prioritásainak újragondolására, különös tekintettel az innovációra, az energiára és a biztonságra. Bár az azonnali gazdasági hatások korlátozottak lehetnek a fiskális és demográfiai akadályok miatt, a széles körű szabályozási reformok hosszú távon támogathatják a növekedést és a versenyképességet az egész EU-ban. A tagállamok között viszont heves konfliktus lehet az unió kocátkazatleépítő új stratégiája miatt – értékeli az UBS Bank az uniós versenyképességi reformcsomagot, amelyet bemutatása óta több ponton kritizált a magyar kormány.

Az Európai Unió gazdasági stratégiája gyökeresen megváltozhat köszönhetően a Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke által készített versenyképességi javaslatcsomagnak. Az UBS szerint a jelentés három kulcsfontosságú kihívásra ad választ: az innovációs politika, az energiapolitika és a biztonságpolitika területén tapasztalható problémákra.

Mario Draghi szeptember 9-én mutatta be versenyképességi jelentését, amelyben számos javaslatot tesz uniós reformokra. Amint azt részletesen bemutattuk, átalakítaná az uniós döntéshozatali mechanizmusokat, erősítené a piacvédelmi intézkedéseket, emellett vasúti és egyéb közlekedési fejlesztéseket szorgalmaz, megerősítené a védelmi ipart, továbbá az e-autós támogatásokat is újragondolná.

Az innovációs politikával kapcsolatban a Draghi-jelentés arra figyelmeztet, hogy Európa versenyképessége veszélyben van, különösen Kína előretörésével szemben. Az UBS elemzése rámutat, hogy helyes az a megállapítás, hogy Európának jobban kell támogatnia az innovációt és a startupokat, valamint könnyebben hozzáférhetővé kell tennie a kockázati tőkét és a megfelelő finanszírozási környezetet az innovatív vállalkozások számára. Draghi szerint a termelékenység növelése és a hosszú távú gazdasági növekedés kulcsa az innovációs kapacitás növelése lehet,

ennek finanszírozását pedig a kohéziós politikai támogatások fókuszváltásával, valamint a tőkepiaci unió (Capital Markets Union) bevezetésével becsatornázható befektetői tőkével biztosítaná.

Az energiapolitika terén a jelentés kiemeli, hogy az EU-ban az energiaárak jelentősen magasabbak, mint más nagy gazdaságokban, ami versenyhátrányba hozza az európai vállalatokat. Az UBS elemzésében megerősíti, hogy Draghi javasolja: a megújuló energiaforrások alacsonyabb határköltségeit adják tovább a háztartások és vállalatok számára különböző szerződéses megoldásokon keresztül, mint például a villamosenergia-vásárlási megállapodások (PPAs) és az árkülönbségi szerződések (CfDs).

Lényegében tehát az UBS szerint is helyes, hogy az áramárak számítási módját változtassák meg az EU-ban, abban kisebb súlyú a háttérbe szoruló fosszilis energiahordozóknak.

Draghi ezzel párhuzamosan egy olyan iparstratégia kidolgozását szorgalmazza, amely biztosítja, hogy az európai cégek ne kerüljenek hátrányba a nemzetközi versenyben.

A jelentés harmadik fő témája a biztonságpolitika, amelyet Draghi szerint az európai növekedés egyik alapfeltételének kell tekinteni és nem pusztán a védelmi ipari fejlesztésekre fordít le. Úgy véli az EU-nak erősítenie kell a védelmi befektetéseit és növelnie kell ellenállóképességét a külső fenyegetésekkel szemben, amelyben kulcsfontosságú a gazdasági függetlenség kiépítése is.

Az UBS szerint különösen fontos, hogy gyorsítsák az engedélyezési folyamatokat a hazai kritikus nyersanyagforrások kiaknázására, valamint olyan külgazdasági politikát folytassanak, amely biztosítja a ritka földfémekhez való hozzáférést.

Jók a megoldások, és gyorsan kellenek

A Draghi-jelentés két fő megoldási irányt vázol fel: a fiskális politikát és a szabályozási reformokat. Az UBS elemzése alapján a jelentés azt javasolja, hogy az EU több erőforrást fordítson az innovációra, az energiaiparra és a biztonságra, példaként említve az Egyesült Államokban bevezetett Inflációcsökkentési Törvényt (IRA). Ez magában foglalná a pénzügyi támogatások nyújtását az energiaigényes szektorok számára, az elektromos áram adójának csökkentését és az alapkutatásra fordított kiadások növelését.

Az UBS szerint az EU-nak évente 750 milliárd euróra lenne szüksége (ez az EU27 GDP-jének 4,5%-a), amelyet köz- és magánszektorbeli forrásokból lehetne biztosítani.

A szabályozási reformok terén a jelentés számos javaslatot tartalmaz, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a vállalatok számára a befektetéseket és csökkentsék a szabályozási terheket. Draghi szerint az EU kormányzási rendszerét is egyszerűsíteni kell, hogy hatékonyabban lehessen törvényeket hozni, és a versenypolitikát is úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegyék az innováció és ellenállóképesség szempontjait.

Az UBS véleménye szerint a szabályozási terhek csökkentése különösen fontos az új gazdasági környezetben, és erre sürgősen szükség lenne.

Noha a Draghi-jelentés javaslatai messzemenők, az UBS szerint sok szempontból nehezen megvalósíthatók. Az EU-ban a legtöbb közkiadás nemzeti vagy regionális szinten történik, nem pedig uniós szinten. Az uniós tagállamok jelenleg nyomás alatt vannak, hogy csökkentsék a költségvetési hiányukat, különösen azután, hogy ismét érvénybe léptek az uniós fiskális szabályok.

Mint már írtuk, Draghi javasolja, hogy a meglévő kiadásokat – például a közös költségvetés kohéziós forrásait – át kellene csoportosítani, és az EU-szintű adósságkibocsátással kellene finanszírozni a határokon átnyúló projekteket.

Az UBS elemzése szerint ezek a javaslatok valószínűleg nem elegendők a szükséges beruházási igények kielégítéséhez, és ellenállást válthatnak ki a tagállamok részéről.

A Draghi-jelentés másik jelentős korlátja a demográfiai nyomás és a munkaerőhiány. Az UBS arra figyelmeztet, hogy bár a jelentés számos javaslatot tesz, amelyek javíthatják a gazdasági feltételeket, például az energiaárak csökkentését a vállalatok és fogyasztók számára, a demográfiai kihívások továbbra is jelentős akadályt jelenthetnek. Draghi olyan intézkedéseket javasol, amelyek növelnék a munkaerő-kínálatot, például egy technológiai készségekkel rendelkező munkavállalókra vonatkozó vízumrendszer bevezetését, valamint a képesítések harmonizálását az EU-n belül. Az UBS szerint azonban ezek az intézkedések valószínűleg nem lesznek elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák a munkaképes korú népesség várható csökkenésének negatív hatásait.

A jelentésben megfogalmazott javaslatok sikere attól függ, hogy képesek-e elegendő támogatást szerezni a tagállamoktól, és hogyan navigálnak az európai jogalkotási folyamatban.

Az UBS felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió korábbi kísérletei a gazdaság átalakítására, mint például a Lisszaboni Stratégia és az Európa 2020 stratégia, nem hozták meg a várt eredményeket.

Így kérdésesnek tartják, hogy a Draghi-jelentés javaslatai milyen mértékben lesznek képesek elérni céljaikat.

Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság máris sokat merített a Draghi-jelentés – valamint a tavaszi Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet – ajánlásaiból. A Bizottság a „Tiszta Ipari Megállapodás” nevű javaslatot emelte át gyorsan, amely az UBS szerint kulcsfontosságú lehet az energiaárak csökkentésére irányuló cselekvési terv, a megújuló energiaforrások infrastruktúrájába és iparába irányuló beruházások csatornázása, valamint a tervezési, közbeszerzési és engedélyezési folyamatok felgyorsítása szempontjából.

Magyar szempontból a legérdekesebb az lesz, hogy a piaci szereplők és a tagállamok többsége által üdvözölt uniós reformcsomaggal kapcsolatban milyen álláspontot képvisel majd az Orbán Viktor vezette kormány. A miniszterelnök hétfői parlamenti, valamint múlt heti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében Draghi uniós versenyképességi problémákról szóló állításait többször is idézte, de a megoldási javaslatokat finoman kritizálta. Míg az uniós reformterv éppen csökkentené az EU kitettségét például Kína és az Egyesült Államok felé, addig Magyarország szorosabb kapcsolatokat építene ki Ázsiával a gazdasági semlegesség jegyében. Hosszú tárgyalások következnek, így könnyen lehet, hogy a magyar kormány is jobban belesimul majd az uniós fősodorba, azonban addig is heves viták várhatók a kérdésben.

Címlapkép forrása: Portfolio

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.