Az Európai Bizottság új lépéseket tesz a felzárkóztatási forrásoknál
Uniós források

Az Európai Bizottság új lépéseket tesz a felzárkóztatási forrásoknál

Szabó Dániel, Brüsszel
Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.
Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.

Ferreira biztos beszédében felvázolta az Európai Bizottság elkötelezettségét az agyelszívás, vagyis az a jelenség kezelése iránt, amikor a tehetséges fiatalok elhagyják a kevésbé fejlett régiókat, hogy máshol jobb lehetőségeket találjanak. Hangsúlyozta a maradásra ösztönző lehetőségek megteremtésének fontosságát, és a „maradáshoz való jogról” beszélt, nem pedig a „költözéshez való jogról”.

Ferreira hangsúlyozta, hogy olyan stratégiára van szükség, amely elősegíti a helyi tehetségek megtartását, és segít a nehéz helyzetben lévő régióknak megőrizni a munkaerejüket.

Megemlítette az újonnan létrehozott „tehetségfokozó mechanizmust”, amelynek célja, hogy támogassa az ezzel a kihívással küzdő 82 európai régiót.

Beszédének egyik legfontosabb eleme a 2027-ig várható 16 milliárd eurós támogatási eszköz volt, amely a kohéziós politikán keresztül e régiók újjáélesztését célozza. Ferreira kiemelte továbbá az Európai Unió elkötelezettségét a regionális beruházások minősége mellett, és az európai Bauhaus-kezdeményezést hozta fel példaként arra, hogy az esztétika, a fenntarthatóság és a közösségi szerepvállalás hogyan fér meg egymás mellett a regionális fejlesztésben.

Hangsúlyozta az Európa-szerte továbbra is fennálló „innovációs szakadék” felszámolásának fontosságát, és kiegyensúlyozottabb megközelítést sürgetett a technológiai fejlődéssel kapcsolatban.

Ferreira megjegyezte, hogy már hat uniós tagállam használja a kohéziós alapokat arra, hogy nagyvállalatokat vonzzon stratégiai ágazatokba, és további nemzetek fogják követni őket.

Szerinte ez azt mutatja, hogy a célzott beruházások hogyan hozhatnak növekedést a lemaradó régiókba.

Ferreira hangsúlyozta, hogy bár a beruházások kulcsfontosságúak, önmagukban nem elegendők. A szilárd intézmények, az erős kormányzás és a helyi partnerségek kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy ezek a beruházások hosszú távú hatást fejtsenek ki. Az alulról felfelé építkező megközelítést sürgetett, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a helyi közösségek, városok és régiók felhatalmazást kapjanak a szükséges változások előmozdítására.

Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke annyival egészítette ki Ferreira elképzeléseit, hogy szerinte a helyi és regionális hatóságoknak döntő szerepe van az európai projekt sikerében. Először is méltatta Ferreira vezető szerepét és a regionális kohézióra való összpontosítását, és kijelentette, hogy Európa kihívások leküzdésére való képessége szorosan összefügg a helyi kormányzás erejével.

Cordeiro fő üzenete az EU és a helyi önkormányzatok közötti partnerségek fontossága körül forgott. Hangsúlyozta, hogy a polgárok bíznak a helyi hatóságaikban, és ezt a bizalmat ki kell használni egy erősebb, ellenállóbb Európa megteremtése érdekében.

Rámutatott, hogy az EU-ban a közberuházások 50%-át és a közkiadások 30%-át a regionális és helyi hatóságok kezelik, ami nélkülözhetetlen szereplőivé teszi őket Európa zöld átmenetének és jövőbeli gazdasági növekedésének.

Cordeiro hangsúlyozta, hogy a régiók és városok már most is élen járnak az EU zöld menetrendjének megvalósításában. A környezetvédelemre fordított minden 10 euróból 8 euró helyi vagy regionális forrásból származik. Úgy vélte, hogy a helyi önkormányzatok egyedülálló helyzetben vannak a zöld alku és az igazságos átmenet politikáinak végrehajtásához, biztosítva, hogy egyetlen közösség se maradjon le, miközben Európa a fenntarthatóság felé törekszik.

A Régiók Európai Bizottságának elnöke záróbeszédében kitért az EU bővítésére, amelyet egyszerre nevezett „erkölcsi kötelességnek” és „geopolitikai szükségszerűségnek”. Kiemelte a Régiók Európai Bizottságának a tagjelölt országok – például Ukrajna – helyi önkormányzataival való partnerség kiépítésére irányuló erőfeszítéseit.

Szerinte ez nemcsak ezeket a régiókat, hanem az EU tágabb értelemben vett stratégiai érdekeit is erősíti.

Mindkét vezető elismerte a korlátozott költségvetések és az EU többéves pénzügyi keretéről folyó tárgyalások jelentette kihívásokat. Cordeiro rámutatott, hogy a helyi és regionális önkormányzatok 2004 és 2022 között a teljes közberuházás több mint felét biztosították, és sürgette az uniós döntéshozókat, hogy biztosítsák e hatóságok teljes körű bevonását a jövőbeli költségvetési döntésekbe.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet