Hiába a reformok, még mindig strukturális problémák vannak az EU-s auditokkal

A könyvvizsgálók kulcsszerepet töltenek be a pénzügyi beszámolók megbízhatóságának biztosításában, ami alapvető az átláthatóság, a befektetői bizalom és a tőkepiacok stabilitása szempontjából.

A 2007–2008-as globális pénzügyi válság azonban rávilágított a könyvvizsgálati gyakorlatok hiányosságaira.

Ezt követően az Európai Bizottság 2014-ben átfogó reformot indított, amelynek célja az átláthatóság növelése, az összeférhetetlenségek csökkentése, a verseny fokozása és a felügyelet megerősítése volt. A reform többek között előírta a könyvvizsgáló cégek kötelező rotációját, megtiltott bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat, harmonizálta a jelentéstételi szabályokat, és bevezette a nyilvános felügyelet elvét. Ugyanakkor a reform által biztosított 5. cikk szerinti mentességi lehetőségek jelentősen gyengítették a reform hatékonyságát, különösen a függetlenség és a piaci verseny szempontjából.

A könyvvizsgálói piac az elmúlt években szűkülést mutatott, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy az új jogszabályi kihívások – például a fenntarthatósági vagy digitális jelentések – egyre több kompetenciát és kapacitást igényelnek.

Az ECMI-jelentés adatai szerint 2015 és 2021 között a bejegyzett könyvvizsgálók száma az EU-ban 15%-kal csökkent, 236 963-ról 200 484-re.

Ezzel párhuzamosan a könyvvizsgáló cégek száma is 14%-kal, 25 975-ről 22 427-re esett vissza az EU-ban. Ezen visszaesés mögött részben a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek (PIE-k) új, szűkebb definíciója áll, amelyet a 2014-es reform vezetett be. A PIE-k száma 37%-kal csökkent 2015 és 2021 között, miközben az általuk végzett könyvvizsgálatok száma 31%-kal esett vissza.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a reform következményeként nemcsak a könyvvizsgálók, hanem az ellenőrzött entitások köre is szűkült, ami hosszabb távon a könyvvizsgálat társadalmi-gazdasági jelentőségének csökkenéséhez vezethet – állapítja meg a jelentés.

A piaci koncentráció szintén súlyos problémát jelent. Bár a Big Four – azaz a Deloitte, az EY, a KPMG és a PwC – részesedése a PIE-könyvvizsgálatokból 2015 és 2021 között 69%-ról 59%-ra csökkent, ezek a cégek továbbra is domináns szereplők maradtak.

A jelentés szerint 12 tagállamban az említett négy cég oligopol helyzetet élvez, tíz esetben pedig piaci részesedésük meghaladja a 80%-ot.

Az ECMI szerint ez a koncentráció versenykorlátozó hatással bír, és sértheti az uniós stratégiai autonómiát is, különösen akkor, ha ezek a cégek nem minden esetben az EU átláthatósági, fenntarthatósági és digitális szuverenitási törekvéseivel összhangban tevékenykednek.

Még mindig sűrű ködben tapogatózunk

Az átláthatóság javítása a reform egyik fő célkitűzése volt, és ebben valóban történt előrelépés, például az auditjelentések részletesebbé válásával és a könyvvizsgáló cégek által kötelezően közzétett átláthatósági jelentések révén. Ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza, hogy az auditminőség egységesítése és a szakzsargon egyszerűsítése továbbra is komoly kihívás. Az átláthatóság nemcsak a könyvvizsgálók felelőssége, hanem az auditált vállalatok menedzsmentjének és az auditbizottságoknak is kiemelt szerepük van abban, hogy a vizsgálatok minősége megfeleljen a jogszabályi és társadalmi elvárásoknak – írják a jelentésben.

A könyvvizsgáló cégek kötelező rotációja vegyes eredményeket hozott. Bár az elméleti cél – az összeférhetetlenségek csökkentése és a függetlenség növelése – világos, az empirikus bizonyítékok hiányosak.

Egyes nemzeti szintű tanulmányok szerint az első évben megnő a hibás auditálás valószínűsége, miközben a költségek emelkednek, a minőség azonban nem javul automatikusan.

Az ECMI szerint ez arra utal, hogy a rotáció önmagában nem garancia a jobb eredményekre, különösen akkor, ha a piaci koncentráció miatt a vállalatok választási lehetősége eleve korlátozott.

Uniós reform nélkül is átalakul a piac

A digitalizáció és a fenntarthatósági jelentéstétel terjedése alapjaiban alakítja át a könyvvizsgáló szakmát. Az olyan új szabályozási keretek, mint a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD), a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) vagy a Digitális Piacokról szóló jogszabály (DMA) újfajta auditálási kompetenciákat igényelnek.

Ezek a követelmények messze túlmutatnak a hagyományos pénzügyi beszámolók ellenőrzésén, és olyan területeken várnak el szaktudást, mint a környezetvédelem, a kiberbiztonság vagy az adatelemzés. Ezzel párhuzamosan a könyvvizsgálatok egyre nagyobb arányban támaszkodnak automatizált rendszerekre, algoritmusokra és mesterséges intelligenciára, ami új típusú felelősségi és minőségbiztosítási kérdéseket vet fel.

Az ECMI szerint a szakma szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő hiánya: a hagyományos képzési rendszerek jelenleg nem tudnak lépést tartani ezekkel az igényekkel.

A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a piaci koncentráció és az új auditfeladatok bevezetése

együttesen komoly veszélyt jelentenek az uniós pénzügyi piacok integritására és a szabályozási autonómiára.

Mint írják: ha a könyvvizsgálói piac továbbra is néhány nagy globális szereplő kezében marad, miközben egyre több új területen kapnak kizárólagos felhatalmazást, az hosszú távon alááshatja az EU képességét arra, hogy saját prioritásai mentén alakítsa ki szabályozási rendszerét.

Újabb reformok kellenek

A kihívások kezeléséhez az unió átfogó, proaktív reformokra szorul. A piaci struktúrák módosítása – például a nagy könyvvizsgáló cégek auditrotációjának szigorítása vagy a kisebb cégek technológiai és szakmai támogatása – hozzájárulhat a verseny fokozásához. A szabályozás korszerűsítése elkerülhetetlen: a jelenlegi jogszabályokat ki kell terjeszteni a nem pénzügyi auditokra is, különösen a fenntarthatósági és digitális jelentéstétel vonatkozásában.

Ezzel párhuzamosan szükség van egységes, uniós szintű felügyeleti struktúrára, mivel jelenleg a tagállami gyakorlatok jelentős eltéréseket mutatnak – állítja az ECMI.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az Európai Könyvvizsgálati Felügyeleti Testületek Bizottsága (CEAOB) szerepének erősítése elősegíthetné az auditminőség harmonizálását az egész unióban.

A könyvvizsgálati szakma technológiai fejlődésének ösztönzése szintén prioritás kell legyen, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az automatizált rendszerek használata ne vezessen a felelősség elmosódásához. Emellett elengedhetetlen, hogy a könyvvizsgálók megszerezzék a szükséges kompetenciákat új területeken. Az EU-nak fontolóra kell vennie új képzési programok vagy tanúsítási rendszerek bevezetését, például egyetemi, szakmai és szabályozói együttműködés keretében.

A European Capital Markets Institute szerint így akár az EU-s nagy tervek a tőkepiaci unió (CMU) megvalósítására épp az auditágazat problémái miatt vérezhet el.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.