Már megindultak a titkos tárgyalások az EU-ban, Magyarországot egyik asztalhoz sem ültetik le

Az észak-európai országok, köztük Franciaország, Németország és az északi államok csütörtökön Bécsben gyűlnek össze, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki az Európai Bizottság által javasolt 1816 milliárd eurós költségvetési tervezettel kapcsolatban.

A találkozó célja, hogy felkészüljenek a Lengyelországgal, Spanyolországgal és Olaszországgal folytatandó tárgyalásokra, amelyek a magasabb kiadásokat támogatják, különösen a mezőgazdaság és a szegényebb régiók finanszírozása terén.

A hivatalos költségvetési tárgyalások még alig kezdődtek el, de a színfalak mögött a hasonló érdekekkel rendelkező országok tisztviselői már stratégiát készítenek.

A miniszterek nem vesznek részt a bécsi találkozón – ők októberben, egy uniós szintű ülésen vitatják meg a költségvetést.

Az EU 27 tagállama általában két nagy táborra oszlik a költségvetési tárgyalások során. Az egyik oldalon állnak a gazdag "nettó befizetők" – Svédországtól Franciaországig –, akik többet fizetnek be, mint amennyit kapnak az uniós költségvetésből, és általában karcsúbb büdzsét támogatnak.

A rivális tábor, az úgynevezett Kohéziós Barátok, a dél- és kelet-európai országok széles szövetségét foglalja magában, köztük Olaszországot, Spanyolországot és Lengyelországot, amelyek nagyobb költségvetést szorgalmaznak – különösen a blokk szegényebb régióit támogató "kohéziós alapok" tekintetében.

A bécsi csoportot az EU két nagyhatalma, Franciaország és Németország vezeti.

"Végül Franciaország és Németország állapodik meg a számokban, mi többiek pedig követjük őket" – nyilatkozta egy uniós diplomata, aki a névtelenség feltételével beszélt.

A másik táborban általában Lengyelország veszi át a vezető szerepet, mivel ez az ország kapja a legtöbb pénzt az uniós költségvetésből. Varsó és Budapest évtizedes együttműködését azonban meggyengítette a magyar miniszterelnökkel való nézeteltérés, ami lehetőséget adott a mediterrán országoknak, hogy erősebb koordinációs szerepet játsszanak a koalíción belül.

Egyelőre nem látszik, hogy mikor ülhetnek le a költségvetési tárgyalások részeként bármelyik ország képviselői a magyar kormánnyal, miközben a legtöbb állam már élénk kooperációban van.

A tapasztalt költségvetési tárgyalók szerint a kulcsfontosságú döntések ezeken a zárt körű találkozókon születnek.

Tavaly márciusban például a nettó befizetők egy helsinki informális találkozón megállapodtak arról, hogy 175 milliárd eurót különítenek el a Horizon kutatási programra.

A háttérben az Európai Bizottság lobbizni fog a nemzeti kormányoknál, hogy a tárgyalások során maradjanak közel az eredeti javaslatához. Piotr Serafin költségvetési biztos – korábbi lengyel EU-nagykövet – közvetíteni fog a nettó befizetők és a Kohéziós Barátok között.

A tapasztalt költségvetési tárgyaló, Janusz Lewandowski szerint a biztosnak arra kell törekednie, hogy "megossza és uralja" a helyzetet, ahelyett, hogy konszolidálná a blokkokat a Tanácsban. Azt tanácsolja Serafinnak, hogy "egyenként közelítse meg az országokat, ne pedig két nagy csoporttal szembesüljön", mivel ez gyengíti a tagországok hatalmát a Bizottsággal szemben.

A nehéz és drámai viták előtt a tárgyalók számára csak néhány bizonyosság létezik. "Ez a bizottsági javaslat nem lesz az, amiben végül megállapodunk, mindenkinek mozdulnia kell... De mindig született megállapodás, és ezúttal is sikerülni fog" – mondta az osztrák pénzügyminisztérium főtitkára, Stefan Imhof.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images