Krisán: így lehet mentőöv a gyenge forint a kkv-nak

Az elmúlt hetekben kialakult gyenge forintnak a hazai kkv-szektor vállalkozásainak helyzetére gyakorolt hatása mérettől, a pénzügyi stabilitástól, illetve attól függően, hogy válság mennyire gyötörte meg a céget, jelentősen eltérő - mondja Krisán. Meglátása szerint értelemszerűen a mikro- és a kisvállalkozásokat érinti rosszabbul, a közepesek könnyebben küzdenek meg a problémával, az exportképes nagyobb vállalkozások számára pedig nyilván már előnyt jelent az árfolyamszint. Hozzáteszi: utóbbi persze számukra is csak akkor igaz, ha nem magas az import igénye a tevékenységnek, hiszen ez még az export eredményességét is csökkenti. Szintén befolyásolja a vállalkozások helyzetét a vállalati tudás, menedzsment és piacismeretek szintje, a vállalkozói merészség és kedv is - jegyezte meg. Sok csatornán hat a gyenge forint, de egy csatornán biztosan segít Amennyiben a gyenge forintot a külkereskedelmi tevékenység szempontjából nézzük a kkv-kra gyakorolt hatásait, akkor Krisán szerint elmondható, hogy a devizaalapú export-import kitettség szempontjából nem feltétlenül érdemes konkrét ágazatokat kiemelni. Ő úgy látja, hogy az autó- és gépipari export esetében nyilván most magasabb bevételt jelent a gyenge forint, de ez gyakorlatilag a nagy autógyárakra koncentrálódik, amelyek a teljes elszámolásukat devizában bonyolítják. A fogyasztási importtermékek esetében várható akár rövid távon áremelkedés, de ez gyakorlatilag deflációs időszakban nemzetgazdasági szinten nem okoz gondot - emelte ki. Krisán a gyenge forint kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy van ennek a helyzetnek egy nemzetgazdasági szinten is érezhető kedvező következménye, mégpedig az uniós források elszámolása. Rámutatott: mivel Magyarország euróban kapta és kapja az uniós forrásokat, már az előző ciklus elszámolásánál is jelentős "árfolyamnyereséget" sikerült realizálni. Emlékeztetett arra, hogy a várhatóan a napokban bejelentésre kerülő új Operatív Programok esetében is jelenleg 304 forintos árfolyamon tarják nyilván a lehívható keretet, de ez félévente aktualizálódik. Így a 320 körüli árfolyam a következő időszaki elszámolási egységben már önmagában 5% körüli forrásnövekedést jelent, ami rendkívül fontos akkor, amikor a vállalkozások megmentőként számítanak az uniós támogatásokra a tervezett beruházások megvalósításához - hangsúlyozta a KAVOSZ vezérigazgatója.

"Ez a probléma megoldásért kiált" Arra a kérdésre, hogy a kkv-k a devizaalapú eladósodottságból mennyire tudtak "visszajönni" az elmúlt években részben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának első, illetve második szakasza segítségével, Krisán úgy fogalmazott, hogy a kisvállalati kör számára legalább akkora problémát jelentenek devizahitelek, mint a lakosság számára, “és az árfolyam elszabadulása éppen ezért nagyon komoly gondokat okoz számukra". Emlékeztetett arra, hogy “hosszú évek óta szajkózza mind az MKIK, mind pedig a KAVOSZ is, hogy ez a probléma feltétlenül megoldásért kiált, és gondolkodni kell a mielőbbi megoldásán." Krisán hozzátette, hogy hazai sajátosság, hogy - főleg a mikro- és kis méretnél - jelentősen összemosódik a magán- és a cégvagyon, sok esetben nehezen mérhető, hogy valójában a cég vagy tulajdonosának a hiteléről beszélünk. Ő úgy látja, hogy az NHP I. szakasza főként középvállalati méretben segített, mikro- és kisvállalati szinten nem volt jellemző a hitelkiváltás, a II. szakaszban pedig már eleve alig van. "De az NHP pozitív hatásai miatt a hitelkiváltás egy potenciális továbblépési lehetőség lehet a kkv szektor devizahiteles problémáinak megoldásaként" - mutatott rá a lehetséges kkv-segítség irányába Krisán.

Általános felkészülés nem volt Azt is megkérdeztük Krisán Lászlótól, hogy megítélése szerint mennyire voltak felkészülve a kkv-k (tőkehelyzettel, tudással) arra, hogy a forint 2013 végéről 2014 végére bekövetkezett jelentős gyengülése miatt, a számviteli szabályok értelmében, nem-realizált árfolyamveszteséget szenvedtek el a cégek a fennálló devizaalapú tartozásokon; ez pedig így rontja a 2014-es eredményüket, illetve tőkehelyzetüket és pótbefizetést is szükségessé tehet. A KAVOSZ vezérigazgatója szerint nem volt kiszámítható, hogy ilyen jelentős árfolyammozgás következik be, bár az benne volt a folyamatokban, hogy gyengébb forintra kell számítani, és tartósan lefelé mozgó jegybanki alapkamat és az azt lekövető inflációcsökkenés lesz. "Azt mondhatjuk tehát, hogy általános felkészülés erre nem volt a kkv szektorban" - emelte ki. Meglátása szerint a magyar fizetőeszköz árfolyama hit kérdése is, azaz ha a kkv-k hisznek a forintban, akkor hisznek a fejlődésben is, így hozzátette: "ha romlik a forint annak súlyos pszichés hatása is lehet, ha ennek okaira nem kapnak megfelelő magyarázatot". Véleménye szerint, ha egy hét éves válság alatt folyamatosan azt hallja a lakosság és a vállalkozói kör, hogy egyre romlik az árfolyam, az nem jó, mert beépül a gondolkodásba és bizonytalanságot okoz. Krisán szerint a kiút a vállalkozói szektor pénzügyi edukálása lehet, azaz az, hogy abban az esetben, ha tartósan gyenge árfolyam mellett kell létezniük, megtanulhassanak - a megfelelő eszközök alkalmazásával - felkészülni a pénzügyi kiszámíthatatlanság magabiztos kezelésére.