A lakásvásárlók egy jelentős részét rendre a befektetési célú vásárlók adják, akik döntéseiken keresztül nemcsak a keresletre, de az árak alakulására is erős hatással vannak. Bár kisebb csoport, de bizonyos térségekben a külföldi vásárlók jelenléte is meghatározó, így legutóbbi Hangulatfelmérésünkben ennek kapcsán is megnéztük, mik a szakértői várakozások. Végül a hitelfelvételi hajlandóság várható alakulására voltunk kíváncsiak, az ugyanis szintén érdemben képes befolyásolni a lakáspiaci folyamatokat. A fenti kérdésekről a Lakáskiállítás szombat délutáni Klub programján több előadás és egy panelbeszélgetés során is beszélnek majd a szakértők.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban a lakáspiaccal és a lakáshitelezéssel foglalkoztunk. Az adás első részében arról volt szó, hogy milyen dinamikák érvényesülnek jelenleg a budapesti lakossági ingatlanoknál. A témával kapcsolatban Futó Péter, a Portfolio ingtalanpiaci elemzője volt a vendégünk. A műsor második részében a lakáspiac hitelezési aspektusáról beszéltünk, az elmúlt két évben ugyanis drámai mértékben, még nominálisan is csökkent, hogy mekkora hitelt tudnak felvenni a magyar fogyasztók. A ludas természetesen a kamatkörnyezet, erről Palkó Istvánt, lapunk vezető pénzügyi elemzőjét kérdezzük.
A koronavírus nemcsak a lakásárakra van hatással, hanem a befektetési célú vásárlásoktól kezdve a lakáshitelfelvételi hajlandóságon át a külföldi vásárlók számáig a lakáspiac számos területére kihat. A budapesti és a vidéki lakásárak után éppen ezért a cikksorozatunk harmadik, záró részében ezt a három területet vizsgáltuk meg részletesebben.
A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.
Szabályozási változások tömkelege zúdul manapság a magyar lakáshitelpiacra: januárban megérkezett az új CSOK, márciusban 2%-ban korlátozták a hitelközvetítők jutalékát és többek között újraszabályozták az előtörlesztési díjakat, májustól pedig lazulnak a mindössze 200-300 ezer forintos hitelek mellett a hosszú kamatperiódusú jelzáloghitelek felvételének a szabályai. Mindez még nem igazán látszódik a bankszektor friss hitelezési statisztikáin, de annyi már igen, hogy szép lassan a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek felé fordul a lakosság.
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön.
Nem fogta vissza az MNB év elején bevezetett adósságfék-szabályozása a lakossági hitelezést - húzta alá a jegybank pénteki sajtótájékoztatóján Fábián Gergely igazgató. Különösen a lakáshitelek kihelyezése emelkedett egy év alatt, miközben mérsékelten ugyan, de a vállalati hitelezés is élénkült. A vállalati hiteleknél a hitelezési feltételek javultak, a lakáshiteleknél a bankok korábbi, szigorítást mutató várakozásai ellenére stagnáltak, a fogyasztási hiteleknél viszont szigorodtak. Vállalati oldalon nem, a lakossági oldalon azonban terveznek enyhítést a bankok a következő fél évben, utóbbi a hitelkiváltási versennyel is összefüggésben állhat.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
