Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. Összességében a meghirdetett 60 helyett csak 40 milliárd forintnyi papírt sikerült eladni, vagyis nem mondható sikeresnek az aukció.
47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak április végén, mint 2024 végén, azaz a márciusi kilengés ellenére a lakosság idén összességében nettó vásárlóként volt jelen a piacon. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1639 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típusba 2025-ben több mint 2100 milliárd forint új megtakarítás áramlott.
Múlt héten 110,2 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a most 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. A megelőző héthez képest közel 27 milliárd forinttal nagyobb volt a kereslet.
Három állampapír aukciót tartott ma az Államadósságkezelő Központ, amelyeken a meghirdetett 60 milliárd forint helyett összesen 90 milliárd forintnyi papírt adott el, mivel intenzív vételi érdeklődés jelentkezett a befektetők részéről.
Múlt héten 83,5 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a most 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. Az előző héthez képest mérséklődő keresletet részben magyarázhatja, hogy ebben az időszakban nem volt nagyobb összegű lakossági állampapír-kamatfizetés, és az is, hogy kevesebb munkanapból állt a hét.
Múlt héten igen nagy összeget, 194 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők, ez az év hatodik legnagyobb értéke az Államadósság Kezelő Központ közzétételei szerint. A hatalmas kereslet hátterében azonban egy új tényező is állhat: egy változtatás következtében a forgalmazók is megjelenhettek a lakossági állampapírok piacán.
Múlt héten 48,9 milliárd forintért vásároltak lakossági állampapírokat a háztartások, ezzel látszólag lecsengett az év eleji kamatfizetések által hajtott hatalmas érdeklődés. Főként két kötvényt vettek a magyarok, a Fix Magyar Állampapírt és a Bónusz Magyar Állampapírt. Mától számos új lakossági állampapír vásárolható, ezeknek az első értékesítési adatait jövő hét elején ismerhetjük majd meg, de lesz egy fontos változás az adatokban: a jövőben nem csak a lakossági vételeket, hanem bizonyos forgalmazói tranzakciókat is mutatni fognak az ÁKK heti számai.
Váratlanul új lakossági állampapírokat dobott piacra az Államadósság Kezelő Központ, többek között hosszabb futamidejű Fix Magyar Állampapír is érkezik, de változtak a Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír feltételei is. Kiszámoltuk, milyen időtávra melyik papír lehet a legkedvezőbb befektetés, attól függően, hogy milyen inflációs- és hozampályát fogunk bejárni a következő években.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest a hosszabb lejáratokon csökkentek a hozamok.
Meglepően gyenge volt ma a befektetők vételi érdeklődése a mai 3 és 10 éves államkötvény aukciókon, így az Államadósság Kezelő Központ éppen hogy csak el tudta adni a meghirdetett 20, illetve 15 milliárd forintnyi mennyiséget. Az 5 éves kötvény esetén viszont a szokásosnak mondható 2,5-szeres lefedettség mutatkozott, így abból a meghirdetett 20 helyett 30 milliárdot értékesített az adósságkezelő. A kialakult átlaghozamok csak kismértékben tértek el a tegnapi másodpiaci referenciahozamtól, illetve a legutóbbi hasonló futamindejű aukció átlaghozamától.
Jön az új, 10 éves Prémium Magyar Állampapír, csökken a Bónusz Állampapír kamatprémiuma, miközben új, 5 éves terméket dob piacra az ÁKK a Fix Magyar Állampapírból. A lakossági állampapírt forgalmazókat érintő változások is jönnek egy állampapírcsere lehetőségével.
Múlt héten 87,7 milliárd forintért vásároltak lakossági állampapírokat a háztartások, ezzel látszólag lecsengett az év eleji kamatfizetések által hajtott hatalmas érdeklődés. Főként két kötvényt zsákoltak a magyarok, a Fix Magyar Állampapírt és a Bónusz Magyar Állampapírt. Ebben a hónapban még két napon várható PMÁP-kamatfizetés, április 20-án és 22-én – ezek valamelyest még felhajthatják a lakossági papírok iránti keresletet.
Csütörtökön egyszerre három magyar állampapír aukcióját tartotta meg az Államadósság Kezelő Központ, amelyek nagyon vegyes eredménnyel zárultak az amerikai vámdöntések 90 napos felfüggesztése után mind a vételi érdeklődést és értékesítést tekintve, mind pedig a kialakult átlaghozam tekintetében.
Jelenleg a 7%-ot is meghaladják a hosszabb futamidejű magyar államkötvények referenciahozamai, azaz nagyjából ekkora évesített nyereséget tehetnek zsebre azok a befektetők, akik lejáratig megtartják a kötvényeket. Azonban a lakossági ügyfeleknek több okból is vigyázniuk kell, ha a profi befektetőknek szánt állampapírokból szeretnének vásárolni a lakossági papírok helyett: már a vásárláskor hátrányba kerülnek, ráadásul az államkötvényeken a hozamszint emelkedése esetén nagyot is bukhatnak – ezekre konkrét számításokat mutatunk. Lássuk, milyen veszélyei vannak a hosszú futamidejű államkötvény-befektetésnek, és mekkora nyereséggel kalkulálhat, aki most venne nem lakossági állampapírt!
A vámháború tombolása miatt is visszafogottabb volt a vételi érdeklődés a mai 3 magyar államkötvény aukción, de ezzel együtt is a meghirdetett 60 milliárdnál jóval több, összesen 93 milliárd forintnyi papírt adott el az Államadósságkezelő Központ, a tegnapi referenciahozamokhoz és az előző kibocsátásokhoz képest képest érdemben csökkenő átlaghozamok mellett.
Lezárul az eddigi Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) sorozatok értékesítése, és ezzel párhuzamosan új, kisebb kamatprémiumot kínáló sorozatokat hirdet meg – közölte az Államadósság Kezelő Központ.
Friss tanulmány keresi a választ.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
