Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, miután indokolással ellátott véleményt küldött az orvosilag asszisztált reprodukciós szolgáltatások átalakítása miatt. A Bizottság értékelése szerint a magánszolgáltatók kiszorítása erről a piacról sérti a letelepedés szabadságát, Brüsszel szerint a magyar korlátozó rendelkezéseket semmilyen közérdekű megfontolás nem igazolja.
Kóka János, a magánegészségügyi szektor prominens képviselője arra figyelmeztet, hogy drámai változások szükségesek a kórházi struktúrában, míg Takács Péter, az egészségügyi államtitkár, hangsúlyozza az állami és a magánellátás éles szétválasztásának fontosságát, miközben a rendszer racionalizálására és a finanszírozási problémák orvoslására koncentrál.
Voltak olyan fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyek a nem ösztönző átlagfinanszírozás miatt elkényelmesedtek. Ezért az egészségügyi kormányzat lépett ezen a téren is - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki arról is beszélt, hogy jelenleg is zajlik a minimumfeltételek áthangolása, melyen keresztül az egyes intézmények portfóliójában lehet áthangolás. De ezúttal is leszögezte, hogy nem zárnak be kórházakat. A beszélgetés során az államtitkár részletesen szólt a magánszolgáltatókról is. Szerinte ha helyre áll az állami ellátórendszer finanszírozása, akkor nem látja értelmét bevonni a privát cégeket a fekvőbetegellátásba. A fő cél még mindig az állami és a magánellátás egyértelmű szétválasztása - szögezte le az interjúban. Takács Péter tisztázta azt is, hogy a gyakorlatban mit kell majd érteni hiánypótló szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató fogalom alatt. Azt is jelezte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Védelmi Szolgálat ellenőrzi, ha valaki indokolatlanul hosszú várakozási időt szab, miközben a magánrendelőjébe irányítja a beteget. Nekik azt üzeni az államtitkár: ők ne számítsanak semmi jóra. A magánszolgáltatóknál dolgozó orvosok esetében is új, szigorúbb előírásokat szeretne Takács Péter: aki nem szállít le bizonyos esetszámot az állami intézményben, az nem kap másodállás-engedélyt. Részben új világ köszönthet be a közfinanszírozott kórházak vezetői számára is: januártól érkezhet a havi 12,5 milliárd forintos többletforrás, cserébe az államtitkárság egy tolerálható adósságszintet határoz meg, és ha ezt a menedzsment túllépi, akkor annak lesznek következménye a vezetőség fizetésében.
A hálapénz kivezetés hatásának értékelése címmel jelent meg a Belügyminisztérium dokumentumtárában az a 135 oldalas független hatástanulmány, amit az RRF reformtervek keretében kellett elkészítenie a kormányzatnak és a PwC végezte el ezt a munkát. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a reformcsomag elérte a kívánt célt, az egészségügyben dolgozók ugyanis arról számoltak be, hogy a betegek felajánlási gyakorlata sokkal ritkább, de a megkérdezett páciensek több mint fele is úgy gondolja, hogy a hálapénz jelenléte az állami egészségügyben visszaszorult. Azt ugyanakkor elismerik, hogy a hálapénz nélküli rendszer az orvosok esetében motivációcsökkenéssel jár. A szigorított rendszerben a hálapénz-felajánlások száma tehát ritkult, aminek az egyik oka az elemzés szerint, hogy a lakosság anyagi lehetőségei is egyre szűkösebbek.
A közfinanszírozott egészségügyi ellátásban kaphatnak több szerepet a magánszolgáltatók - olvasható ki egy, a Népszava birtokába került jogszabálytervezetből.
Egy friss, reprezentatív kutatás a magyar nők emlőszűréssel kapcsolatos szokásait, szűrési hajlandóságát és ismereteit vizsgálta. A kutatás lesújtó eredményeket mutat: a 35 évesnél idősebb magyar nők 44 százaléka még sosem járt emlőszűrésen, a fiatalabb nők körében ez az arány 80 százalék.
Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Portfolio a magánegészségügyi szektor találkozási pontjává vált Private Health Forumot, ahol a legégetőbb és legfontosabb kérdések kerültek terítékre az ágazatot érintően. Üvegplafonba ütköző fogyasztói kereslet, elégtelen állami költekezés, nyugat-európaival összemérhető versenyképes szakember-bérezés, állami- és magánegészségügy együttélése, verseny, szektorsemlegesség, változó állami szabályozás, vállalati egészségügy, multiklinikák és single speciality, robotsebészet és mesterséges intelligencia - csak néhány téma azok közül, amelyekről részletesen beszéltek meghívott előadóink, akiknek ezúton is köszönjük a részvételüket. Galériánkban bemutatjuk az eseményt, és megpróbáljuk átadni annak hangulatát.
A pandémia után újra felívelőben van az orvos-beteg találkozások száma. Erről a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt a közmédiának szerdán Balatonfüreden, egy szakmai konferencián.
Az ingyenesen elérhető EgészségAblak mobilalkalmazás egyre nagyobb teret hódít a hazai egészségügyi rendszerben. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg 95 rendelőintézetben - köztük 15 fővárosi intézményben - lehet időpontot foglalni az applikáción keresztül. Ez a szám fokozatosan emelkedik, bár a növekedés üteme egyelőre mérsékeltnek mondható.
A Dél-pesti Centrumkórház nem tudja kigazdálkodni a védőnők plusz juttatását, költségvetési fedezet hiányában - tudósított az ATV.
Több oldalról is prés alatt vannak a Magyarországon működő legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók. Miközben tevékenységükből fakadóan egyedi kockázatot futnak (egészségről, gyógyításról és végső soron emberéletekről beszélünk), a szektor nyereségessége a legutolsó adatok alapján inkább romlik. Ez pedig alapvetően abból fakad, hogy nemcsak a betegekért folyik egyre élesebb verseny, de a - magánklinikák kapacitását valójában meghatározó - szakemberekért is ádáz harcot vívnak a szereplők. A kilátások is nagyon érdekesek: a betegek beáramlása tovább növekedhet, ami kedvező trend az árbevétel szempontjából, viszont a rendelkezésre álló humánerőforrás tekintetében nem várható javulás, ami azt is jelenti, hogy a szűkös HR-kínálat miatt, valamint az orvosok kimagasló alkupozíciója végett (és mivel számtalan lehetőség közül választhatnak, állami és magán szektor) a következő években is nyomás alatt maradhatnak a marzsok. Pozitív fordulat akkor jöhetne, ha a szolgáltatók a megemelkedő költségek egyre nagyobb részét tudnák továbbhárítani a betegekre, akik már most is jellemzően a 40 ezer forintos vizitdíjakkal találkoznak. És akkor még az állam szabályozó erejét meg sem említettük.
Az éghajlat alakulása, a felmelegedés óriási hatással van az egészségügyre, Magyarországon is. A megfelelő klimatizálás, illetve a meghibásodott készülékek javítása, cseréje elengedhetetlen, hiszen kritikus infrastruktúráról beszélünk - fejtette ki lapunknak az elmúlt hetekben érkező, kórházi klímák meghibásodásáról szóló hírek kapcsán Velkey György János. A Magyar Kórházszövetség elnöke arra is rámutatott: a jelenlegi helyzetben nincs varázsütésszerű megoldás, a drága gépek amortizációja nincs betervezve a költségvetésbe és soha nem is volt. A rendszerbe ezért kódolva van a finanszírozási feszültség. Közben a jelentős adósságállomány is nehezíti a kórházi menedzsment dolgát.
Az orvosok számában relatív hiány van, viszont az egészségügyi szakdologzókból abszolút hiány tapasztalható - jelentette ki a 444-nek adott interjújában Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, aki az aktuális kórházi állapotokról, klímaberendezések állapotáról és általánosabb helyzetképről is beszélt.
Két szolgáltató, a Szent János kórház, valamint az Uzsoki utcai kórház látja el alapesetben a fővárosi baleseti sérülések negyven százalékát, most azonban leálltak a műtőik a klímaberendezések meghibásodása miatt - írja a Népszava.
2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat 105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményezett eljárást vesztegetés elfogadása miatt - írja a Népszava.
2024-től jobb lesz a gazdaságkörnyezet és így a gazdaságpolitikának lehetnek lehetőségei, azonban nem csak a hiányt javító folyamatok jöhetnek a következő években, hanem a másik oldalon vannak hiányt növelő tényezők is - jelezte az egészségügyi szakemberek, kórházigazgatók előtt Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencia nyitó előadásában.
Feszült a helyzet, de most Iszlámábádnál pattog a labda.
Egyszerre hét kötelezettségszegési eljárásban is lépett a brüsszeli testület.
De hol maradnak a vállalatok a magyar hitelpiacról?
Schilling Dániellel, a Duna House Group gazdasági igazgatójával beszélgettünk.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
