Rekordszintre emelkedett a trópusi és boreális erdők pusztulása tavaly a példátlan hőmérséklet miatt keletkezett tüzek eredményeként, amelyek több mint négyszer annyi kibocsátást okoztak, mint a teljes légi közlekedés az előző évben - jelentette a Bloomberg.
A földi klímát nagyban befolyásoló, az északi féltekén jellemzően hidegebb időjárást hozó globális éghajlati jelenség, a La Niña mindössze három hónapos aktív fázisa után megszűnt, jelentette be csütörtökön az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA). Ezzel a mérések szerint El Niño Déli Oszcilláció (ENSO) visszatért a semleges állapotába - írta meg a Phys.org.
Az Északi-sarkvidéken rekordalacsony szintre süllyedt a tengeri jég kiterjedése a 2025-ös téli időszakban, ami aggodalomra ad okot a klímaváltozás hosszú távú hatásai miatt. A 2025. március 21-én mért 14,45 millió négyzetkilométeres jégborítás a legalacsonyabb érték azóta, hogy 1979-ben megkezdődött a műholdas megfigyelés - közölte a Phys.org.
Az Ottawai Egyetem új kutatása kimutatta, hogy az emberi szervezet hőszabályozási képessége alacsonyabb határértékeken működik, mint azt korábban feltételezték, ami súlyos következményekkel járhat a klímaváltozás tükrében - számolt be a Science Daily.
Az elmúlt 40 évben a világ tavainak többsége megváltoztatta színét egy új kutatás szerint. A tudósok 67 000 tó 32 millió műholdas felvételét elemezték, és a jelentős változások mögött a tavi ökoszisztémák átalakulását sejtik - írja a Phys.org.
A 2023 és 2024 közötti rekordhőmérséklet az óceánok felszínén nem a globális felmelegedés gyorsulásának váratlan jele, hanem inkább egy rendkívül ritka, 500 évente előforduló szélsőséges esemény lehet, de nyilván az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása miatt gyorsuló felmelegedés nélkül nem történhetett volna meg – derült ki a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányból.
Egy új kutatás kimutatta, hogy az északi-sarki jég olvadása jelentősen befolyásolja Kalifornia és a Földközi-tenger nyugati térségének éghajlatát. A barcelonai kutatók által vezetett tanulmány elsőként vizsgálta elkülönítve ezt a jelenséget más klímaváltozással összefüggő tényezőktől - írta meg a Phys.org.
Egy új tanulmány szerint az Atlanti-óceán áramlási rendszere várhatóan nem fog összeomlani a század végéig, még a súlyos éghajlatváltozás ellenére sem. A kutatók szerint az óceáni áramlatok és szelek együttes ereje stabilizálja a rendszert - számolt be a Scientific American.
A Föld növényeinek és talajának szén-dioxid-elnyelő képessége 2008-ban érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez a fordulópont jelentősen növeli a visszafordíthatatlan éghajlati katasztrófa kockázatát - írta meg a The Guardian.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
Az elmúlt időszakban (ahogy a 30 napos csapadék-anomália térkép is bizonyítja) elég száraz volt időjárásunk - hívja fel a figyelmet friss Facebook-bejegyzésében a HungaroMet.
A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január, az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a La Nina jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
A grönlandi jégtakaró, a Föld második legnagyobb jégtakarója, minden eddiginél gyorsabban repedezik az éghajlatváltozás következtében - állapította meg egy új tanulmány. A kutatók nagy felbontású műholdfelvételek segítségével vizsgálták a jégtakaró felszínén 2016 és 2021 között keletkezett repedések alakulását, és meglepő eredményekre jutottak - írta meg a The Guardian.
A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Egyre sürgetőbb a feladat.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
