Itt megnézheted, hol él a legtöbb idős ember Magyarországon
43,9 év volt a medián életkor az EU-ban tavaly, közel 5 évvel több, mint 2001-ben. Egyre idősödik az európai társadalom, de vannak régiók, ahol kifejezetten alacsony a medián életkor.
43,9 év volt a medián életkor az EU-ban tavaly, közel 5 évvel több, mint 2001-ben. Egyre idősödik az európai társadalom, de vannak régiók, ahol kifejezetten alacsony a medián életkor.
Friss jelentést küldött a napokban a kormány Brüsszelnek a 2021-es költségvetés aktuális állapotáról. Ebből a dokumentumból pedig kiolvasható, hogy a kormány milyen új deficitcéllal számol az idei évre és ez hogyan változott fél év leforgása alatt.
Szombaton tette közzé az Eurostat a regionális évkönyvét, amely minden évben rengeteg érdekes, izgalmas ábrán keresztül mutatja be, hogy a különféle gazdasági, társadalmi és szociális mutatók terén mennyire eltérő Európa. Sajnos néhány ábra egészen durvára sikeredett magyar szempontból és jól mutatja, hogy továbbra is messze mi vezetjük az egyik szomorú rangsort: a rákban való halálozásét, ráadásul több vizsgálati szempont alapján is.
Egy hajszállal beelőzött Észtország, így hosszú hónapok után júliusban már nem Magyarországon volt a legmagasabb az infláció – derül ki az Eurostat szerdai közléséből. Így Lengyelországgal holtversenyben a második helyen állunk a kontinens rangsorában, vagyis továbbra is az élmezőnyben vagyunk. Európában már csak két olyan ország van, ahol az éves áremelkedési ütem egy százalék alatti.
Újra Kelet-Közép-Európa csúcsára ugrott a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben, sőt az eddig ismert adatok alapján csak a spanyol és a francia GDP tudott erősebben növekedni – derül ki az Eurostat kedden megjelent előzetes jelentéséből. Az első negyedévhez képest mért növekedésünk alapján a kontinensen a hatodik helyen állunk,, de a régióban szintén kiemelkedett a bővülésünk.
Stabilan, nagyjából a várakozásoknak megfelelő ütemben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben júniusban.
Az előzetesen vártnál erősebben növekedett a második negyedévben az eurózóna gazdasága. Viszont az eddig megjelent számok inkább felemásak: néhány ország jól teljesített, mások viszont csalódást okoztak.
A héten magyar szempontból az MNB Monetáris Tanácsának döntése lesz meghatározó fontosságú, miután a jegybank a kamatemelési ciklus folytatását ígéri. A nemzetközi naptárat elnézve sem fogunk unatkozni, hiszen a Fed kamatdöntése mellett jönnek a második negyedéves GDP-adatok, Amerikában pedig egy fontos inflációs mutató is megjelenik.
Továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációja van Magyarországon, ráadásul a júniusi 5,3%-os érték jelentősen meghaladja még a második helyezett lengyel 4,1%-os értéket is – derül ki az Eurostat pénteken közzétett statisztikájából. Az adat alátámasztja azt is, miért kellett a magyar jegybanknak elsőként szigorítania a monetáris kondíciókon.
Viszonylag csendes hétre számíthatunk, ugyanakkor Kínában már a második negyedéves GDP-adat érkezik. Az Eurostat pedig a júniusi inflációs statisztikát teszi közzé, amiből kiderül, hogy a meglepően magas magyar adat még mindig a kontinens csúcsán van-e.
Egy évtized alatt 100%-os dráguláson mentek keresztül a hazai lakásárak, ez a "duplázódás", még EU-s összehasonlításban is kiugró mértékűnek számít. Egy-két ország van csupán - Észtország és Luxemburg -, ami ilyen időtávon még ennél is magasabb számokat tudott produkálni. A bérleti díjak 2010 és 2021 első negyedéve között több mint 40 százalékkal nőttek, ezzel a kétszámjegyű növekedéssel azonban elől, de nem az EU-s lista legelején szerepel Magyarország.
Csökkent 2020-ban a 15 évesek várható munkában töltött éveinek száma az Európai Unióban - írja az Eurostat csütörtöki jelentésében. A tavalyi adat szerint a fiatalok előreláthatólag 37,5 évet fognak munkában tölteni, ami 0,2 évvel alacsonyabb az előző évi adatnál. Az elmúlt 20 évben ez az első csökkenés.
2020-ban az Európai Unió 25-34 éves népességének 41%-a mondhatta el magáról, hogy felsőfokú oktatási intézményben végzett. A harmadik legalacsonyabb arány Magyarországon volt, 31% - derül ki az Eurostat összesítéséből.
Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, bár a koronavírus itt is éreztette hatását.
A 2018-as 71%, majd a 2019-es 73% után 2020-ban 74%-ra emelkedett az egy főre jutó magyar GDP vásárlóerőparitáson, azaz folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlaga felé a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben is – derült ki az Eurosatat hétfőn közzétett adataiból. A lengyelek 2019-ben még velünk egy fejlettségi szinten voltak, de tavaly 76%-ra ugrottak, azaz elléptek mellőlünk és ugyanez látszik a háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás terén is: ott is nagyobbat ugrottak előre, mint mi.
Az áprilisi 5,2%-ról 5,3%-ra emelkedett a magyar inflációs ráta az Eurostat módszertana szerint, ezzel továbbra is a kontinensen nálunk a legmagasabb az áremelkedési ütem – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából.
Szinte hihetetlen gazdasági teljesítménnyel ugrott Európa élére Írország és Észtország az első negyedévben – derül ki az Eurostat által kedden közölt felülvizsgált GDP-adatokból. A teljes listán Magyarország a középmezőnybe szorult vissza, pedig az előzetes adatok alapján még majdnem a dobogón voltunk.
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását, ami alapján 2020 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe 29 százalékkal volt magasabban, mint a 2015. évi átlag, míg az eurózónán belüli lakásárindex esetében ez 27 százalék volt. Az összesített indexeken túl, az egyes országokban is megmutatjuk, hogy mi történt a lakásárakkal 2015 óta, illetve 2019 és 2020 utolsó negyedéve között.
Az előző negyedévekben jelentősen lelassult a lakásárak emelkedésének dinamikája Magyarországon, sok helyen stagnálni kezdtek az árak. Az öt évvel ezelőttihez képest azonban továbbra is Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés, ahol ezen időszak alatt a lakások átlagára 78 százalékkal ment feljebb. Nézzük, mi történt ezalatt a többi európai országban!
Nem lesz plusz költsége az online matricavásárlásnak.
Besokalltak a kínai trükközéseken.
Emmanuel Macron meglepő kijelentést tett.
Egyre nagyobbak a pluszok a piacokon.
Izrael legnagyobb kérését nem fogják teljesíteni.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
