A kontinensen a jobbak közé tartozott a magyar gazdaság negyedik negyedéves teljesítménye, az előző negyedévhez képest az ötödik helyen állunk – derül ki az Eurostat kedden megjelent összesítéséből. 2019 végéhez képest már nem volt ennyire jó a magyar gazdaság helyzete, a középmezőnyben végeztünk abban a rangsorban.
Az Eurostat egy Valentin-napi Twitter-posztot osztott meg, amelyből kiderül: Magyarországon a második legmagasabb a házasságkötések száma népességarányosan egész Európában.
10 év alatt sok mindent látott nemcsak a globális, hanem a magyar lakáspiac is: mélyrepülést, árrobbanást és a legutóbbi, pandémia szellemében eltelt 2020-as évben enyhe árcsökkenést. Magyarországon közel 3 számjegyűre rúg a lakásárak változása 2010 és 2020 között, de a bérleti díjak emelkedését tekintve is az EU-s lista első negyedében vagyunk.
Bár sokan azt hitték, hogy a koronavírus-járvány hatására egy újabb összeomlás jön a lakásárakban, egyelőre Európa országaiban nem ezt látjuk. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint - ami 2020 III. negyedévre jelenleg előzetes adatokat tartalmaz - mindössze három olyan ország van, ahol 2020 I. és III. negyedéve között csökkentek az árak.
Az Eurostat megyei szintű adataiból kiderült: egyes megyékben a járvány második hullámának egy szakaszában, a 44. és 47. hét között közel duplájára emelkedett a halálozások száma Magyarországon. A statisztikáról Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közölt Facebook-posztot.
Az európai középmezőnyben volt a harmadik negyedévben a magyar GDP teljesítménye – derül ki az Eurostat péntek délelőtt közölt adataiból. Korábban többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is arra figyelmeztetett, hogy elhúzódhat nálunk a gazdaság kilábalása a válságból, egyelőre azonban nem látszik, hogy nagyon lemaradnánk Európa többi részéhez és a régiónkhoz képest.
Szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben, az árindex így négy és fél éve a legnagyobb csökkenést mutatta, a maginfláció pedig a valaha regisztrált legkisebb lett az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
Az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után ismét a kontinens bajnokai voltunk ebben a mutatóban – derül ki az Eurostat csütörtökön megjelent adataiból. Sőt, az uniós módszertan alapján számított drágulás elérte az MNB inflációs célsávjának tetejét.
Az első becslésben jelzettnél kevésbé, de így is a valaha regisztrált legnagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék a második negyedévben mind az euróövezetben, mind az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
Júliusban váratlanul 3,8 százalékra ugrott a magyar infláció – közölte a múlt héten a KSH. Most az is kiderült, hogy Európában sehol nem mértek ilyen ütemű drágulást, vagyis rekorderek voltunk. Ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, hiszen a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett.
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
Jelentősen nőtt az előző évekhez képest a halálozások száma az Európai Unióban tavasszal az Eurostat adatai szerint. Az előző években jellemző volt, hogy a 10. és 22. hét között csökkenni kezdett a halálozások száma az év első hónapjaihoz képest, 2020-ban viszont jelentősen megugrott a koronavírus-járvány miatt. A járvány nem azonos mértékben sújtotta az országokat, így míg néhány helyen csak pár %-kal volt több halálozás a vizsgált időszakban, mint az előző évek azonos időszakában, a leginkább sújtott tagállamban, Spanyolországban volt olyan hét, amikor két és félszer annyian haltak meg, mint egy évvel korábban ugyanazon a héten. A halálozások növekménye minden korcsoportban észlelhető volt.
A várt 15% helyett „csak” 12,4%-kal ugrott májusban áprilishoz képest az ipari termelés az eurózónában, ami kevésbé erős gazdasági kilábalást tükröz a márciusi-áprilisi zuhanás után. Biztató azonban, hogy a növekedés nagy részét a tartós cikkek, mint például a gépjárművek és hűtőszekrények termelése húzta felfelé, azaz a válság alatt is látnak fogyasztói keresletet a szektor szereplői.
Az Eurostat tegnap megjelent legfrissebb, 2020 első negyedévéről tudósító lakásárindexe szerint hazánk – a 27 vizsgált ország közül – az 5,4 százalékos reálár-csökkensével utolsó helyen áll az ingatlanár változásban - tette közzé az OTP Ingatlanpont. Ez azonban csalóka lehet, mivel az idei első negyedévi adatok még erősen hiányosak, így a későbbiekben beérkező adatok feldolgozásával sok minden változhat. Éppen ezért a tavalyi év átlagát alapul véve hasonlítottuk össze az EU országait aszerint, hogy 2008, 2012 és 2016 óta hogyan változtak az inflációval korrigált lakásárak.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Mindössze három országban alacsonyabb a termékek és a szolgáltatások árszínvonala, mint Magyarországon – derül ki az Eurostat pénteken megjelent adatából. Itthon átlagosan a kétharmadát kell fizetni a termékekért és szolgáltatásokért, mint az Európai Unióban. De miben van a legközelebb a magyar és az európai árszínvonal?
Némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.
A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.
Egyértelműen megváltozott a helyzet 2018 óta, a legfrissebb 2019-es statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy egyre kevesebb olyan háztartás van Magyarországon, ahol a jövedelem több mint 40 százaléka megy el a lakhatásra (lakbér, hitelfizetés). Tényleg ennyivel jobb lett a helyzet, vagy inkább csak az áll a háttérben, hogy sokan a magas lakbérek miatt hazaköltöztek a családi házba, esetleg más ismerősükkel egy háztartásban élnek, hogy csökkentsék a kiadásokat? Többek között erről, valamint a megfizethető lakhatásról, és a rozsdaövezeti 5 százalékos lakásáfáról lesz szó a ma délután 14 órakor kezdődő Lakás Klubon.
Nem egyértelmű a vámok hatása.
A Legfelsőbb Bírósága elutasította a vámok gyorsított felülvizsgálatát .
A Biztonsági Tanács ülésén üzengettek egymásnak a felek.
Nincs határozott irány.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
