A Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásainak mediánja alapján augusztusban stagnálhattak az árak Magyarországon. Az előrejelzések egy része a negatív, másik része a pozitív tartományban van. Nincs azonban egyetértés abban a tekintetben, hogy augusztusban negatív lehetett-e még az éves árindex. Az viszont szinte biztos, hogy az év hátralevő részében érdemben gyorsulhat majd az infláció.
Az uniós tagállamok 159,5 milliárd euró (nagyjából 49,4 ezer milliárd forint) áfa-bevételtől estek el 2014-ben. A várt bevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbség pedig még mindig "elfogadhatatlanul magas" - figyelmeztetett kedden az Európai Bizottság.
A hazánkban befektető alapok közül a legjobban azok teljesítettek, amelyek közvetlenül a BUX mozgását követték le, viszont hosszú állampapírokba fektető alapokkal is szépen lehetett keresni.
Berlinben a legfelsőbb kategóriás irodák hozama jelenleg nagyon alacsony, mindössze 3,85% , bár a legnagyobb német városokban, például Frankfurtban az ilyen termékek még mindig nagyobb megtérülést biztosítanak, mint a londoni és párizsi ingatlanok. Romániában és Magyarországon ugyanakkor újabb tőke áramlik az országok kereskedelmi ingatlanpiacára. Ez a nyugat- és kelet-európai hozamok közötti különbség eredménye, hiszen Budapesten például a legfelsőbb kategóriás irodák hozama jelenleg 6,75% - derül ki a Skanska elemzéséből.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Petru Sorin Buse román közlekedési miniszter találkozóján megegyezés született arról, hogy 2018-tól újabb autópálya-összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között, ezúttal az M4-es és az A3-as autópályák összekötésével.
Az első negyedéves borzasztó teljesítményt követően javítani tudott a magyar gazdaság a második negyedévben: a negyedéves alapon számított 1,1%-os GDP-bővülés a második leggyorsabb volt a rendelkezésre álló 21 tagállam adatai alapján, az éves bázisú növekedésünk azonban még így is lassabb volt az uniós átlagnál. A sorból messze kiemelkedik Románia, az ország gazdasága ugyanis egy negyedév alatt 1,5%-kal, a tavalyi év hasonló időszakához képest 5,9%-kal nőtt.
A Portfolio konszenzusában szereplő 2,1%-kal szemben 2,6%-kal nőtt a második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint. A Portfolio által irányadónak tekintett, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat ugyanakkor csak 1,7%-os éves alapú növekedést mutatott. Negyedéves alapon 1,1%-kal bővült a GDP-nk az április-júniusi időszakban.
Nem csak Magyarországon, de a világ minden országában jelentős árkülönbségek vannak az egyes ingatlanok között annak tekintetében, hogy azok az ország melyik részén helyezkednek el. A lakások négyzetméteráraiban ez Magyarországon megyénként nézve 4-5-szörös, míg településenként akár 15-20-szoros árkülönbséget is jelenthet. Van azonban az ingatlanpiacnak egy olyan szegmense, ahol még ennél is nagyobbak a területek közti eltérések, ez pedig az építési telkek piaca. Ennek kapcsán megnéztük, hogy országosan hol a legolcsóbb építési telekhez jutni, valamint hogy hogyan alakulnak az árak az egyes területeken a kis falvaktól kezdve a budapesti belvárosig.
A Deloitte ötödik alkalommal publikálta Ingatlan Index tanulmányát, mely idén 19 országra vonatkozóan elemzi a lakáspiac 2015-ös évét. Eredményeik alapján Magyarországon továbbra is kevesebbet kell fizetni egy új lakásért, mint Csehországban vagy Lengyelországban. A Deloitte kutatásában elemezte, hogy milyen ingatlant lehet vásárolni 60 millió forintból a régiónkban. Az eredmények szerint 200 ezer euró vagyis körülbelül 60 millió forint Csehországban 105 négyzetméteres, Lengyelországban 181 négyzetméteres, itthon pedig átlagosan 196 négyzetméteres alapterületű lakás vásárlásához elegendő. Ugyanakkor a jövedelmekhez képest meglehetősen drágák a hazai új lakások. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 nm-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.
Az UniCredit legfrissebb elemzése szerint legalább 2006 óta nem volt olyan heti tőkebeáramlás a feltörekvő piaci kötvényalapokba, mint a július 20-szal záruló hétben. Az elemzők szerint a 4,9 milliárd dollárt kitevő pénzbeáramlás a hozamvadászatnak és az alacsony hozamokra huzamosabb ideig berendezkedő piaci várakozásoknak köszönhető. A kötvényalapokba érkező pénzeknek Magyarország is nagy nyertese, és ez a trend várhatóan folytatódik majd, főként a 3-5 éves lejáratokon.
A július eleji 89,6%-ról mostanra 91,6%-ra ugrott a Magyarországnak 7 évre járó brüsszeli források kifizetési számlálója, ami azt jelenti, hogy szép csendben mintegy 158 milliárd forintnyi, 2007-2013-as uniós támogatás érkezett meg a Magyar Államkincstár számláira - figyelt fel a fejleményre a Portfolio. A jelek szerint a háttérben jól halad a vitás ügyek rendezése Magyarország és az Európai Bizottság között az előző uniós ciklus támogatási számlái terén, és az országnak járó összes keretből már "csak" 660 milliárd forintra várunk. Ennek döntő része valószínűleg továbbra is az aszfaltügyhöz köthető, igaz nagy részét egy brüsszeli szabály miatt egyelőre nem is lehet kifizetni.
Az Európai Unió tagállamainak többségében - köztük Magyarországon is - 2008 és 2014 között nőtt a mélyszegénység és társadalmi kirekesztettség veszélyével fenyegetett társadalmi csoportba tartozók száma, ami tökéletesen szembe megy az "Európa 2020" program stratégiai céljaival. Nem mindenhol ilyen rossz azért a helyzet: az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az oktatás terén meghatározott kritériumok tekintetében érdemi előrelépés történt a 2020-as célok felé, míg a foglalkoztatottsági és kutatás-fejlesztési mutatókban továbbra is van hova javulni.
Az OECD legfrissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a tagországok nyugdíjalapjainak befektetési állománya 24,8 ezer milliárd dollárt tett ki, ami kicsivel elmarad a 2014-ben mért értéktől. Befektetési értékben hazánk nem szerepel a legelőkelőbb helyeken, a listát messze az USA vezeti, de ha az elért nettó hozamokról van szó, akkor csak kevés ország volt, amely jobb teljesítményt ért volna el Magyarországnál. A leendő magyar nyugdíjasok tehát igazán nem panaszkodhatnak, nem úgy az amerikaiak, a törökök vagy a lengyelek, ahol negatív hozamokkal zárták az évet a nyugdíjbefektetések.
Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.
A június 23-án megszavazott Brexit az ingatlanpiacon is érezteti hatását. A kereskedelmi ingatlanpiac befektetéseinek volumenében London a világ vezető városa, ami még New Yorkot is megelőzi az egy év alatt kötött befektetések értékének tekintetében. Az EU-ból való kilépéssel azonban a brit főváros veszíthet pozíciójából, ami a környező országok városainak piacain csapódhat le. Ennek kapcsán megnéztük, hogy mely városokban milyen mértékű és irányú változásokat okozhat a Brexit a kereskedelmi ingatlanok piacán.
Májusban havi alapon ismét csökkent az ipari termelés Magyarországon, ráadásul 0,7%-kal, ami összefügghet a ma reggel közzétett, váratlanul nagy esést mutató német ipari termelés-visszaeséssel is.
A britek kilépése után egyes esélylatolgatások szerint Magyarország uniós tagsága is veszélybe kerülhet, a Commerzbank vezető közgazdásza azonban éppen velünk példálózik azzal kapcsolatban, miért nem fognak kilépni a közép-európai országok. A szakember szerint elsősorban az osztrákokra és a hollandokra lesz érdemes figyelni ebből a szempontból.
Érthető, hogy első reakcióként mindenki az eladás gombot nyomja a Brexit miatti sokk hatására, de érdemes második gondolatként már a vételi pontokat keresni a kelet-közép-európai régió kötvénypiacain - mutat rá péntek délután kiadott gyors helyzetértékelésében a SocGen stratégiai csapata. Egy ezzel párhuzamos anyagukban konkrét lengyel kötvényvásárlási ajánlást is kiadtak.
Gusztustalan közhellyel kezdünk: semmit és nagyon sokat. Látszólag nem kell, hogy súlyosan érintsen minket az, hogy a britek kiszavazták magukat az Európai Unióból, de ha végigvesszük a fő csatornákat, rá kell jönnünk, hogy közvetett hatásokon keresztül minket is elérhetnek a Brexit hullámai.
Steigervald Krisztiánnal és Mádi Gáborral beszélgettünk.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A fontos adatokat is jól átvészelték az indexek.
Összesen 4,5 milliárd forintot mozgatnak meg a büdzsében.
De van, amiben segíteni fogja a jegybankárokat az AI.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
