Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség: röviden így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka. Bár a külkereskedelmi mérlegünk drasztikus kiigazodáson ment keresztül, világpiaci exportrészesedésünk eközben jelentősen visszaesett, holott a többi régiós ország növelni tudta részesedését. Az export szerkezete az alacsonyabb minőségű termékek felé tolódott el, az Európai Bizottság szerint részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a magyar exportőrök nem tudták áraikat a régió többi országéhoz hasonló ütemben emelni, hiszen a minőség helyett sokkal inkább az árveresenyre helyeződött a hangsúly. A fenti folyamatok összhangban állnak azzal, ahogy Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.
Átfogó táblázatot is közzétett ma az Európai Bizottság arról, hogy a 32 különböző témából melyeket vetette fel az egyes tagállamoknak az országspecifikus ajánlásokban. A Magyarországról szóló anyagban 11 témát szorgalmaz a Bizottság, köztük a munkapiaci aktivitás és a közbeszerzési verseny növelését, a szegénység csökkentését, és a korrupció, illetve a feketegazdaság elleni küzdelmet. Utóbbi témát egyébként csak 7 tagország esetén feszegeti Brüsszel, azaz mi egy szűk csoporthoz tartozunk.
A Tesco brit anyavállalat jövőre lejáró egyik hitelének kifizetése után, 2017 második felében kerülhet eladósorba az áruházlánc közép-európai érdekeltsége, illetve azon belül a magyarországi leányvállalat - értesült a Magyar Idők londoni forrásokból. A még szombaton megjelent cikkben azt írták: "a Tesco nem cáfolta határozottan, hogy a jövőben felvetődhet a magyar hálózat áruba bocsátása", de saját forrásai ennél többet sejtetnek, illetve Lázár János múlt csütörtöki jelzése alapján azt is rögzítik, hogy nem a kormány készülne részesedés vásárlására az állam nevében, hanem több hazai magánbefektető érdeklődhet majd a lehetőség iránt.
Update: Megkeresésünkre a Tesco határozottan cáfolta a a kivonulás gondolatát.
A rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország az európai növekedési rangsor legvégére csúszott vissza - derült ki az Eurostat legújabb statisztikájából. Negyedéves alapon a hazai gazdaság 0,8%-os visszaesése a leggyengébb volt az egész Európai Unióban, éves alapon pedig csak a recesszióval küzdő Görögország teljesített nálunk rosszabbul.
Az elmúlt öt év folyamatos lassulása után az idén mérsékelt ütemű kilábalás kezdődhet az európai átalakuló térség gazdaságaiban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán Londonban ismertetett idei első átfogó előrejelzése szerint. A bank Magyarországon az idén 2,1 százalékos, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedésre számít.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adatai szerint tavaly év végén a globális alapkezelői piac kezelt vagyona megközelítette a 37 ezer milliárd eurót, amelyből a legtöbb pénzt részvényalapokban tartják a befektetők. A legnagyobb alapkezelői piaccal a világon egyértelműen az USA rendelkezik, de a tíz legnagyobb kezelt vagyonnal bíró ország közül öt már Európában van. A régióban ráadásul Magyarország is előkelő helyen szerepel, a tavaly év végi adatok szerint mi vagyunk a harmadik legnagyobb vagyont kezelő ország Ausztria és Lengyelország mögött.
Az IMF szerint a magyar kormánynak a gazdaság potenciális növekedési kilátásainak javítása érdekében elsősorban a korrupció visszaszorítására, az üzleti szabályozás és az adórendszer egyszerűsítésére, valamint az oktatás és az egészségügy fejlesztésére kellene koncentrálnia. A Valutaalap a közép-, kelet-, és délkelet-európai térség többi országában is a termelékenységet növelő strukturális reformok megvalósítását sürgeti, ezek nélkül ugyanis a az elkövetkezendő évtizedekben nem várható érdemi konvergencia az euróövezethez képest.
Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése alapján 2016-ban 2,5%-kal, 2017-ben 2,8%-kal bővülhet a magyar GDP, ami rendre 0,4 és 0,3 százalékponttal magasabb, mint amire idén februárban számítottak. A munkanélküliség az idén 6,4%-ra, jövőre 6,1%-ra csökkenhet, a költségvetési hiány pedig 2% körül stabilizálódhat majd, ez a szám ugyanakkor nem tartalmazza a kormány utóbbi másfél hétben bejelentett költségvetési lazításainak deficitnövelő hatásait.
A magyar gazdaság erőteljesen növekedett az utóbbi években, emellett jelentősen csökkent az ország sérülékenysége - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott friss értékelésében. Ugyanakkor a szervezet kiemeli, hogy még bőven vannak tennivalók a kormány számára, konkrét reformjavaslatokkal is előálltak.
Megváltozott a magyar-szlovén határ, egy 25 ezer négyzetméter nagyságú terület átkerült Szlovéniához, illetve egy ugyanekkora terület Szlovéniából Magyarországra - írja a hvg.hu.
Az elmúlt négy évben nemzetközileg nem változott érdemben a korrupciós és vesztegetési ügyek gyakoriságának megítélése a vállalatvezetők körében, derült ki az Ernst & Young legfrissebb tanulmányából. Globálisan a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ez az arány azonban Magyarországon még a régiós átlagnál is jóval magasabb, 66%.
2015-ben egy átlagos háztartásban az egy főre jutó havi fogyasztás 74 608 forint volt, ami 8,7%-kal magasabb a 2014-es értéknél, derült ki a KSH 2015-ös fogyasztási statisztikáiból. A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók között azonban továbbra is jelentős - megközelítőleg háromszoros - különbség van, igaz, az eltérés mértéke 2014-hez viszonyítva valamelyest csökkent. Az országon belül régiónként, illetve iskolai végzettség alapján is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: a közép-magyarországiak, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fordították messze a legtöbbet fogyasztásra.
A 2008-as válság Európába való begyűrűzése az összes ország minden gazdasági szegletét negatívan érintette, azonban az egyes szektorok közül messze az építőipart érte a legnagyobb csapás. Egyes perifériás országokban akkora volt ez a pofon, hogy 2015 végére a válság előtti csúcs 50%-át sem érte el az ágazat kibocsátása. A nagy nyugat-európai országok közül Németországnak és az Egyesült Királyságnak majdnem teljesen sikerült kimásznia a gödörből. Szinte mindenhol az "épületek" építménycsoport szenvedte el a nagyobb visszaesést, az állami megrendelésekhez kötődő "egyéb építmények" jobban teljesítettek.
Bár némi előrelépés történt, megállapodás nem született a pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány hétfői tárgyalásán az április 20-ra bejelentett országos pedagógussztrájk még elégséges szolgáltatásairól - derült ki a köznevelési helyettes államtitkárnak és a Pedagógusok Szakszervezete elnökének a megbeszélés után adott nyilatkozatából.
Az Eurostat felmérése szerint a megkérdezett magyarok 11,4%-a tartja saját egészségügyi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, ami jóval nagyobb a 6,8%-os EU-s átlagnál, összességében pedig Horvátország után a legrosszabb arány. Egészségesnek a magyar válaszadók 63,1%-a vallotta magát, ami azonban egyenetlenül oszlott meg a legmagasabb iskolai végzettség alapján képzett csoportok között.
A Standard and Poor's állításával szemben a jegybank által indított programok már középtávon sem járnak többletkockázattal az MNB eredményére. Egyrészt ezeknek a programoknak az értékelésekor nem szerencsés a költségeket és a hasznokat szétválasztani: az MNB monetáris politikája ugyanis érdemben támogatta a költségvetési egyenleg alakulását is. Másrészt a kockázatok számszerűsítésekor a programok MNB mérlegre gyakorolt mérlegszűkítő hatását, a programok várható kifutását is figyelembe kell venni, ami kedvezőbb eredmény irányába hat. Továbbá arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a befektetők a hitelminősítésünknél érdemben pozitívabban értékelik a magyar gazdaság helyzetét. Összességében nem tartjuk megalapozottnak, hogy a jegybankmérleghez kapcsolódó, a jövőben csökkenő kamatkockázat korlátozná a monetáris politika mozgásterét.
Chikán Attila közgazdászprofesszor szerint Magyarországon gazdasági irányváltásra van szükség. A korrupció, a túlzott központosítás és a túlzott termelési fókusz miatt ugyanis folyamatosan romlik a nemzetközi versenyhelyzetünk - írja az MTI.
A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint holnap a KSH a februári 0,3%-ot követően 0,1%-os éves áremelkedésről számolhat be. Bár az elemzők márciusra nem várnak negatív inflációs adatot, előző felmérésünkhöz képest megnőtt annak valószínűsége, hogy a jövőben ismét 0% alá bukjon az éves árindex.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem tud Magyarországra vonatkozó konkrét terrorfenyegetésről - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában arra a lengyel sajtóhírre, amely szerint a CIA egy Budapest elleni esetleges akcióra figyelmeztetett.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
