Románia használt F-16-os vadászgépeket szerzett be
Románia 32 darab használt F16-os harci repülőgép vásárlásáról írt alá szerződést Norvégiával - közölte pénteken a román védelmi minisztérium.
Románia 32 darab használt F16-os harci repülőgép vásárlásáról írt alá szerződést Norvégiával - közölte pénteken a román védelmi minisztérium.
Svédország és Finnország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a NATO-csatlakozásuk kapcsán Törökországnak tett, különös tekintettel Ankarának a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos aggályaira - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Isztambulban, a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.
A német haditengerészet segít Norvégiának megvédeni a kritikus tengeri infrastruktúrát, többek között az olajfúrótornyokat, tenger alatti kábeleket és csővezetékeket, és kész ugyanezt tenni a dán és a svéd partoknál is - írta meg a Reuters.
A Kijevnek küldött dollármilliárdos fegyvercsomagok mögött késhegyre menő kereskedelmi-üzleti-ipari harc folyik a nyugati szövetségen belül. A tét óriási. Gazdaságilag messze meghaladja a mostanság repkedő pénzhegyeket, geopolitikai értelemben pedig jócskán túlmutat az Ukrajnában zajló eseményeken. Minden ellenkező híreszteléssel szemben ugyanis Európa stratégiai léte vagy nemléte Brüsszelben, a NATO- és EU-alkudozások során dől el, s nem az oroszok és ukránok között a Donyec-medencében. Utóbbi történések viszont katalizátorként hatnak a gyakran parttalannak tűnő transzatlanti és uniós egyeztetésekre. Ezekben a hónapokban kiderül, merre billen a mérleg a háttérben évtizedek óta a legtöbb feszültséget gerjesztő – politikailag legfajsúlyosabb – hadiipari területen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét tartja a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki moszkvai plenáris ülésén. A beszédben megosztotta a világgal és a Nyugattal kapcsolatos nézeteit, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos meglátásait is.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hamisnak nevezte Oroszország azon vádjait, melyek szerint „piszkos bombát” tervez robbantani az ukrán haderő Ukrajna területén – írja a Kyiv Post.
Október 17-én kezdődött és a hónap végéig tart a NATO „Steadfast Noon” elnevezésű, a nukleáris elrettentési és védelmi képességet biztosító hadgyakorlata 14 ország 60 felderítő-, vadász-, légi utántöltő és stratégiai bombázó repülőgépének, valamint a szövetség légtérellenőrzési, légvédelmi és vezetés-irányítási rendszereinek részvételével. A fokozódó katonai feszültség közepette megtartott gyakorlatot minden évben megrendezik, nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, mert helyszíne Belgium, Nagy-Britannia és az észak-atlanti térség légtere. Mégis azt látjuk, hogy a NATO február óta jelentősen fokozta katonai erőfeszítéseit, a kelet-közép-európai tagállamok erőteljesen fegyverkeznek, Finnország és Svédország pedig bejelentette csatlakozási szándékát a szövetséghez. Milyen fenyegetésekkel számol a NATO? Szükség van a fegyverkezésre? Ezekről kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát.
Megérkezett Romániába hétfőre virradóra az a két - páncélos gyalogsági harcjárművekből álló - katonai konvoj, amelyekkel Franciaország erősíti a NATO romániai harccsoportját, Spanyolország pedig további nyolc harci repülőgépet küld Romániába november végén.
Lemondott Vasile Dincu román védelmi miniszter hétfőn, aki azt követően került Romániában bírálatok középpontjába, hogy béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében a NATO és Oroszország között.
Dmitrij Medvegyev mindig is fontos pozíciót töltött be az orosz politikai életben, 2008 és 2012 között az ország elnöke, később miniszterelnöke volt, jelenleg az orosz Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke. Elnökségét Vlagyimir Putyin iránti elkötelezett hűségének köszönheti, ugyanis amikor Putyinnak nem engedte az alkotmány, hogy továbbra is elnök maradhasson, akkor az átmeneti időben Medvegyevet emelte fel a miniszterelnöki tisztségből az elnökibe. Szövetségük azóta is megkérdőjelezhetetlen, ezért is érdemes odafigyelni azokra a sokszor rendkívül szélsőségesnek ható nyilatkozatokra és fenyegetésekre, amelyeket Medvegyev tesz Oroszország ellenfeleinek elrettentése érdekében.
A kubai rakétaválság óta nem volt akkora esélye a nukleáris armageddonnak, mint most – mondta ezt szűk két hete Joe Biden amerikai elnök, miután Oroszország négy ukrán megyét annektált. Oroszország szinte napi szinten fenyegetőzik atomcsapással, mind Ukrajna, mind a NATO irányába, a katonai szövetség pedig üzenetet juttatott el Moszkvának, melyben egyértelműen leírták, milyen válaszcsapás születik, ha atomfegyvert vetnek be Ukrajnában. Közben a napokban kezdődött mind Európa NATO által uralt részében, mind Oroszországban egy-egy nagyobb nukleáris erők készültségét ellenőrző hadgyakorlat. Remélhetőleg a világ vezetői észnél lesznek, és nem dönti le épp Vlagyimir Putyin a második világháború óta ápolt tabut, a nukleáris fegyverek éles bevetését, de szomorú tény, hogy jelentősen növekedett az elmúlt két hónap során legalább egy limitált rombolóerejű, taktikai atomfegyver bevetésének az esélye Ukrajnában. Ha atomtámadás történik Magyarország szomszédjában, ennek lehetnek következményei hazánkra nézve is - ezzel kapcsolatosan megpróbáltunk megválaszolni 5 darab fontos, gyakran elhangzó kérdést.
A NATO a következő napokban drónellenes légvédelmi rendszereket is szállít Ukrajnának, hogy képes legyen megvédeni magát az Iránból származó kamikaze drónokkal szemben. Az elmúlt hetekben Oroszország a kritikus infrastruktúra bombázására használta a Teherántól vásárolt drónokat - írta a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Asztanában tartott beszédében kitért arra, hogy milyen következményekkel járna a világ számára, ha összecsapnának a NATO és Oroszország hadseregei - számolt be róla a The Guardian.
Oroszország a közeljövőben várhatóan nagyszabású hadgyakorlatokba kezd a nukleáris fegyverarzenáljával, miközben egyre inkább felerősödik az atomháborús fenyegetés. A hadgyakorlat megtartása esetén komoly kihívás elé kerülne a NATO és az Egyesült Államok: észre kellene venniük a különbséget a gyakorlatok és egy támadásra való felkészülés között - írta meg a Reuters.
A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.
Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi minisztereinek október 12-13-án Brüsszelben tartandó kétnapos ülése előtt adott ki nyilatkozatot, ahol a fő téma Ukrajna légvédelmi rendszereinek megerősítése lesz. A főtitkár elmondása szerint sürgetni fogja a fegyverszállítások fokozását, hiszen jól lászik, hogy Oroszország egyre inkább vesztésre áll a háborúban - írta meg a Reuters.
Franciaország növelni kívánja katonai jelenlétét a NATO keleti szárnyán: a következő hetekben további Rafale harci repülőgépeket telepít Litvániába, Leclerc típusú harckocsikat és páncélozott járműveket Romániába, illetve gyalogsági erőket Észtországba - jelentette be kedden Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
Ukrajna négy régiója annexiójának elítélését sürgette, Oroszország pedig az elcsatolt Zaporizzsja és Herszon megye, valamint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság "döntésének" tiszteletben tartását követelte az ENSZ-közgyűlés hétfőn kezdődött rendkívüli New York-i tanácskozásán. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete kijelentette: a NATO már régóta dédelget terveket Oroszország legyőzésére, vagy meggyengítésére.
A román védelmi miniszter szerint a háborúnak csak béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a "világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak" kell lefolytatniuk Oroszországgal, az ukrán elnök pártjának frakcióvezetője azonban úgy véli, hogy a Nyugatnak nem Moszkvával, hanem Kijevvel kellene tárgyalnia Ukrajna NATO-felvételéről - írta hétfői számában az Adevarul című román lap.
Átlagosan fejenként közel 3 órát spórol a dolgozóknak az AI.
A vámokról beszélt a guru.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
