Az idei év első kilenc hónapjában összesen 8 új raktárépületet adtak át, közel 90 ezer négyzetméterrel bővítve a hazai állományt. Ez a mennyiség azonban az elérhető állomány szinten tartásához is kevésnek bizonyult, továbbra is rekordalacsony szintű az üresedési ráta. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy hol épül jelenleg a tíz legnagyobb raktárcsarnok.
Nyugati mintára az 1990-es években Magyarországon is elkezdődött a fővárosból a kertváros felé történő népességáramlás. A városszéli kis falvak lakosságszáma sokszor néhány év alatt többszörösére nőtt, aminek az előnyei mellett megjelentek a hátrányai is. A folyamat a 2000-es évek közepére lelassult, mostanra pedig a belváros ismét kezd felértékelődni, elsősorban a turizmusnak és az ehhez kapcsolódó befektetéseknek köszönhetően. Az alábbiakban különböző szempontokat figyelembe véve megnézzük, hogy érdemes-e még most is az agglomerációba költözni szemben a belvárosi kerületekkel.
A lakásárak nagyot ugrottak az elmúlt évben, a nagyvárosokban különösen erős a kereslet, ami a drágulás mértékében is látszik. Egy ilyen piaci környezetben a kevesebb pénzzel rendelkezők könnyebben gondolkodhatnak el a szomszédos agglomerációs települések választásán, így ugyanis akár a lakásvásárlás költségének közel háromnegyede is megspórolható, ami több millió forint megtakarítást jelenthet.
2016. július 1-jén indulhat el az agglomerációs tömegközlekedés új modellje Budapest környékén, amelynek lényege, hogy a főváros feladatait az állam veszi át.
Az állami támogatások komoly hatással vannak az agglomerációs ingatlanpiacra. Legalábbis ezt mutatják a múltbéli tapasztalatok, a nagyobb támogatás hatására jelentősen növekedett az épített lakások száma, főként a saját célú építkezéseké. Most is hasonló folyamatra számítunk, az új otthonteremtési támogatás szabályok újabb löketet adhatnak az "alvó városokban" való építkezéseknek.
Megfordulhat a trend: míg eddig inkább az agglomerációból a főváros irányába költözés volt jellemző, most az új CSOK-szabályok miatt többen dönthetnek úgy, hogy az "alvó településeken" vágnak bele építkezésbe. A telkek sok esetben akár több 10 millió forinttal olcsóbbak az agglomerációban, mint a fővárosban, ráadásul a kínálat is bővebbnek ígérkezik, mint Budapesten. Természetesen az agglomerációba költözésnél számolni kell a bejárás költségével is, de még ezt figyelembe véve is jelentős lehet a telekár-különbség miatti megtakarítás.
A kormány átveszi az agglomerációs járatok üzemeltetését Budapesttől- jelentette be Lázár János a mai Kormányinfón.
Február 17-ig biztosan közlekednek az agglomerációs járatok - jelentette ki Tarlós István sajtótájékoztatóján. Közölte azt is, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 2019-ben újra megméreti magát a főpolgármester-választáson.
Az agglomerációs közlekedés biztosítása nem kötelező fővárosi feladat, de egy hatályos megállapodás szerint a Budapesti Közlekedési Központon keresztül azt 2022-ig szükséges megszerveznie - írja csütörtöki számában a Magyar Idők a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése alapján.
Az ipari ingatlanpiacon az agglomeráció egyértelműen lekörözi Budapestet. Míg utóbbi csak a harmadik legnagyobbnak számít az országban, a Budapest környéki ipari ingatlanok piaca, 40 százalékos részesedésével, elvitathatatlanul a legfontosabb raktározási lokáció Magyarországon.
Az agglomeráció ingatlanforgalma hasonlóan nő a fővárossal, ám a Budapesten tapasztalható áremelkedés még nem mindenhol indult el - derül ki a Duna House elemzéséből.
Az előző évtized nagy slágere az agglomerációba való kiköltözés volt, így tíz év alatt nettó 90 ezren hagyták el Budapestet elővárosokért. A 2008-as válság azonban a migrációs trendeket is jelentősen átalakította, ami a szuburbanizációs folyamat megtörésével járt, így könnyen lehet, hogy idén már többen költöznek be a fővárosba, mint amennyien elhagyják azt - derült ki a KSH friss tanulmányából.
Egyre többen keresnek ingatlant - röviden így lehetne összefoglalni a főváros környéki települések lakáspiaci trendjeit. Az egész országban érezhető, hogy visszatért a családok bizalma, és egyre többen vágnak ingatlanvásárlásba. A javuló várakozások az agglomerációs piacot is elérték, a bővülő kereslet mindegyik agglomerációs területen tapasztalható. Egyre több vevő jelenik meg befektetési szándékkal, esetleg kiadási célból vásárolnak, vagy felújítás után magasabb áron remélik továbbadni az ingatlant. Az Otthon Centrum legújabb elemzéséből kiderül; sok vevő a korábban elhalasztott vásárlását valósítja meg, több most az első lakását vásárló is.
A korábbi, agglomerációval foglalkozó cikkünkre nagyon sok komment érkezett, többen kérték, hogy foglalkozzunk a Budapest környéki, nagyobb városok ingatlanpiacával. Ez alapján elmondható, hogy a vizsgált településeket választó vásárlókat nagy meglepetések is érhetik, a panellakások, téglaépítésű lakások és házak piacát ugyanis nagyon nagy különbségek jellemzik. Nem ritkán 100-200 ezer forinttal is drágább lehet bizonyos településeken vásárolni. Az ingatlanokat több helyen "aranyáron" mérik, a felújított lakások és házak ára a Budapesten tapasztalhatóval vetekszik, panelek esetében eléri a 230 ezer, míg lakások és házak esetében a 350 ezer forintot a négyzetméterár.
Az agglomerációba költözők közül sokan rosszul mérik fel az ingázás járulékos költségeinek mértékét, pedig a bejárás anyagi vonzata miatt hosszabb távon akár több millió forinttal is olcsóbb lehet Budapesten maradni.
Bizonytalanná teszi a befektetési környezetet a nem egységesen kivetett, akár évente változtatható telekadó a főváros agglomerációjában - írja a Napi Gazdaság.
Megnéztük, hogy mit érdemes tudni ezekről a cégekről.
De a várakozások nem reálisak.
Mennyibe kerül most egy négyzetméter havonta?
Percről percre tudósítunk.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
