Magyarország már jelentős mennyiségben exportál akkumulátorokat. A kivitel fő iránya Németország, de az utóbbi években nőtt a földrajzi diverzifikáció, más európai országok is célpiacok. A kínai akkumulátoripari cégek tömeges érkezésével az akkumulátor-export tovább nő, a BYD révén pedig a járművek kivitelének egy része is kínai cégtől származik majd. Mindez biztonsági és gazdasági kockázatokat vethet fel egy konfliktusosabbá váló geopolitikai helyzetben.
Az elektromosautó-gyártás ellátási láncába történő kínai befektetések legfontosabb tényezőit, trendjeit és következményeit vizsgálja a V4 országokra (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) fókuszálva Szunomár Ágnes, a Corvinus egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője egy friss tanulmány keretében. A szerző szerint visszafordíthatlan transzformációs folyamatról van szó, ami jelentős hatással lesz a V4 országok autóipari tevékenységére és ezek súlya miatt a gazdaságaikra. Választási lehetőség nem sok maradt, az országoknak be kell kapcsolódniuk az EV-gyártási értékláncba, ha nem akarnak lemaradni.
Aláírásra került a kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződése - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.
Az elektromos mobilitás globális növekedésével párhuzamosan az elektromos járművek (EV) akkumulátorai iránti igény is egyre növekszik. Ez a kereslet az akkumulátorgyártás jelentős növekedéséhez vezetett: 2030-ra évente több mint öt terawattóra (TWh) óriásgyári kapacitás várható világszerte. Az elektromos járművek élettartamuk végét elérő akkumulátorainak mennyisége is jelentősen növekszik, és a következő évtizedben becslések szerint több mint 100 millió használt járműakkumulátorral lehet számolni.
Min-suk Sung, a dél-koreai SK On akkumulátorgyártó cég kereskedelmi igazgatója szerint fennáll annak a veszélye, hogy Európa túlzottan függővé válik a kínai elektromos járművek akkumulátoraitól. A nyilatkozatot az teszi pikánssá, hogy a koreai cég Magyarországon már két gyártóegységgel is rendelkezik, miközben egyre több kínai szereplő kezd termelésbe itthon.
Ahogyan azt tegnap mi is megírtuk, leépítésbe kezdett a dél-koreai tulajdonban lévő nógrád megyei Bumchun Precision Hungary. Az autóipari vállalat most elmagyarázta, kiket és miért rúgott ki - Írja a Világgazdaság.
Nem volt panasz a munkájukra, mégis körülbelül 60 magyart rúgtak ki december óta a Bumchun nógrád megyei gyárából, hogy helyettük vietnámi munkásokat alkalmazzanak - értesült a 24.hu. A dél-koreai gyökerű gyár milliárdos támogatást kapott a magyar államtól munkahelyteremtésre.
A Magyarországra készülő BYD a tavalyi év végén megelőzte Teslát, mint a világ legnagyobb elektromos-autógyártója a teljesen elektromos autók tekintetében (plug-in hibridekkel együtt már eddig is első volt). Ez kisebb pofon Elon Musknak, aki egy korábbi interjúban gyakorlatilag kinevette a céget és arról beszélt, hogy a BYD Kínában a túlélésért küzd. Egy évtized alatt viszont nagyot fordult a világ, nemhogy a túlélés, hanem a nemzetközi terjeszkedés van napirenden, amiben a Magyarországnak kulcsszerep jut, hiszen december második felében bejelentették, hogy Szegeden húz fel autógyárat a BYD. Megnéztük, hogyan jutott el idáig a cég.
Az elektromos járműveket gyártó vietnami VinFast létrehozhatja első akkumulátorgyárát Indiában. A beruházásra a déli Tamil Nadu államban kerülhet sor - írta meg a Reuters.
2024-ben egyszámjegyű növekedés vár a globális autópiacra az Economist Intelligence Unit (EIU) várakozásai szerint. Elemzésükben kitértek arra is, hogy az elektromos autók eladásai viszont dinamikusan bővülhetnek majd idén, ez elsősorban az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a megjelenő új akkumulátoroknak lesz köszönhető. Kína ebben a környezetben rohamléptekben haladhat azon célkitűzése felé, hogy meghatározó szereplőjévé váljon az autóiparnak. Az ázsiai nagyhatalom az elektromos autók piacát egyértelműen uralja majd, a globális eladások több mint felét adhatja.
Teljes politikai konszenzus van Szegeden: nem lesz sem akkumulátorgyár, sem vegyipar – árulta el a város polgármestere, Botka László az RTL-nek. A politikus azt is elmondta, hogy az első időszakban szinte biztos, hogy fognak érkezni kínai munkavállalók is, elsősorban a magyarok betanítása érdekében.
Újabb értesülések jelentek meg a nemzetközi sajtóban a kínai BYD elektromos autókat gyártó óriáscég európai beruházásáról. Csütörtök este a Financial Times írta azt, hogy a társaságnál már folyik a több milliárd eurós beruházás véglegesítése és a nyertes Magyarország lett.
Egészen elképesztő kisbefektetői őrület tombolt idén Dél-Koreában az EV-akkumulátorokkal kapcsolatos vállalatok részvényei körül, egy gyártócégnél hajmeresztő árfolyamalakulást láthattunk egy short squeeze-nek köszönhetően, amely során valósággal menekültek a részvényárfolyam esésére váró befektetők a piacról. Bár még van pár kereskedési nap 2023-ból, de nagy valószínűséggel kijelenthető: a brutális emelkedésnek köszönhetően az Ecopro lett a világ legjobban teljesítő részvénye idén.
Az Európai Unió egyre jobban próbál leválni Kínától, ezzel szemben Magyarország egy merész lépéssel gazdasági hasznot húz a Pekinggel kötött szilárd szövetségéből. A hírek szerint Németországgal együtt Magyarország is versenyben van a kínai BYD autógyártó első európai gyárának befogadásáért, amelynek hivatalos bejelentése az év végére várható. Brüsszelben viszont egyre jobban aggódnak a Magyarországra érkező kínai befektetések miatt.
Októberben az ipari termelés volumene 0,6 százalékkal elmaradt az előző havi szinttől, éves alapon számolva (kiigazítva) 2,8%-os a visszaesés. A mai részletes adatközlés fő számai megegyeznek a múlt heti előzetes jelentésben látottakkal. A szektor kilátásait a romló rendelési adatok rontják.
Magyarország történetének legnagyobb magánberuházását hajtja végre a CATL Debrecenben, mintegy 3000 milliárd forint értékben, az épülő akkumulátorgyár a nagyvállalat és az ország gazdasága szempontjából is kiemelten fontos projekt. Jelentős visszhangja volt azonban a gyár elleni tiltakozásnak, míg a Magyarországra települő akkumulátorgyártó-kapacitások a mai napig megjelennek témaként a közéleti vitákban. Jason Chen, a CATL európai operációért felelős vezetője nyilatkozott a Portfolio-nak a debreceni beruházás fogadtatásáról, a gyár szerepéről a vállalat európai terveiben, valamint a CATL és Debrecen kapcsolatáról.
2033-ig hatályos környezethasználati engedélyt kapott a gödi akkumulátorgyár, annak ellenére, hogy számos hatósági előírásnak nem felel meg a működése. A kormányhivatal döntése szerint viszont elegendő, ha a Samsung Zrt. a jövőben teljesíti a szabályszerű működésre vonatkozó feltételeket, írja az Átlátszó. A több mint nyolcvan zajkeltő forrásból kettőnek az éjszakai működését ugyan felfüggesztették, a zaj azonban a gödiek tapasztalata szerint egyáltalán nem csökkent, a gyár pedig továbbra is éjjel-nappal üzemelhet.
A Debrecenben akkumulátorgyárat építő CATL hosszú távra, évtizedekre tervez a városban, a vállalat bizalomra épülő, erős partneri kapcsolatok kialakítására törekszik a város és a környező települések lakosaival - közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója csütörtökön a városban.
Szerdán írtunk róla, hogy a Kúria elkaszálta a CATL debreceni akkumulátorgyárának katasztrófavédelmi engedélyét, ezért új eljárást kell lefolytatni. Az üggyel kapcsolatban a CATL friss közleményt adott ki.
