Szarvastól tíz kilométerre 3,1 magnitúdójú földrengés volt 7 óra 9 perckor – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma pénteken az MTI-vel.
Miután szakértői körökben egyre intenzívebb diskurzus folyik arról, hogy az augusztus közepe óta regisztrált mintegy száz darab földrengés esetében érdemes-e vizsgálni, hogy ezek emberi, ipari beavatkozások következményei, vagy milyen körülmények okozták a szeizmikus aktivitást, az MVM is közleményt adott ki a témában. Az állami cég állítja, hogy nem az általuk folytatott Corvinus projekt felel a rengésekért.
Augusztus második felében egy ritka földrengésrajt mértek Békés megyében, ami miatt több fórumon is felmerült a kérdés, hogy talán emberi tevékenység okozta a szokatlan szeizmikus aktivitást. Aszódi Attila egyetemi tanár vizsgálatot sürgetett, hogy kiderüljön, esetlegesen a geotermikus kutakkal, vagy a szénhidrogénkitermeléssel kapcsolatos mélységi munkálatok állnak-e a háttérben. Az általa említett egyik mezőberényi geotermikus kút kapcsán a Portfolio-nak Osvald Máté fenntarthatósági mérnök elmondta, hogy valószínűtlen a kapcsolat a földrengésekkel, míg a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium is magyarázattal szolgált a szokatlan jelenségre.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása, melyben a hazai és az európai energiamix, valamint az atomenergia volt a téma. A műsor vendége volt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki korábban a Paks II. projekt kormánybiztosa volt. A szakembert kérdeztük egyebek mellett az atomenergiával kapcsolatos biztonsági aggályokról, valamint Pask II. jövőjéről is.
„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
Nem elegendő Magyarországon a villamosenergia-ellátás az ipar gyors fejlődése miatt, elférne még az országban egy harmadik atomerőmű – véli Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője, aki a VG.hu-nak osztotta meg gondolatait.
Az osztrák környezetvédelmi ügynökség szeizmológiai kockázatokról szóló jelentése szerint kétségeket vet fel Paks II. földrengésbiztonsága kapcsán. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja megismételte: a beruházás helyszíne alatt aktív törésvonal húzódik, azonban ez nem okozhat nagyméretű elmozdulást a földfelszínen - írja az Infostart.
Az energiahelyzet tartós nehézségei miatt még egy atomerőműre lenne szükség Magyarországon, de nem Pakson, mert oda már nem fog elférni - mondta Aszódi Attila a Spirit FM rádiónak. A Paks II. projektért felelős egykori kormánybiztos tartósan földgázbeszerzési problémákra számít, és elsősorban ezért gondolja, hogy szükség van további megbízható termelőkapacitásra, és el kell kezdeni a harmadik atomerőmű tervezését.
A létesítési engedélyt kiadásával az Országos Atomenergia Hivatal arról nyilatkozott, hogy a létesítmény az összes műszaki megoldásával teljesíteni tudja a magyarországi hatósági követelményeket – jelentette ki Aszódi Attila az Infostart beszámolója szerint. A BME Természettudományi Karának dékánja beszélt arról is, hogy a Paks II. beruházás legkorábban nyolc év múlva fejeződhet be.
Az utóbbi napokban tüzérségi támadások érték a zaporizzsjai atomerőművet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség lehetséges „nukleáris katasztrófára” figyelmeztetett. Aszódi Attila energetikai szakértő szerint a csernobilihez hasonló atomkatasztrófától nem kell tartani, de nagyon súlyos a helyzet, rengeteg a bizonytalanság.
Paks II. nem döglött projekt, mert az ország alapvető energetikai kihívásait továbbra is meg kell oldani, sőt az orosz gázfüggőség leépítési terve még inkább indokolja a projektet, sőt mellette még más, akár francia, vagy amerikai hátterű erőmű megépítését is – mondta a Válasz Online-nak adott hosszú interjúban Aszódi Attila. A Paks II. volt kormánybiztosa (jelenleg a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az egyetem Természettudományi Karának dékánja) szerint példátlan, hogy az orosz Roszatom mérnökei megjelentek egy másik szuverén országban, azaz az ukrajnai csernobili és zaporizzsjai atomerőműveknél a harcok után, mert ezzel sokat romlott a cég megítélése, de egyelőre nem megítélhető, hogy ez hova vezet az európai atomerőmű építési lehetőségei terén.
Aszódi Attila szerint morális és etikai aggályok merülhetnek fel a Paks2 beruházással kapcsolatban, miután az oroszok megtámadták Ukrajna második legnagyobb atomerőművét. Az Orbán kormány korábbi, paksi bővítésért felelős államtitkára az RTL Híradónak nyilatkozott.
Az EU működésképtelenné válik, ha a közösség beszünteti a földgáz- és atomerőművi projektek finanszírozását – véli Aszódi Attila atomenergetikai szakember, aki az Infostartnak nyilatkozott. Az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolták-e.
A pénteken megjelent Magyar Közlönyben egyetlen döntés volt, melyben Áder János kinevezte a januárban távozott Aszódi Attila államtitkár utódját.
Államtitkári felmentéséről csak a bejelentés napján, január 15-én reggel személyesen értesült Süli János minisztertől, noha azt már régebb óta érzékelte, hogy van súrlódás közöttük technikai, projektmenedzsment kérdésekben és kettejük személyisége is eltérő - jelezte az Indexnek adott interjúban Aszódi Attila. A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős volt államtitkár szerint továbbra is szükség van a Paks 2 beruházásra, de a Duna vízállásával és hőmérsékletével kapcsolatos nyári tapasztalatok miatt néhány műszaki keretet át kell gondolni és ez is váltott ki vitákat. Leszögezte, hogy semmilyen olyan projektelemmel nem találkozott még, ami drágítaná a projektet az államközi szerződésben rögzített fix árhoz képest és meglátása szerint az új blokkok 2032 előtt több évvel már termelni fognak.
Süli János miniszter korábbi kabinetvezetője, Kovács Pál válthatja Aszódi Attilát a beruházásért felelős államtitkári poszton - értesült a Népszava.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
