Kiszámolták a tudósok, milyen következményei lennének egy orosz-amerikai atomháborúnak
Ötmilliárd ember meghalna egy orosz-amerikai nukleáris háború következményei miatt – számolták ki a Rutgers University tudósai a Bloomberg beszámolója szerint.
Ötmilliárd ember meghalna egy orosz-amerikai nukleáris háború következményei miatt – számolták ki a Rutgers University tudósai a Bloomberg beszámolója szerint.
A nukleáris fegyverek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuális fenyegetés, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen - mondta Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere kedden, 77 évvel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott le a városra. António Guterres ENSZ-főtitkár a hirosimai atomtámadás az évfordulója alkalmából elmondott beszédében figyelmeztetett arra, hogy "az emberiség csőre töltött fegyverrel játszik".
Hosszas írást tett közzé Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon, melyben azt írja: nyugati dezinformáció, hogy Oroszország nukleáris háborúval fenyegetőzik vagy hogy Oroszország atomcsapásra készül. Szerinte semmi ilyesmi nincs tervben és szerinte a nyugati országok csak a pánikot keltik a nukleáris háborúval kapcsolatosan, hogy hidegháborús nosztalgiával rettegtessenek.
A Kreml igyekszik csökkenteni a nukleáris háború "komoly" kockázatát - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News szerint.
Egy új közvetlen kommunikációs kapcsolatot létesített egymással amerikai és az orosz védelmi minisztérium, hogy elkerülhetőek legyenek a félreértések, félreszámítások az orosz-ukrán háborús helyzetben – tudta meg a Reuters.
Joe Biden elnök úgy látja, nem kell félni az atomháborútól.
Hamarosan sor kerül az Egyesült Államok stratégiai parancsnokságának (STRATCOM) éves Global Lightning hadgyakorlatára, melynek célja, hogy az ország nukleáris háború esetén szükséges válaszadási képességeit teszteljék – írja a Newsweek.
Azt tervezte az Egyesült Államok 1958-ban, hogy atomtámadással szereli le Kínát, amennyiben az inváziót indít Tajvan ellen – derül ki egy nemrég kiszivárgott, hivatalosan a mai napig titkosított dokumentumból, melynek tartalmát a New York Times tette közzé. Washington annak ellenére fontolgatta a támadást, hogy valószínűnek tartották, hogy a Szovjetunió – szintén nukleáris fegyverek bevezetésével – viszonozza a támadást.
Néhány hete írtunk a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.
Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke mostanában gyakran került politikai támadások kereszttüzébe, de talán a napokban kirobbant ügy az eddigi legsúlyosabb. A Washington Post egy hamarosan megjelenő könyvet szemlézett, melyben azt állítja a két oknyomozó újságíróként dolgozó szerző, Robert Costa és Bob Woodward, hogy a tábornok titokban megígérte a kínai vezérkari főnöknek, hogy figyelmezteti a kommunista országot, ha Donald Trump támadást indítana ellenük. Az amerikai vezérkari főnök úgy gondolta, hogy Trump elnök a választási vereség miatt teljesen beszámíthatatlanná vált, ezért intézkedéseket tett azért is, hogy a republikánus politikus ne indíthasson a beleegyezése nélkül atomtámadást. Többen hazaárulással vádolták meg Milleyt és a lemondását követelték, míg mások hősnek tartják a parancsnoki láncot megkerülő katonai vezetőt, aki intézkedéseivel egy esetleges nukleáris háborút előzött meg.
Több mint 100 rakétasiló építésébe kezdett bele titokban Kína az északnyugati Jumen városa mellett található sivatagban – állítja a James Martin Center for Nonproliferation Studies atomfegyverek ellenőrzésével foglalkozó thinktank elemzése alapján a Washington Post.
Moszkva "rá lesz kényszerítve" arra, hogy újra rövid- és közepes hatótávolságú atomfegyvereket fejlesszen, ha az Egyesült Államok is hasonlóan dönt az INF-egyezményből való kilépés után - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Reuters beszámolója szerint.
Újra elővették a britek a hidegháború óta porosodó, a brit királyi család kimenekítésére vonatkozó válságterveket. Hogy miért? A Brexit miatt - írja névtelen forrásokra hivatkozva a The Sunday Times.
Az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt a világ ilyen instabil az atomfegyvereket illető korlátozások tekintetében és azóta nem jártunk ilyen közel egy újabb atomfegyverkezési versenyhez - állítja William Burns, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete, aki a davosi gazdasági világcsúcson osztotta meg gondolatait.
A mesterséges intelligencia (AI) atomháborút okozhat 2040-re, figyelmeztet egy amerikai nonprofit elemzőcég, a RAND Corporation - írja a CNBC.
Két percre kerültünk az atomkatasztrófától - mondják a "végítélet óráját" (Doomsday Clock) állító tudósok. Az 1947 óta "működő" óra azt szimbolizálja, hogy milyen közel van egy lehetséges apokalipszis. Az óra tavaly 2 és fél perccel állt éjfél előtt, most fél perccel tolták közelebb a mutatót a nap végéhez.
Jelenleg nem megfelelő a világ atomfegyvereinek biztonsági védelme, így akár egy esetleges kibertámadás is a fegyverek véletlenszerű élesítéséhez vezethet - állapították meg a Chatham House brit tanácsadó cég szakemberei. Szerintük az esetleges hackertámadások veszélyét nem veszik elég komolyan.
Egy nyugdíjazott amerikai tábornok elárulta, hogy a Pentagon azzal számol, hogy amennyiben újra felhevül a konfliktus Észak-Koreával, Dél-Koreában naponta 20 ezer ember fog meghalni. Egy volt admirális pedig úgy véli, 50-50% esélye van egy újabb konvencionális fegyverekkel vívott háborúnak a közeljövőben, atomfegyverek bevetésére azonban mindössze 10%.
A minap kiderült, hogy Észak-Korea már valószínűleg rendelkezik interkontinentális rakétákra szerelhető nukleáris töltetekkel, ezzel pedig évtizedek óta nem látott szintre emelkedett egy atomháború kitörésének veszélye. Ha nem sikerül egy radikális fordulat révén megállítani a krízis súlyosbodását, szinte biztos, hogy a 15 Nobel-díjas tudós által kezelt végítélet órája minden korábbinál közelebb kerülhet az emberiség végét jelző éjfélhez.
Most, hogy Észak-Korea atomtámadással fenyegetőzik, számos elemző próbálja kitalálni, hogy az Egyesült Államok milyen katonai beavatkozást tehet, miután Trump elnök közölte: "tűzzel és dühvel" sújt le az elszigetelt országra, ha az tovább riogatja a világot. Miután az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) az eddigi legszigorúbb szankciókat vetette ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra, a Kim Dzsongun-rezsim továbbra is ragaszkodik atomfegyvereihez, mivel szerintük ezzel el tudnak rettenteni egy amerikai inváziót. A Bloomberg összeszedte, milyen katonai opciói vannak az amerikai elnöknek és ezeknek milyen hatása lehet.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
