Nagyot ment az elmúlt napokban az OTP, aminek több oka is van, hiszen Csányi Sándor is tett optimizmusra okot adó kijelentéseket a közgyűlésen, a bank nagy volumenben veszi a saját részvényeit, ráadásul a részvények technikai képe is jól néz ki. Megnéztük, hogy olcsók vagy drágák az OTP részvényei.
A tegnapi 3,5 százalékos emelkedést követően ma is remekül teljesít az OTP részvénye, kimondottan magas forgalom mellett zsákolják a befektetők a nagybank részvényét. Számos okot fel tudunk sorolni az emelkedés mögött, egyrészt technikai hatásnak is betudható a rali, de több kedvező történésről és megszólalásról is számot tudunk adni az OTP-vel kapcsolatban.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
Szinte biztosan bírósághoz fordulnak a spanyol bankok a kamat- és jutalékbevételükre két éves időtartamra kivetett 4,8%-os, összesen 3 milliárd euróra rúgó új különadó miatt – írja a Financial Times.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
A Költségvetési Tanács 2023-as rendeleti költségvetésről alkotott véleményéből - második olvasatban - újabb részleteket lehet kiolvasni. Nem mellékes és új változások érik a bankszektort és kiderült az is számunkra, hogy a biztosítók különadó-kulcsának emelése, valamint a vadonatúj gyógyszergyártói különadó mekkora pluszt hoz jövőre az államkasszának. Cikkünkben egyúttal bemutatjuk, hogy mennyire brutálisan elszálltak a kiadások, és hogy a kormány ezt csak részben tudta kompenzálni adóemelésekkel (valamint feltehetően a kiadások féken tartásával, bár ennek pontos megítélésére még várni kell), ezért szorult a hiány elengedésére, amiről csak az utolsó napokban dönthetett.
Egy csütörtök este megjelent rendeletével, minden előzmény nélkül a kormány módosította a bankok különadóját.
Extraprofitadó bevezetését fontolgatja a spanyol állam, eszerint a bankok a következő két év bevételéből 4,8 százalékot kötelesek befizetni az államkasszába. Az EKB aggodalmát fejezte ki az új adóval kapcsolatban, és egy nem kötelező érvényű javaslatban felszólította Spanyolországot, hogy vizsgálják felül az indítványt - írja a Financial Times.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Alapvetően jó a hangulat a kontinens tőzsdéin, a magyar börze azonban jelentős mínuszban van, ami elsősorban az OTP esésének tudható be. Nem ok nélkül esik a nagybank részvénye, a múlt hétvégi Kormányinfón ugyanis bejelentették, hogy a kormány a kamatstopot a kkv-kra is kiterjeszti - 60 ezer kkv 100 ezer hiteléről van szó, amely 2 000 milliárd forintnyi hitelt jelent. November 15-től vezeti be a kormány kamatstopot és jövő év július 1-ig lesz érvényben az intézkedés, mondta el Gulyás Gergely a hétvégén.
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása.A mai adás első részében az európai és benne a magyar energiapiacról, valamint a következő időszak ellátásbiztonságáról lesz szó. A témával kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője volt a vendégünk, aki egyebek mellett elmondta: az import leállása esetén – a tárolók magas töltöttségi szintje miatt – nem télen, hanem egy esetleges tavaszi hidegbetöréskor akadhatnak legnagyobb eséllyel problémák a magyar gázellátásban. A műsor második részében Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük, egyebek mellett a hitelezési folyamatokról, valamint arról, hogy a kamatstopot miképpen magyarázták el a tulajdonosaiknak. A banki szakemberrel beszéltünk arról is, hogy a monetáris környezet ellensúlyozza-e azokat a gazdasági intézkedéseket, melyek negatívan érintik a bankok nyereségességét. Végül pedig vendégünk volt még Tibor Dávid, a Masterplast elnökvezérigazgatója is, akit más témák mellett a nemrég lezajlott sikeres tőkeemelésről kérdeztünk. Az adásban elhangzó interjúkat az október 19-én megrendezett Budapest Economic Forumon rögzítettük.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Módosíthatja a spanyol parlament a bevezetni tervezett új banki különadóra vonatkozó szabályokat. A hírre emelkedni kezdett csütörtökön a spanyol hitelintézetek részvényárfolyama.
A hosszú hétvégén megjelent az a magyar közlöny, amelyben a költségvetés kiigazításához szükséges különadók részletszabályozását is megismerhettük. A bankszektortól a kormány 250 milliárd forintot vár banki különadó címén, és további 50 milliárd forintot a tranzakciós illeték megemeléséből. A lehetséges hatásokról most az OTP adott ki közleményt.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről lesz szó. Az adás második felében témánk az amerika-szaúdi viszony lesz, melyben hamarosan radikális változás állhat be, aminek köszönhetően pedig még az energiaárak is mérséklődhetnek.
404 közelében az euró.
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Már nem kizárt már az USA bevonódása az Irán elleni háborúba.
A légzsákokkal van probléma.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
