40%-os bankadó jön Olaszországban!
Az olasz kormány hétfőn jóváhagyta a bankokra kivetett 40 százalékos rendkívüli bankadót 2023-ra.
Az olasz kormány hétfőn jóváhagyta a bankokra kivetett 40 százalékos rendkívüli bankadót 2023-ra.
Az előző évhez képest jó teljesítményt nyújtott az Erste 2023 első felében: a januártól júniusig terjedő időszakot 2,7 milliárd eurós működési eredménnyel és 1,49 milliárd eurós nettó profittal zárta, ezzel 2,70 eurós részvényenkénti osztalékot adhat idén a befektetőknek. A nemteljesítő hitelek aránya is történelmi mélypontra, 2%-ra csökkent, miközben a pénzintézet tőkehelyzete stabil: a CET1 mutató 14,9%-ra emelkedett.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
Csehország, Magyarország, Spanyolország és Litvánia – ez a 4 EU-tagállam vezetett be a háború és az energiaválság kezdete óta új banki különadót, velük együtt összesen 17 EU-tagállamban létezik hasonló típusú adóteher. Mértékét tekintve azonban a magyar bankok különadója egész Európában párját ritkítja.
A bankok és a pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját megfelezi jövőre a kormány, a biztosítókét viszont a tranzakciós illetékhez hasonlóan – növekvő adóalap mellett – változatlanul hagyja – következtethető ki a Költségvetési Tanács szerdán este közzétett véleményéből. A tavaly bevezetett különadók tehát velünk maradnak, esetenként változó összegben.
Nagyot ment az elmúlt napokban az OTP, aminek több oka is van, hiszen Csányi Sándor is tett optimizmusra okot adó kijelentéseket a közgyűlésen, a bank nagy volumenben veszi a saját részvényeit, ráadásul a részvények technikai képe is jól néz ki. Megnéztük, hogy olcsók vagy drágák az OTP részvényei.
A tegnapi 3,5 százalékos emelkedést követően ma is remekül teljesít az OTP részvénye, kimondottan magas forgalom mellett zsákolják a befektetők a nagybank részvényét. Számos okot fel tudunk sorolni az emelkedés mögött, egyrészt technikai hatásnak is betudható a rali, de több kedvező történésről és megszólalásról is számot tudunk adni az OTP-vel kapcsolatban.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
Szinte biztosan bírósághoz fordulnak a spanyol bankok a kamat- és jutalékbevételükre két éves időtartamra kivetett 4,8%-os, összesen 3 milliárd euróra rúgó új különadó miatt – írja a Financial Times.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
A Költségvetési Tanács 2023-as rendeleti költségvetésről alkotott véleményéből - második olvasatban - újabb részleteket lehet kiolvasni. Nem mellékes és új változások érik a bankszektort és kiderült az is számunkra, hogy a biztosítók különadó-kulcsának emelése, valamint a vadonatúj gyógyszergyártói különadó mekkora pluszt hoz jövőre az államkasszának. Cikkünkben egyúttal bemutatjuk, hogy mennyire brutálisan elszálltak a kiadások, és hogy a kormány ezt csak részben tudta kompenzálni adóemelésekkel (valamint feltehetően a kiadások féken tartásával, bár ennek pontos megítélésére még várni kell), ezért szorult a hiány elengedésére, amiről csak az utolsó napokban dönthetett.
Egy csütörtök este megjelent rendeletével, minden előzmény nélkül a kormány módosította a bankok különadóját.
Extraprofitadó bevezetését fontolgatja a spanyol állam, eszerint a bankok a következő két év bevételéből 4,8 százalékot kötelesek befizetni az államkasszába. Az EKB aggodalmát fejezte ki az új adóval kapcsolatban, és egy nem kötelező érvényű javaslatban felszólította Spanyolországot, hogy vizsgálják felül az indítványt - írja a Financial Times.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Alapvetően jó a hangulat a kontinens tőzsdéin, a magyar börze azonban jelentős mínuszban van, ami elsősorban az OTP esésének tudható be. Nem ok nélkül esik a nagybank részvénye, a múlt hétvégi Kormányinfón ugyanis bejelentették, hogy a kormány a kamatstopot a kkv-kra is kiterjeszti - 60 ezer kkv 100 ezer hiteléről van szó, amely 2 000 milliárd forintnyi hitelt jelent. November 15-től vezeti be a kormány kamatstopot és jövő év július 1-ig lesz érvényben az intézkedés, mondta el Gulyás Gergely a hétvégén.
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása.A mai adás első részében az európai és benne a magyar energiapiacról, valamint a következő időszak ellátásbiztonságáról lesz szó. A témával kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője volt a vendégünk, aki egyebek mellett elmondta: az import leállása esetén – a tárolók magas töltöttségi szintje miatt – nem télen, hanem egy esetleges tavaszi hidegbetöréskor akadhatnak legnagyobb eséllyel problémák a magyar gázellátásban. A műsor második részében Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük, egyebek mellett a hitelezési folyamatokról, valamint arról, hogy a kamatstopot miképpen magyarázták el a tulajdonosaiknak. A banki szakemberrel beszéltünk arról is, hogy a monetáris környezet ellensúlyozza-e azokat a gazdasági intézkedéseket, melyek negatívan érintik a bankok nyereségességét. Végül pedig vendégünk volt még Tibor Dávid, a Masterplast elnökvezérigazgatója is, akit más témák mellett a nemrég lezajlott sikeres tőkeemelésről kérdeztünk. Az adásban elhangzó interjúkat az október 19-én megrendezett Budapest Economic Forumon rögzítettük.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Módosíthatja a spanyol parlament a bevezetni tervezett új banki különadóra vonatkozó szabályokat. A hírre emelkedni kezdett csütörtökön a spanyol hitelintézetek részvényárfolyama.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Baba-mama boltot vett Mészáros Lőrinc vállalkozása.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.