Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A várt 190 ezernél lényegesen több, 250 ezer új álláshely keletkezett októberben a mezőgazdaságon kívüli szektorokban a tengerentúlon - jelentették be pénteken. Ráadásul a béremelkedések üteme kilenc éve nem látott csúcsot ért el, ami újabb figyelmeztető jelzés lehet a Fed felé.
"A román minimálbér megelőzte a magyart!" Terjedtek ismét a szalagcímek az elmúlt napokban azt követően, hogy tavasszal egyszer már ugyanígy megelőzte. Akkor most lekörözte, nem?! Aztán jöttek a helyesbítések, újabb számítások, "nemúgyvanaz"-típusú érvelések. A Facebook-on már tömegek hiszik azt, hogy a román minimálbéresek 10%-kal jobban élnek a magyaroknál. Nos, akkor lássuk végre az igazságot!
Júniusban is kétszámjegyű bruttó béremelkedést láttunk a magyar gazdaságban a KSH adatai alapján, azonban az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek növekedési üteme lassul.
Az idei második negyedévben 1000 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 13 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 887 forinthoz képest. A két évvel ezelőtti, 2016 második negyedéves adatokhoz képest pedig átlagosan nem kevesebb, mint 32 százalékos órabér-növekedést tapasztalhattak a kékgalléros munkavállalók.
Három éve, hogy a McDonald's étteremlánc az Egyesült Államokban nagy visszhangot kiváltva bejelentette: dolgozói órabérét legalább egy dollárral a helyi minimálbér fölé emeli. A minimálbér folyamatos emelkedése miatt azonban úgy tűnik, a cég képtelen tartani a vállalását - számol be a Bloomberg.
A minimálbér emelésének összetett hatásai vannak, különösen érdekes a helyzet akkor, ha kiugró mértékben nő egyik évről a másikra. Tavaly és idén ez történt, így érdemes megnézni, hogy mennyire örülhetnek a munkavállalók és mennyire bosszankodhatnak a cégek, különösen a magyar kisvállalatok. Nincs könnyű dolgunk, mert hatásvizsgálattal most sem állt elő a kormányzat; de feltehetőleg a gazdasági helyzet jelenleg lehetővé teszi a jelentős emelést anélkül, hogy a káros hatások jelentősek lennének.
2015-ben 4 százalékkal, 2016-ban 6 százalékkel, tavaly pedig 13 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek Magyarországon. Az idei év 8 százalékos minimálbér és 12 százalékos garantált bérminimum emeléssel kezdődött. A gyors hazai bérnövekedést látva jogosan merül fel a kérdés: milyen hatással van ez a folyamat a termelékenységre, veszélyezteti-e a gyors bérnövekedés a magyar gazdaság versenyképességét, és egyáltalán meddig lehet fenntartani az "erőltetett" ütemű béremelések időszakát?
A közgazdaságtan az a tudományág, melynek művelői hajlamosak homokra építeni felhőkarcolót, melynek terve lehet önmagában kiváló, sőt valóságos mérnöki csoda, szilárd alap híján mégis összedől. Ha az sem mindig egyértelmű, hogy melyek az alapvető közgazdasági tények és a közöttük lévő okozati kapcsolatok sem kőszikla-szilárdságúak. Ha még azt se tudjuk például, hogy valójában mi is az a versenyképesség. Melyik ország versenyképesebb: az ahol (a leg)alacsonyabb, vagy ahol (a leg)magasabb a munkaerőköltség? A vállalattól tulajdonosai magas(abb) profitot, míg dolgozói magas(abb) jövedelmet várnak - s ennek teljesülése esetén beszélnek versenyképesebbről, miközben ez csak egymás rovására teljesülhet. A vállalatnak a(z élő)munka leszorítandó költség, míg a munkavállalónak a vállalatnak eladott speciális termékéért (ui. munkavégző-képességéért) kapott ár (vagy inkább bérleti díj), melyet az elérhető legmagasabbra kíván feltornázni. A vállalatok a maguk mikroszintjén nulla munkaerőköltségben érdekeltek, miközben a gazdaság makroszintjén termékeik nagy tömegben csak akkor adhatók el, ha a fogyasztói kereslet alapja a profitjövedelmek mellett a vállalatok által fizetett munkajövedelmek is.
Idén várhatóan nem nőnek olyan gyorsan a keresetek, mint tavaly, ami valamelyest meglátszódhat a fogyasztás bővülésének dinamikájában is. Attól nem kell tartani, hogy a bérnövekedés jelentősen visszaesne, ráadásul idén is azoknál lesz a legnagyobb az emelés, akiknél magas a fogyasztási hányad, vagyis jövedelmük döntő részét elköltik. Ráadásul más tényezők is segítik a fogyasztás növekedését.
A következő hetekben kezdődnek az állami vállalatoknál a jövő évre előirányzott, átlagosan 12 százalékos béremelés felosztásával kapcsolatos tárgyalások - írta a szerdai Magyar Idők.
Az idei 10-15 százalékos emelkedést követően jövőre 8-9 százalékos bérnövekedésre számít a versenyszférában a munkaadói és munkavállalói oldal, a fizetéseket a minimálbérek már bejelentett további emelkedése, valamint a mind jelentősebb munkaerőhiány húzza felfelé - közölte a Magyar Idők.
Elharapózhat a verseny a munkaerőpiacon az európai és az amerikai befektetési bankok között, miután gyors növekedésbe kezdtek az európai pénzintézeteknél elérhető alkalmazotti fizetések. A bérek emelkedése több évnyi stagnálás után indult meg - írja a Bloomberg.
Lengyelország fenntarthatatlan bérnövekedési üteme azzal fenyeget, hogy hasonló útra lép, mint az eurózóna perifériája - figyelmeztetett a hétvégén az S&P elemzője. A hitelminősítő jelzése alapján akár mi is aggódhatnánk, hiszen a magyar bérek is meglódultak, így nem csak a lengyelek, hanem az egész régió versenyképessége és növekedése veszélybe kerülhet.
Tovább emelkedtek a munkaerőköltségek az Európai Unióban és az euróövezetben a második negyedévben. Az euróövezetben több mint kétéves csúcsra gyorsult a béremelkedés üteme.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
