Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
A munkaerő-elvándorlás megelőzése érdekében a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerint jövőre legalább 15 százalékos bérfejlesztés szükséges a Volán társaságoknál. A regionális közlekedési központok körülbelül 18 ezer embert foglalkoztatnak.
Februárban 12,1%-kal nőttek a keresetek Magyarországon, ami gyorsabb, mint a januári béremelkedés - derült ki a KSH adataiból. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése és a munkaerőhiány továbbra is magasan tartja a béremelkedés ütemét.
A januárban bejelentett bérfejlesztésen túl április 1-től újabb jelentős béremelést hajtott végre az Auchan Retail Magyarország - közölte a cég. Az 1150 vezető és beosztott munkavállalót érintő, átlagosan 9 százalékos bérnövekedéssel 2 milliárd forintra nő az áruházlánc új javadalmazási rendszerébe 2019 folyamán befektetett összeg.
Robbannak a bérek, dübörög az építőipar, zakatol az ipar és ömlik az országba a működőtőke. A Takarékbank szerint az első hónapok adatai alapján jelenleg 5% felett lehet a GDP-növekedés, az év egészében pedig 4,4%-kal nőhet a gazdaság. Suppan Gergely, a bank vezető közgazdásza szerint aki nem bírja a bérversenyt, annak ki kell hullania. Azonban beköszöntött az infláció is, ami miatt az MNB-nek valószínűleg további lépéseket kell tennie.
Az elmúlt évek a jelentős béremelkedésről szóltak a magyar gazdaságban, emiatt egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: meddig tudják kigazdálkodni a cégek a fizetésemeléseket? Ezzel kapcsolatban az MNB nemrég megjelent Fizetési mérleg jelentésében van egy érdekes ábra, mely szerint hiába emelkednek a bérek, az exportra termelő cégek számára azt jelentős részben ellensúlyozzák más tényezők, többek között a forint tavalyi gyengülése. Vagyis az exportcégek árversenyképessége ez alapján összességében nem romlott.
Idén sem ért véget a bérrobbanás Magyarországon, a KSH adatai szerint januárban 10% feletti emelkedést láthattunk. Milyen hatása lesz a kitartóan gyors béremelkedésnek? Mire számíthatnak a munkavállalók és mire a vállalatok? És mekkora béremelkedést várhatunk a következő években? Videónkból ez is kiderül!
A bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen - vetíti előre Zsiday Viktor befektetési szakember, aki friss blogbejegyzésében az unortodox magyar bérrobbanásról ír.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
Egyelőre nincs egyezség a Suzuki és az üzemi tanács között az idei béremelés mértékéről. A bónuszokról és a béren kívüli juttatásról már megállapodtak.
A munkáltató javaslatára a szakszervezetek két másik változattal válaszoltak, de mégsem egyeztek meg a felek, így folytatódik a sztrájk az Audiban. A munkabeszüntetés már a nemzetközi ellátási láncban is fennakadásokat okoz. Ma délután a szakszervezet tájékoztató gyűlést hívott össze, a további tárgyalásokra még nincs hivatalos időpont.
A munkaerőhiány közepette is bővítik termelésüket Magyarországon és a régióban a legnagyobb autóipari vállalatok, azonban egyre több gonddal nézhetnek szembe a szektorban tevékenykedő vállalatok a McKinsey szerint. Éppen ezért ki kell használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket és javítani kell a termelékenységet. Különben ha nem is holnap, de néhány éven belül komoly nehézségek üthetik fel a fejüket azoknál, akik nem fejlesztenek.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
A világgazdasági válság óta az egyik legnagyobb bérnövekedés az autóipart jellemezte, és ez volt az az ágazat, amelyik a legtöbbet tett hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Az elmúlt egy-két évben azonban a gyors növekedés megszakadt, miközben a béremelkedés fennmaradt. A járműgyártásban mindeközben alacsony maradt a hazai hozzáadott érték, ezért a következő években kulcsfontosságú lesz a termelékenység alakulása a szektorban.
Az elmúlt években látványos tempóban emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. Az infláció emelkedése, a külső egyensúly romlása, a vállalati termelékenységnövekedés korlátai miatt az utóbbi időben megjelentek olyan vélemények, hogy a béremelkedés ütemének mérséklődnie kellene. A kérdés a bértárgyalások időszakában különösen érdekes, ezért érdemes körüljárni a témát.
Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A várt 190 ezernél lényegesen több, 250 ezer új álláshely keletkezett októberben a mezőgazdaságon kívüli szektorokban a tengerentúlon - jelentették be pénteken. Ráadásul a béremelkedések üteme kilenc éve nem látott csúcsot ért el, ami újabb figyelmeztető jelzés lehet a Fed felé.
"A román minimálbér megelőzte a magyart!" Terjedtek ismét a szalagcímek az elmúlt napokban azt követően, hogy tavasszal egyszer már ugyanígy megelőzte. Akkor most lekörözte, nem?! Aztán jöttek a helyesbítések, újabb számítások, "nemúgyvanaz"-típusú érvelések. A Facebook-on már tömegek hiszik azt, hogy a román minimálbéresek 10%-kal jobban élnek a magyaroknál. Nos, akkor lássuk végre az igazságot!
Júniusban is kétszámjegyű bruttó béremelkedést láttunk a magyar gazdaságban a KSH adatai alapján, azonban az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek növekedési üteme lassul.
Az idei második negyedévben 1000 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 13 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 887 forinthoz képest. A két évvel ezelőtti, 2016 második negyedéves adatokhoz képest pedig átlagosan nem kevesebb, mint 32 százalékos órabér-növekedést tapasztalhattak a kékgalléros munkavállalók.
George Simion fölényesen vezet a második forduló előtt.
Nagyot nőttek a kockázatok a Fed szerint.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megtörtént a szavazás első köre.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
