Megtartották hétfőn, azaz február 12-én, az első hivatalos bértárgyalási fordulót az Audinál, és a két oldal bérelvárásai között egyelőre jelentősek a különbségek. A munkáltatói oldal 5,3%-os, a munkavállalói oldal 12%-os béremelést szeretne áprilistól, és további eltérések is vannak a két csomag között.
A harmadik negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1855 forint volt, ami 17,4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1579 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary hétfőn az MTI-vel.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.
A jelentős infláció ellenére idén nincs keret a kis- és középméretű vállalkozásoknál további béremelésekre – mondta az RTL-nek Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségnek (VOSZ) főtitkára.
A második negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1853 forint volt, ami 19 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1553 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary csütörtökön az MTI-vel.
Az inflációs várakozások jelentősen lassultak az eurózónában, viszont a béremelkedéssel kapcsolatos várakozások továbbra is erősek – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) kedden megjelent felméréséből.
Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
Derűlátóak a nettó fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készült felmérésből.
A magas foglalkoztatási számokat és az alacsony munkanélküliségi rátát úgy értékelték az elemzők, hogy a munkaerőhiány fokozódásán keresztül a munkavállalók jobb alkupozícióba kerülnek, amelynek hatására nagyobb béremelkedés és magasabb infláció vár ránk.
Hamarosan jön a Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A műsor első részében azzal a ma közzétett KSH-adattal foglalkozunk, ami az elemzőket is meglepve 32%-os februári béremelkedést közölt, egy fontos tényező viszont kimaradt a statisztikából. Ezután pedig az állampapírpiacon lévő átrendeződéseket, a Premium Magyar Állampapír szárnyalását és a Magyar Állampapír Plusz visszaszorulását vizsgáljuk meg lapunk szakértőjével.
Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.
Már vannak olyan húsipari üzemek, ahol a munkaerő- és alapanyaghiány miatt nem tudják teljesíteni a megrendeléseket. A nehéz körülményeket lehetne kompenzálni anyagilag, azonban egyelőre itt a hazai szektor még nem tart - mondta Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke az RTL-nek.
A harmadik negyedévben 1429 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez több mint 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1318 forinthoz képest. A jövő évi 20%-os minimálbéremelés miatt újra gyorsabb lesz az ütem.
A Pedagógusok Szakszervezete méltatlannak és megalázónak tartja a 10%-os béremelési javaslatot.
Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.
Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre, az őt kiszolgáló kereskedelemben bérfelzárkóztatásra van szükség - állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében. A szervezet az építőiparról, kiemelt tekintettel az alapanyaggyártási és kereskedelmi alpiacokról közölt helyzetjelentést, melyben az alapanyagárak mérséklődéséről is írnak.
A vállalatok többsége idén legfeljebb az infláció mértékével emelné a béreket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérése szerint. A cégek 30%-a nem változtatna a béreken, míg 35% legfeljebb 5%-kal emelné.
Idén is kitarthat a gyors béremelkedés Magyarországon, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 2020-ban is dinamikusan növekszik, miközben a munkaerőhiány továbbra is felfelé hajtja a kereseteket. Azonban az üres álláshelyek csökkenése miatt már nem biztos, hogy olyan kedvező helyzetben lesznek a dolgozók, mint a korábbi években, így a béremelés mértéke kissé alacsonyabb lehet. A bérek vásárlóerejének növekedését pedig a várhatóan 3% feletti infláció fogja majd vissza.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
Állítólag három katonai létesítményben is problémák léptek fel.
Exkluzív beszámoló a Shanghai Auto Show-ról.
Kiszivárgott a sajtóba, miről van szó.
67 ezerrel nőtt a TBSZ-ek száma.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
