Szeptemberben is folytatódott az átlagkereset szokatlan, éven belüli növekedése Magyarországon, ami újabb bizonyíték arra, hogy elindult az ár-bér spirál. A fizetések növekedése azonban nem tudott lépést tartani az árak robbanásával, így a keresetek vásárlóereje már csökken.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatna egy kétlépcsős minimálbéremelést, miután jelenleg kifejezetten bizonytalan a gazdasági helyzet, azonban a másik nagy munkáltatói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége inkább éves megállapodásban gondolkodna. Ugyanakkor hajlandók lennének arra, hogy egy éven belül kétszer tárgyaljanak a bérekről, ha drámai gazdasági változás állna be a megegyezéshez képest.
Költségcsökkentéssel és áremeléssel készülnek a vállalkozók a 2023-as év nehézségeire, a cégek 25 százaléka azonban fejlesztéssel "előre menekülne" - derül ki a Billingo online számlázó kutatásából, amelyet az MTI-nek hétfőn juttattak el.
Romániában az alkalmazottak kevesebb mint harmada részesült idén béremelésben, amelynek mértéke többnyire nem fedezte a 15 százalék körüli éves inflációt - derült ki egy friss felmérésből, amelynek eredményeit a Mediafax hírügynökség ismertette hétfőn.
A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén, pénteken Budapesten.
Szolidaritási sztrájkot kezdeményezett a szakképző intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy az ott dolgozók is csatlakozzanak az egész ágazatot érintő munkabeszüntetéshez. A szakképzésben dolgozókra nem vonatkozik az új sztrájktörvény, így nekik nem kell a tanórák megtartásáról gondoskodniuk – írja a Telex.hu.
Az ország számos iskolájában kezdődik egyhetes munkabeszüntetés hétfőtől, amelyet a csatlakozó pedagógusok személyenként változó időtartamban fognak megtartani - írja a Telex.hu. A sztrájkoló tanárok azt szeretnék jelezni, hogy nem tartják elegendőnek a kormány reakcióit - többek között az ígért lépcsőzetes béremelést - az elmúlt hetek megmozdulásaira.
Több mint félmillión csatlakoztak a német acél- és elektromos iparban az IG Metall szakszervezet bérviták miatt meghirdetett figyelmeztető sztrájkjához - közölte vasárnap Jörg Hofmann, a munkavállalói képviselet vezetője.
Kellemetlen meglepetést okozott az októberi inflációs adat, az alapvető áremelkedési trendek kedvezőtlen folyamatokról tanúskodnak, ami alapján a kilátások is egyre komorabbak. Ezek alapján az OTP Bank elemzői pénteken kiadott friss előrejelzésükben már azzal számolnak, hogy jövőre az átlagos infláció 17,5% lesz.
Az októberi inflációs adat messze alacsonyabbra sikerült, mint ahogy az elemzők várták, ennek köszönhetően a dollár jelentős gyengülése mellett elképesztő rali alakult ki a tengerentúli tőzsdéken, miután a befektetők kevésbé szigorú jegybanki politikát kezdtek árazni az adatok hatására. Bár az inflációs adatok az enyhülés bizonyos jeleit mutatják, Carl Icahn, a hírhedt tőzsdecápa úgy véli, hogy az árnyomás a béremelések miatt még sokáig velünk fog maradni, a guru szerint a recesszió elkerülhetetlen.
A párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP szakszervezetei sztrájkot hirdettek csütörtökre és tüntetést is tartanak a francia fővárosban, magasabb bérért és munkakörülményeik javításáért.
Órákkal azután, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: fele-fele részben járulhat hozzá az uniós költségvetés és a magyar a jelentős pedagógus béremeléshez a következő években, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a konkrét számokat is bejelentette. Eszerint 2025-ig összesen 1200 milliárd forintnyi illetményfejlesztésre számíthatnak a pedagógusok, hogy a diplomás átlagbér 80%-ára emelkedjen az átlagos fizetésük, és közben felfedte azt is, hogy miért nincs a magyar költségvetésnek annyi pénze, hogy ezt önerőből meglépje.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
A Facebookon terjedő hírek szerint kedden az egyházi iskolák tanárai szerveznek tüntetést Budapesten az oktatásért.
Hónapok óta zajlik a vita arról, hogy milyen mértékben emelkedjen a minimálbér Magyarországon jövőre. Egyelőre nem látni a fényt az alagút végén, miközben egyre több európai országban döntenek a legkisebb fizetésekről. Ha nem lesz egyezség, akkor minden bizonnyal a kormányzat is „besegít”, és könnyen lehet, hogy a „Covid-trükköt” alkalmazzák majd, hogy megtörjék az ár-bér spirált.
Több tízezer pedagógus töltötte ki júniusban és szeptemberben a Belügyminisztérium kétkörös online kutatását, amelyben egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy az oktatásban dolgozók mennyire elégedettek a helyzetükkel – írja a Népszava.
Nagy-Britannia legnagyobb hazai bankja, a Lloyds legalább 2000 font béremelést ajánlott a brit alkalmazottaknak - mondta a Reutersnek egy, a tárgyalásokra rálátó forrás. A pénzinézetek és az alkalmazottak az egész szektorban most kezdik meg az éves bértárgyalásokat, amelyek majd a bérköltségek jelentős emelkedését eredményezhetik.
Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.
Minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatók Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint. Érdemben azonban mindaddig nem tudnak tárgyalni a legkisebb bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), amíg a Pénzügyminisztérium nem ismerteti a gazdasági várakozásait. Szerinte nagy költségnyomás van a cégeken, ezért óvatosság várható a bértárgyaláson a cégvezetők részéről, miközben ők is érzékelik az infláció miatti munkavállalói nyomást.
Augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.
Kezelhetők a mellékhatásai.
Folytatódtak a rakétatámadások.
"Talán mégis meg kellene gondolnom, hogy kirúgom?"
Gyakorlati, hasznos, érthető
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
