Egy hét múlva, azaz szeptember 14-én lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülése, ahol természetesen a központi téma a jövő évtől várható minimálbér összege lesz - tudta meg a Portfolio.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A fórumon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szereplői is részt vettek, akik eltérő állásponton voltak a béremelés mértéke és ütemezése kapcsán.
A 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konferencia panelbeszélgetésén a közgazdászok úgy vélekedtek, hogy berobbantja az inflációt a minimálbér 20%-os emelése. A szakértők többsége a gyenge magyar termelékenységgel magyarázza, hogy nem lehet ilyen gyorsan emelni a legkisebb bért.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.
Csak úgy tudja elképzelni a bruttó 200 ezer forintos minimálbért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, ha nagyon jelentős mértékben csökken a szociális hozzájárulási adó. Ha ez nem valósul meg, akkor a 20%-os béremelés miatt nagyon sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában azt mondta, hogy a bérszint nem indokolja a kifejezetten gyors béremelkedést, mert a magyar bérek a gazdaság teljesítményével és a termelékenységgel szinkronban vannak, reálértékben, vásárlóerőben nincsenek elmaradva a régiós szinttől.
Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
Új mélypontra (és egyúttal most először az EU-átlag alá) csökkent Magyarországon a helyettesítési ráta, vagyis, hogy az átlagnyugdíj összege mennyit ér valójában, ha a bérekhez viszonyítjuk. Ez első (és az érintettek számára valószínűleg sokadik) ránézésre nagyon kellemetlen fejlemény, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy miért történik ez és miért nem is annyira drámai a helyzet.
Járatkimaradásokat okoz a németországi vasúti közlekedésben a mozdonyvezetők szakszervezetének (GDL) sztrájkja, de a budapesti járatok egyelőre menetrend szerint közlekednek - közölte szerdán a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság.
Érdekes anyagokat készített el a Magyar Orvosi Kamara - derült ki a szervezet keddi sajtótájékoztatóján. Bejelentették ugyanis, hogy tájékoztató plakátkampányt indítanak a hálapénz nélküli rendszer előnyeiről, az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve az ország 167 egészségügyi intézményében helyeznek ki 4 ezer plakátot. Emellett a MOK a közelmúltban készített egy reprezentatív felmérést az állami egészségügyben (is) dolgozó szakorvosokkal, hogy megtudja, hogyan vélekednek a szolgálati jogviszonyról az érintettek.
A Goldman Sachs jelentősen megemeli a junior befektetési banki dolgozóinak fizetését, így éves szinten már 110 ezer dollárt vihetnek haza a pályakezdő elemzők – írja a Financial Times. Ezzel a lépéssel a Goldman engedett a többi nagybank nyomásának, a szektorban ugyanis komoly "fizetésemelési hullám" indult el, magasabbak lettek a bérek többek között a Citigroupnál, a Morgan Stanleynél, a Barclay'snál és a Wells Fargonál is.
A korábbi hónapokhoz képest alacsonyabb ütemben, éves alapon 8,5%-kal nőttek a keresetek májusban Magyarországon. A szokásos 9-10 %-os tempótól való eltérést a bérdinamika versenyszektorban megfigyelt csökkenése okozta: ezen a területen 6,7%-os volt a bérnövekedés. Az 5% feletti infláció ennek nagy részét el is tüntette: a vállalati szektor reálbéremelkedése 1,5%-ra csökkent, ami sok éve a legalacsonyabb érték.
A járványhelyzet és az ebből adódó járványügyi korlátozások a szállodákat nem csupán a hirtelen bezuhanó kereslet és az ebből következő bevételkiesés miatt érintették negatívan. Meghatározó problémának bizonyul a szektort érintő bizonytalanság kapcsán kialakult munkaerőhiány, mely a fővárosban érzékelteti leginkább a hatását. A szállodák üzemeltetői béremelésekkel és átcsoportosításokkal törekednek a helyzet megoldására - mondta el Verb Vivien, a BDO szakértője.
A vállalatok többsége idén legfeljebb az infláció mértékével emelné a béreket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérése szerint. A cégek 30%-a nem változtatna a béreken, míg 35% legfeljebb 5%-kal emelné.
Az állami tulajdonú regionális vízművek vezérigazgatói és szakszervezeti vezetői aláírták a három évre szóló bérmegállapodást - közölte a Nemzeti Vízművek Zrt. A megállapodás értelmében az állami tulajdonú vízművek dolgozóinak alapbére 2021-ben 4 százalékkal, 2022-ben 7 százalékkal, 2023-ban pedig további 4 százalékkal emelkedik.
Hétvégente már annyi a belföldi turista, mint a pandémia előtt volt Magyarországon, a Balatonnál és a Tisza-tó partján rekordforgalmat remélnek a harmadik hullám után. A vendéglátóipari béreket a munkerőhiány hajtja fel, a szektorban jelenleg 20 ezer állás betöltetlen, azaz minden ötödik.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek - hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostor előtt.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a veresegyházi GE Aviation üzemének dolgozói csütörtökön, mivel nem sikerült az üzem vezetőivel a béremelés mértékéről megegyezni.
A koronavírus-járvány időszakában százezrek veszítették el az állásukat Magyarországon, azonban az elmúlt hónapokban már egyre többen találnak maguknak munkát, ahogy lábal ki a gazdaság a válságból. Igaz, tízezrek lehetnek, akik teljesen más szektorban kell, hogy dolgozzanak, mint korábban, hiszen az elbocsátottaknak 3 hónap alatt állást kellett találniuk, ha nem akartak pénz nélkül maradni. Ennyi idő alatt pedig nagyon nehéz megfelelő állást találni, főképp a járvány időszakában. Miközben a munkaerőhiány újra megjelent több iparágban és régióban, az ország északi, keleti és dél-nyugati részén továbbra is súlyos a munkanélküliség.
Alapbéremelést nem, az eddigi Budapest-pótlék fenntartását viszont tartalmazza a BKV vezetése, valamint a szakszervezetek között megszületett 2021-es "bér-részmegállapodás", amit hétfői ülésén a társaság igazgatósága is egyhangúlag jóváhagyott. A BKV által az MTI-hez eljuttatott közleményben kitértek arra is, hogy nem lesz létszámcsökkentés az idén.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egészen komoly páncélosok is vannak köztük.
Nem csak nálunk volt nagy a visszaesés.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
