Míg 2020 első negyedévében mindenki arról vitatkozott, mennyi tartós élelmiszert halmozzon fel, addig 2021 első negyedévében ismét felhalmozásról vitatkozunk. Most azonban az infláció felhalmozódásáról lesz szó, és arról a rendkívüli bizonytalanságról, hogy vajon az előttünk álló hónapok vágtató inflációja mennyire marad velünk hosszabb távon és meddig tartható az alacsony kamatkörnyezet.
Mostantól a hálapénz-kommandóként emlegetett akciócsoport tagjainak, vagyis a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársainak is lesz irodájuk egyes kórházakban, valahol már el is kezdték kialakítani azokat.
Jóval infláció feletti fizetésemelést remélnek a BKV dolgozói. A koronavírus miatt ugyanis kevesebbet dolgoznak, így jelentősen csökkent a fizetésük. Munkaügyi vitában dőlhet el, hogy megvalósulhat-e a béremelés, a főváros azonban azt mondja, erre nincs forrásuk. A városvezetés az utolsó napra, azaz péntekre hívta össze az érintett cégek és szakszervezetek vezetőit. Ha nem sikerül a megállapodás, sztrájk következhet, írja az ATV.
Háromlépcsős béremelési koncepciót dolgozott ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), érvelésük szerint kritikus a szakdolgozói létszámhelyzet - olvasható a Világgazdaság hétfői lapszámában.
Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.
Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.
A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a Randstad HR Trends Survey 2021 kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.
Bérszövetséget alakítottak azok a fővárosi közszolgáltató cégeknél működő szakszervezetek, amelyek vezetői megelégelték a béremelés halogatását, egészen pontosan a munkáltatók nulla százalékos ajánlatát. A szövetség várható akcióinak, valamint a fővárossal folytatott tárgyalásoknak a koordinálását Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke vállalta.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) és a november végi megjelenése óta is már módosított végrehajtási rendelete (528/2020. (XI. 28) Korm. rend.), valamint a veszélyhelyzet idejére ezektől eltérő szabályokat megállapító kormányrendeletek alapján az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál eddig más, főként közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvosoknak a napokban kell aláírniuk az új, sokat vitatott egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó munkaszerződéseket. Ha nem írják alá, a jogviszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik.
Úgy tűnik, az utolsó pillanatban (még a március elsejei határidő előtt) fontos engedményeket tett, vagy legalábbis ígért meg az Országos Kórházi Főigazgatóság az új egészségügyi szolgálati jogviszony béreket érintő részeit illetően a Magyar Orvosi Kamara és az egyre hangosabban tiltakozó orvosok számára. Mindez fontos szempont lehet, mert számtalan egészségügyi dolgozó most dönti el, marad-e az állami ellátórendszerben.
Kézhez kapták a magyar orvosok az új munkaszerződésüket. A Magyar Orvosi Kamara szerint több orvos is elégedetlen egyes feltételekkel, erről nyílt levélben adtak tájékoztatást az országos kórházfőigazgatónak.
Idén már a 3-5 év szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok alapbérét is elérte a garantált bérminimum (hétköznapi nevén szakmunkás minimálbér). Megkérdeztük a minisztériumot, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni a bérskála torzulása ellen.
Megállapodott a 2021-es bérfejlesztésről a Tesco és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), valamint a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). A Tesco nemcsak átlagosan 5,5 százalékkal emeli az áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérét, de azt 2021-ben is gyermekvállalási és beiskolázási, jubileumi, egészségügyi és szociális elemeket is tartalmazó juttatási csomaggal egészíti ki közel 4 milliárd forint értékben.
Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi területért felelős vezetője az InfoRádióban elmondta, akár a szájsebészek és más fogszakorvosok is hozzáférhetnek a lehetőséghez. Tudni azt is, mikor érkezik a számlára a már emelt fizetés.
A 2021-es évre vonatkozó minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, és szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A felemásság abban is megnyilvánult, hogy a munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A tárgyalások elhúzódása persze érthető. A két oldal, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. Lássuk, miért!
A elmúlt év negyedik negyedévében 1322 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9,9 százalékos növekedést jelent 2019 hasonló időszakában tapasztalt 1 203 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 negyedik negyedévéhez képest 2,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi 7,3 százalékkal.
Idén 96,1 milliárd forintot fordít a kormány az alapellátásban dolgozó több mint 18 ezer orvos és szakdolgozó bérének emelésére - közölte az emberi erőforrások minisztere szerdán hivatalos Facebook-oldalán.
Az Auchan Retail Magyarország döntött a 2021-es béremelésről. A legnagyobb állományt kitevő, nem vezető beosztásban dolgozó áruházi munkatársak alapbére – a garantált bérminimumnál, illetve a minimálbér jogszabályban előírt emelésénél magasabb mértékben – átlagosan 5,6%-kal emelkedik március 1-től. A legalacsonyabb belépő alapbér pedig 6,2%-os emelést követően bruttó 260 000 forint lesz. 2019-től a vállalat közel 4,8 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, továbbá az elmúlt egy évben több mint 200 új munkahelyet teremtett és 600 munkatársat vett fel.
Mennyivel nő a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum 2021-ben? Hány forinttal emelkedik a nettó minimálbér és a bérminimum? Mennyivel marad több a borítékban? Két táblázatban foglaltuk össze a lényeget.
Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
