A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatna egy kétlépcsős minimálbéremelést, miután jelenleg kifejezetten bizonytalan a gazdasági helyzet, azonban a másik nagy munkáltatói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége inkább éves megállapodásban gondolkodna. Ugyanakkor hajlandók lennének arra, hogy egy éven belül kétszer tárgyaljanak a bérekről, ha drámai gazdasági változás állna be a megegyezéshez képest.
MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség aggodalommal tekint az MVM Zrt. képviselőivel történő bértárgyalásokra, mert nem látja azt a szándékot, hogy a munkáltató a korábbi megállapodás szellemének megfelelően a munkavállalók helyzetét érdemben kívánná rendezni. A bértárgyalás eredményét több mint 15 ezer munkavállaló kíséri figyelemmel, mindeddig csalódottan - írja a LIGA Szakszervezetek közleménye.
Jelenleg nem a bérharcnak, hanem a munkahelyek megőrzésének van itt az ideje – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László arra a felvetésre, hogy legalább 26 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint egy ilyen intézkedés pusztító hatású lenne, irreális annak megvalósítása.
„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az MKIK elnöke azzal indokolta felvetését, hogy a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt emelte ki, hogy a legfontosabb követelésük a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára úgy vélte, hogy ha a kormányzat a járulékok csökkentésének az útján halad tovább, akkor ez az elvárás teljesíthető lehet.
Minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatók Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint. Érdemben azonban mindaddig nem tudnak tárgyalni a legkisebb bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), amíg a Pénzügyminisztérium nem ismerteti a gazdasági várakozásait. Szerinte nagy költségnyomás van a cégeken, ezért óvatosság várható a bértárgyaláson a cégvezetők részéről, miközben ők is érzékelik az infláció miatti munkavállalói nyomást.
Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, illetve a béremelési ajánlásra egyik tárgyalófél részéről sem érkezett konkrét javaslat. Ennek pedig a legfőbb oka a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet. A szakszervezetek is látják, hogy hiába magas, már 20 százalék feletti infláció, miközben szárnyalnak az energiaárak, így sokszor a cégeknél már a működőképesség megmaradása a tét. Most abban próbálnak megegyezni a felek, hogy a KSH számai, az MNB, illetve a Pénzügyminisztérium jövő évi várakozásaiból olyan mutatókat hozzanak össze, amivel nagyjából meghatározható, hogy milyen lehet a magyar vállalati szektor béremelési képessége. Október végén várható az újabb tárgyalási forduló. Az már biztosnak látszik, hogy az inflációnál nagyobb béremelés nehezen kivitelezhető, a magasabb bérkategóriákban pedig a fizetésük vásárlóértékéből jövőre mindenképpen fel kell majd valamennyit adniuk.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
A francia kormány egyre növekvő nyomása ellenére sem kezdődtek meg hétfőn a tárgyalások a TotalEnergies és a francia olajipari vállalat finomítóiban munkabeszüntetést szervező CGT szakszervezet között. A fizetésemelést követelő sztrájk két héttel ezelőtt kezdődött, s a hétvége óta az ország egyes részein üzemanyaghiány alakult ki a töltőállomásokon.
A Postások Szakszervezete egyszeri, 100 ezer forintos rendkívüli rezsitámogatást kér dolgozói számára, közölte Tóth Zsuzsanna az érdekképviseleti szövetség elnöke az InfoRádióval.
Ritkán van olyan, amiben a munkaadói és a munkavállalói szervezetek is egyetértenek: azt szeretnék, ha megkezdődnének a bértárgyalások.
Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.
Minden eddiginél korábban, már kedden napirendre kerül a jövő évi minimálbér a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén – értesült a VG.hu.
Csődöt jelentett az Egyesült Államokban a SAS skandináv légitársaság, miután a pilóták sztrájkja nehéz pénzügyi és likviditási helyzetbe hozta a vállalatot – számol be a hírről a Reuters.
A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban a jelenlegi bizonytalan helyzetben várt adatok alapján 8–12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint, írja a Magyar Nemzet.
Ma délután lesz az első sztrájkbizottsági tárgyalás az új kormány képviselőjével, Maruzsa Zoltánnal - tájékoztatott a Pedagógusok Szakszervezete.
A sztrájktörvényt szigorító, ellehetetlenítő akciók következtében akkora felháborodás tört ki, hogy egy alulról jövő mozgalom indult el. Egy hét alatt több mint száz bejelentés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) letétbe helyezett felmondólevélről, és Komjáthy Anna, a PDSZ újonnan választott országos választmányának elnöke szerint a valós szám jóval magasabb lehet. Ahogy egyre kevesebb tanár lesz a pályán, egyre nagyobb kényszer nehezedik majd a kormányra, hogy megállapodjon a pedagógusokkal, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy mielőbb elkezdődjenek a tárgyalások a kormány és a pedagógus szervezetek között.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete által március elejére meghirdetett sztrájk jogszerű a Fővárosi Törvényszék első fokon meghozott döntése szerint - írja a Telex. A Máv fellebbez a döntéssel szemben.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
Árak, szabályozás, bekeverés, és a következő lépések.
Ha összejön, akkor a világ legnagyobb réztermelője jöhet létre.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
