Újabb munkabeszüntetésre készülnek a busztársaságnál dolgozó járművezetők, ha a január közepére tervezett bértárgyalások eredménytelenül zárulnak - írja az Infostart. A közlekedési vállalat mielőbb szeretne megegyezni a bérekről.
Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (Szaksz) vezetője a Népszavának elmondta, városonként eltérő mértékben ugyan, de a buszvezetők 20–40 százaléka támogatja az újabb kétnapos Volánbusz-sztrájkot.
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet december 10-ére és 11-ére munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál, arra hivatkozva, hogy 2024-re még nem született bérfejlesztési ajánlat – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel. A sztrájk idejére a Volánbusz biztosítja az elégséges szolgáltatásokat, a várhatóan nem közlekedő járatok listája a közlekedési társaság honlapján érhető el.
Miután decembertől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum, egy hónapig bizonyosan bértorlódás várható a legalacsonyabb fizetések és az alacsony vagy közepes jövedelmű dolgozók bérei között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb dolgozónak kisebb emeléssel kell beérnie, mint amennyivel a minimálbér nő.
A Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) sztrájkot hirdetett december 10-11-re, hogy felgyorsítsa a 2024-re szóló bértárgyalásokat. A Volánbusz Zrt. azonban úgy véli, hogy a tervezett kétnapos munkabeszüntetés nem indokolt - írja az Infostart.
Szerdán újabb sztrájk várható a németországi vasúthálózaton: a GDL szakszervezet munkabeszüntetésre szólított fel, miközben zajlanak a béremelésekről szóló tárgyalások az állami vasúttársasággal.
Bár a kormánypárti frakciószövetség kommunikációs igazgatója végleges bérmegállapodásról posztolt Facebook-oldalán, és a kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is elfogadhatónak nevezte a decemberi, előrehozott fizetésemeléseket, a Portfolio információi szerint még nem "ütötték le" a felek az alkut. Ezt erősíti meg az is, hogy Hollik István később feltételes módúvá változtatta meg Facebook-posztját (a minimálbér kapcsán az "emelkedik" szót lecserélte arra, hogy "emelkedhet"). Azt, hogy még nincs végleges megegyezés, jelzi, hogy az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet például nem szeretné a garantált bérminimum kétszámjegyű emelését, főleg nem akkor, ha a harmadik negyedévben nem ért véget a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése. Ez az információ viszont csak hetek múlva derül ki.
Jövőre 10% körüli béremelkedés várható Magyarországon, ami lassabb ütem, mint az idei, 15%-os növekedés. A bérek kisebb mértékű emelkedésének nyilván nem örülnek a dolgozók, de a jó hír az, hogy az infláció 2024-ben harmada lehet az ideinek, aminek hatására újra nőhetnek a reálkeresetek. Elemzők szerint azonban komoly kockázatok azonosíthatók, így benne van a pakliban az inflációs meglepetés.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László, a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédében érintette a gazdaság aktuális kérdéseit, különös tekintettel az inflációra és az Állami Számvevőszék szerepére a jövőbeni gazdasági fejleményekben. Az elnök szerint a magas nyomású gazdaság helyett más irányba kellene lépéseket tenni, javítani kellene a termelékenységet és a GNI-hoz hasonló mutatókat is figyelni kell a GDP-fókusz helyett. A jegybanki veszteségtérítés ügyében szerinte még hosszú szakmai vitákra lesz szükség.
Nettó 200 ezer forintos egyszeri bérkifizetés járulékmentesen, újabb minimálbér-emelés októbertől, esetleg az idei reálbér-visszaesést kompenzáló bérkorrekció jövő januártól. Ilyen és ehhez hasonló ötletek merültek fel az újraindult bértárgyalásokon a munkáltatók és a munkaadók között, mivel a legalacsonyabb keresetűeknél jelentős a fizetések vásárlóerejének csökkenése.
Rövidesen feszült helyzet alakulhat ki az amúgyis szűkös globális gázpiacon az ausztrál földgázüzemeknél induló sztrájkok miatt - mondták el a CNBC-nek energiaipari elemzők, akik attól tartanak, hogy a termelés hosszabb leállása miatt a globális kínálat tovább szűkülhet, ennek következtében pedig az európai árak jelentősen emelkedhetnek.
Tovább nőhet a minimálbér összege a Napi.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezető szerint, miközben a múlt héten a béremelésről szóló konkrét javaslat elmaradása miatt fejezte ki csalódását egy másik érdekvédő. A Portfolio megkérdezte a munkáltatókat is, akik arról beszélnek, hogy nem zárkóznak el az emelés elől, de ehhez tudni kellene a kormány pontos inflációs és GDP-prognózisait. Javaslatuk szerint a 2024-es béremelésről szóló tárgyalással kellene összekötni a kérdést.
A jelentős infláció ellenére idén nincs keret a kis- és középméretű vállalkozásoknál további béremelésekre – mondta az RTL-nek Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségnek (VOSZ) főtitkára.
Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Míg a munkavállalói szervezeteket tömörítő Liga 15%-os emelésben látja a fizetések vásárlóerejének megőrzését, addig a munkáltatók 10%-ot szeretnének adni a következő év elejétől - számolt be róla az rtl.hu.
Jesper Koll piaci stratéga szerint a vezető japán részvényindex, a Nikkei 225 a következő 12 hónapban új történlmi csúcsra juthat és elérheti a 40 000 pontot, a szakember szerint ugyanis a fundamentumok "a megfelelő irányba mutatnak". Koll optimizmusa Japánban az üzleti bizalom erős fellendüléséből és a támogató költségvetési politikából ered elsősorban.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A kkv-szektor zsugorodósa mellett azonban nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ír a helyzetről.
A spanyol Air Europa légitársaság pilótái június 19. és július 2. között sztrájkba lépnek, miután a bértárgyalások meghiúsultak - közölte az ország fő pilótaszövetsége, a SEPLA. A szakszervezet azt állítja, hogy a légitársaság visszalépett a június 8-án kötött előzetes megállapodástól, és nem teljesítette a jobb fizetésekre és munkakörülményekre vonatkozó követeléseket. Az Air Europa, amelyet jelenleg az International Airlines Group felvásárlási folyamatában van, kijelentette, hogy továbbra is nyitott a tárgyalásokra.
Az Arconic-Köfém székesfehérvári gyárában vasárnap reggel 6 órától határozatlan idejű sztrájkot hirdettek. Már második napja áll a termelés mivel a dolgozók béremelést követelnek.
A protekcionizmust sem javasolják.
Litvániában támadták meg az orosz ellenzék vezetőjét.
Már a héten megkaphatják az oroszok vadászbombázóit.
A baj a tartós pénzromlás és a magas kamatok kettőse lehet.
Legfrissebb híreink az izraeli-iráni konfliktusról.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
