Orbán Viktor nyitóeladásával kezdetét vette a többnapos Családok budapesti világtalálkozója. A miniszterelnök itt ismertette először a kormány új családpolitikai intézkedéseit, majd újfajta demográfiai javaslatokat is hallottunk az eseményen.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken - Nyugat-Dunántúltól eltekintve - folyamatosan fogy a népesség. A belföldi és a nemzetközi migráció, illetve a természetes fogyás különböző mértéke miatt az egyes régiók demográfiai folyamatai eltérően alakulnak.
Az Emberi Erőforrás Minisztérium államtitkára arról beszélt az ATV-ben, hogy nem tervezik a családi pótlék emelését, mert a kormány sokkal hatékonyabbnak tartja a munkához kötött támogatásokat.
Tavaly huszonegy éves csúcsra nőtt a magyar termékenységi ráta, vagyis növekedett a gyerekvállalási kedv az országban. A népességünk mégis gyorsabban csökkent, mint egy évvel korábban, vagyis ha van is demográfiai fordulat, az eddig nem volt elég ahhoz, hogy fékezze a magyar lakossági fogyásának ütemét. A jelenség mögött két ok áll.
2018-tól a külföldön születő, magyar állampolgárságú gyermekek szülei, függetlenül attól, hol élnek, Csíkszeredán, Londonban vagy Párizsban, ugyanúgy megkapják az egyszeri 64 ezer forintos anyasági támogatást, mintha Magyarországon élnének - jelentette be Balog Zoltán.
Egyre több részletet tudunk meg a kormány berkeiben készülő demográfiai programról. Fontos és új elem, hogy az alanyi jogon járó támogatások szélesítéséről is szó van. Bemutatjuk, mit jelenthet ez a gyakorlatban, akár már jövőre.
Bár februárban mérséklődött, még mindig nagyon a magas halálozások száma Magyarországon. Szezonálisan igazított adataink szerint 2003 óta a 11. legszomorúbb hónap volt a február, igaz, ez javulásnak mondható a januári rekordhoz képest. A gyerekszületések száma is kissé elmarad a tavaly év elejitől, így az első két hónapban a demográfiai folyamatok eredményeképp több, mint 12 ezer fővel lettünk kevesebben Magyarországon.
Új, a demográfiai helyzet javítását célzó programot készít a Fidesz-KDNP-vezette kormány és várhatóan áprilisban meg is tárgyalja a részleteket. Ennek kapcsán összeszedtük, mi lehet a tervezetben.
A magyar lakosság megállíthatatlan öregedése fenyegető demográfiai cunamiként tornyosul a nyugdíj, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerek fölé. Mégis úgy beszélünk e rendszerek jövőjéről, mintha azok normális működését és az ellátások értékállóságát a jelenlegi eszközökkel garantálni lehetne. Pedig ez lehetetlen.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke március elsején ismertette az Európai Unió megújítására vonatkozó lehetőségeket 2025-ig bezárólag. A most bemutatott úgynevezett Fehér Könyv öt lehetséges forgatókönyvet (laza kereskedelmi szövetségtől egészen az Európai Egyesült Államokig) vázol fel a Brexit utáni Európai Unió lehetséges fejlődési irányairól. Ám 2025 nincs annyira közel, és a világ úgy felgyorsult, hogy érzésem szerint a hosszú távú előrejelzések túlnyomó része gyakorlatilag mehet a kukába.
Bár a születések és halálozások egyenlegeként tavaly is egy kisvárosnyival lettünk kevesebben Magyarországon, ez mégis örömteli abból a szempontból, hogy utoljára 2008-ban volt ennél kisebb a népességfogyás mértéke Magyarországon. A kedvező változás (az előző évhez viszonyítva) háromnegyed részben a halálozások számának csökkenésének, negyedrészben a hétéves csúcsra emelkedő születésszám alakulásának tudható be.
Az iparosodott országokban élők várható élettartama 90 év fölé emelkedhet 2030-ra. Vasilis Kontis, a londoni Imperial College munkatársa és kutatótársai 35 ország adatainak elemzése során jutottak erre az eredményre. A The Lancet című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a férfiak és a nők várható élettartama közti különbségek is várhatóan zsugorodni fognak.
Franciaország lakóinak száma 2017. január 1-én 66,9 millió volt, amely 265 ezres (0,4 százalékos) növekedést jelent egy év alatt. Ezzel továbbra is Franciaország az Európai Unió legtermékenyebb országa, jóllehet a lakosság növekedésének ritmusa egyre csökken - derül ki a francia statisztikai hivatal (INSEE) kedden közzétett adataiból.
A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd - mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Augusztusban 8384 gyerek született Magyarországon. Ha az adatot szezonálisan igazítjuk, akkor azt látjuk, hogy utoljára 2010 tavaszán volt ennél jobb a helyzet. Óriási fordulatot kiáltani azért még korai lenne.
Egy német családi vállalkozás csapott le rá.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Újabb ukrán támadás történt orosz területen.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
