Az ember okozta éghajlatváltozás legfőbb hajtóereje, az üvegházhatású gázok kibocsátása évről évre nő. A szakértők nagyobb része azt valószínűsíti, hogy a globális hőmérséklet ebben az évszázadban legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé, ami túlszárnyalja a nemzetközileg elfogadott 1,5 fokos célértéket, és katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára. Nagyon sok és sürgős teendő van az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésében. Az egyik a következetes és egyre gyorsuló kibocsátáscsökkentés. A 1,5 fokos célérték eléréséhez például Magyarországon a felére kellene csökkenteni az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátást.
Az ENSZ nemrégiben megtartott dubaji klímavédelmi konferenciájának (COP28) hétköznapi megfigyelői megbocsátható módon nagy jelentőséget tulajdonítottak az eseménynek. „Klímakatasztrófa küszöbén állunk, ennek a konferenciának fordulópontot kell jelentenie” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozáson. A végső megállapodás megkötésekor aztán Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter üdvözölte a „megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fosszilis energiahordozókról való átállással kapcsolatos, áttörést jelentő kötelezettségvállalásokat”. Az igazság azonban az, hogy sem a dubaji megállapodás tartalma, sem pedig az, ami kimaradt belőle, nem lesz nagy hatással a klímaváltozásra.
Négy nemzetközi nagybank lépett ki a vállalati beruházások éghajlati célokkal való összhangját vizsgáló ENSZ által támogatott SBTi kezdeményezésből.
Meglehetősen kiszámíthatatlanul alakul az emissziós kvóták európai uniós és hazai jogszabályi környezete, a piaci szereplőket nagy kihívás elé állítja a karbonvám (CBAM) és az új magyar karbonkvóta-intézkedéseknek való megfelelés. Papp Bernadett, a Pact Capital AG szenior piaci elemzője szerint az uniós irányelvben számos buktató rejlik, és az is nagy kérdés, hogy mennyire szerencsés a vállalatokat korlátozni azon tevékenységükben, hogy a kvótákat olyan célokra használják fel, amely növeli a likviditásukat, vagy olyan forrást biztosít számukra, amellyel jövőbe mutató zöld beruházásokat tudnának végrehajtani. A Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján kiderült, hogy mire lehet számítani 2024-től az EU emisszió-kereskedelmi (ETS) rendszerétől, mitől függ a kvóta árfolyama és a zöldítés szempontjából miért fontos az ellátási láncok átalakítása.
A Volkswagen azt kéri, hogy az új európai uniós kibocsátási normák bevezetését legalább 2026 őszére tolják ki, a tervezettnél valamivel több mint egy évvel későbbre, azzal a céllal, hogy 2027 őszére minden új autó megfeleljen nekik – írja a Reuters.
A karbonkvóták árfolyamának várható növekedése egyre nagyobb súllyal kényszeríti a legszennyezőbb iparági szereplőket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, azonban a gazdasági szereplők nagyobb részét kötelező érvénnyel nem érinti az uniós megfelelési kényszer. Ugyanakkor az önkéntes piacon ezeknek a vállalkozásoknak is van lehetőségük a karbonlábnyomuk ellentételezésére, amit a befektetők, finanszírozó bankok, piaci partnerek vagy éppen a vásárlók egyre inkább el is várnak. A Pact Capital szakértőjével, Papp Bernadettel arra kerestük a választ, hogy hogyan válik karbonsemlegessé egy nem kifejezetten termelőtevékenységet végző vállalat, hogyan lehet megállapítani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, és mennyibe fog kerülni a karbonsemlegesség egy vállalkozás számára.
Rekordmennyiségű karbonkibocsátást eredményeztek 2021-ben az erdő- és bozóttüzek a világ több pontján, így Szibéria, az Egyesült Államok és a Földközi-tenger térségének egyes részein - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata.
Az Európai Unió polgárai erősen támogatják a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti klímacélok kijelölését - derül ki egy 12 uniós országban végzett közvélemény-kutatás eredményeiből. A megkérdezettek 68 százaléka azt kívánja, hogy az EU közös kibocsátáscsökkentési célszámának megemelését követően saját országának kormánya is lépjen ebbe az irányba. Magyarországon a válaszadók szinte pontosan ugyanilyen arányban (67%) fejezték ki erre irányuló akaratukat.
Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben az emisszió koronavírus-járvány miatti csökkenése ellenére.
Az Opel vezére szerint az uniós környezetvédelmi célkitűzések teljesítése fontosabb feladat az autóeladások növelésénél.
A német autóipari vállalatok szakmai képviselete szerint meghaladná az autóipar teherbírását az emissziós határértékek további csökkentése. Környezetvédők viszont keveslik az EU Bizottságnál az értesülések szerint előkészületben lévő szigorítás mértékét.
Ünnepelni kell a légiközlekedést, nem szégyellni, hiszen 1 milliárdnál többen fognak repülni az idén Európában; soha ennyien nem utaztak még repülővel korábban, és a világ városainak összeköttetése sem volt olyan jó, mint most - mondta Alexandre de Juniac, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnök-vezérigazgatója a szervezet Berlinben tartott keddi konferenciáján.
Bár soha nem fog bekövetkezni, de tegyük fel, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt elolvad az utolsó darabkáig a Földön található összes jég. Azt sejtjük, hogy ez esetben a tengerszint durván megemelkedne, de ami kevésbé evidens, hogy közben az édesvízkészletünk megcsappanna, a mostaniakhoz nem fogható, durva viharok jönnének, a szén-dioxid-kibocsátás megemelkedne, a világ egy része pedig elsivatagosodna. A Business Insider egy nulla valószínűséggel bekövetkező, de sokkoló videójával próbálja felhívni a figyelmet a klímaváltozás lehetséges hosszú távú hatásaira.
Tavaly az Európai Unió országai összességében 2,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mint 2017-ben - közölte az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban Magyarország emissziója 0,8 százalékkal mérséklődött; az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 1,4 százaléka itt valósult meg.
Miközben Magyarország az Európai Unió jelenlegi klímacéljaitól elmaradó célszámokat határozott meg a Nemzeti energia- és klímaterv május 7-én közzétett tervezetében, nyolc uniós tagország azért lobbizik, hogy az EU fokozza a klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.
Több ponton is változott, illetve változni fog a következő időszakban az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS). Az egyik módosítás már most is a kibocsátási egységek árának emelkedését hozta, illetve átalakul majd a térítésmentesen kiosztott kvóták rendszere is, komoly kihívást jelentve az ETS-ben való részvételre kötelezett vállalkozások számára.
A nemzetközi piacokon a kivárás a jellemző.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Annyira most már mégsem nyitottak.
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.
Pedig a németekkel egy platformon vagyunk.
Milyen helyzetben vannak ezek a házak?