Épületek energetikai korszerűsítésére ad pénzt az EU
Újabb 97 millió eurót bocsát az Európai Bizottság az ELENA program rendelkezésére, amellyel lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését kívánják támogatni.
Újabb 97 millió eurót bocsát az Európai Bizottság az ELENA program rendelkezésére, amellyel lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését kívánják támogatni.
A klímaváltozás az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb környezeti-társadalmi kérdésévé vált, így 2019-ben is létfontosságú kihívások állnak az emberiség előtt. Az építőiparnak kiemelt felelőssége van a kérdésben, hiszen a természetet jelentősen terheli az épített környezet, ráadásul a világ széndioxid-kibocsátásának 23 százaléka ebből az iparágból származik. A Paulinyi-Reith & Partners szakemberei összegyűjtötték 2019 legfontosabb környezettudatos építészeti trendjeit, melyek az építőipar oldaláról támogathatják a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Az Európai Unió energiafogyasztása 1 százalékkal nőtt 2017-ben a megelőző évhez képest, ezzel az EU még távolabb került a 2020-as energiahatékonysági célszám elérésétől.
Minden eddigi becslésnél magasabb összeg, több mint 72 milliárd forint folyt be 2018-ban az államkasszába úgynevezett szén-dioxid-kvótákból - derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a Népszava megkeresésére adott válaszából.
A 21. század a városok százada lesz - szerepel a Visual Capitalist cikkének elején. A magyarázat egyszerű, az elmúlt évtizedekben olyan gyorsasággal nőtt a városlakók száma, hogy tudatos odafigyelés nélkül lassan belefulladunk a saját környezetünkbe. Éppen ezt hivatott elkerülni minden olyan fejlesztés, innováció, technológiai kütyü, ami az okosvárosok megoldásainak a címkéjét viseli, és amelyek segíthetnek abban, hogy élhetőbbé váljanak a gyorsan növő nagyvárosok.
Lassul a megújuló energiaforrások terjedése és az energiahatékonyság javulása az Európai Unióban. Bár az EU továbbra is elérheti 2020-ra a kitűzött 20 százalékos megújuló részarányt, a cél eléréséhez azonban az országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket - hangsúlyozta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta a megújuló energiára vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó nem kötelező célértéket, amelyeket 2030-ig kell elérnie a tagállamoknak, és amelyek kulcsszerepet játszanak az unió éghajlatváltozást érintő vállalásainak teljesítésében - közölte az uniós parlament kedden. A szabályok értelmében 2019 végéig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.
Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait, amelyek ezzel együtt pozitívan ítélik meg helyzetüket. A cégek a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak. A szektor szerint a komplex épületenergetikai korszerűsítések támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy megtérülési idejük húsz év fölé emelkedhetett a jelenlegi rezsiköltségek tükrében.
Az Európai Bizottság a novemberi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában az energiahatékonyság területét érintően küldött felszólító levelet hat tagország mellett Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az érintett uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
A bérbeadási céllal épített hazai ipari ingatlanok csupán harmada, mintegy 2,1 millió négyzetméternyi raktár, csarnok és logisztikai központ tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A megfelelően szigetelt és belső logisztikai infrastruktúrával is rendelkező ipari ingatlanállomány minden méretkategóriában telített, szinte alig lehet kiadó vagy eladó létesítményt találni annak ellenére, hogy ezek regisztrált bérleti díja akár duplája vagy háromszorosa is lehet, mint egy régi ipari ingatlannál - derült ki a Knauf Insulation valamint a Raktár.info közös felméréséből.
Az európaiak nagy többsége egyértelműen úgy gondolja, hogy a klímaváltozás létező jelenség, amelyet legalább részben az emberi tevékenység idéz elő. Szintén jelentős többségük szerint a klímaváltozás hatásai rosszak lesznek, ugyanakkor csak kisebb részük aggódik emiatt igazán - derül ki a European Social Survey új nemzetközi tanulmányából (European Attitudes to Climate Change and Energy). A magyarok számos tekintetben hasonlóan ítélik meg a klímaváltozást, valamint várható következményeit, mint a nyugat-európaiak, azonban a legpesszimistább országok között vagyunk abban a kérdésben, mennyit tudunk tenni egyénileg a klímaváltozás korlátozásáért.
Minden eddiginél kedvezőbbek a nulla százalékos lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás hitel feltételei a tegnapi módosítással és az igénylők körét érdemben szélesíti, hogy immár a friss használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok tulajdonosai is kérhetik a pénzt. Ők például a korábban be nem tervezett napelemet már ebből finanszírozhatják, hogy az új ingatlan rezsije még alacsonyabb lehessen. Az is lényeges a hitel kapcsán, hogy az energetikai szakértő költségének elszámolásához a szerződés helyett elegendő lesz a számla benyújtása is.
Jelentősen lazultak, az építőipari életszerűség és a kisebb társasházban (jellemzően sorházban) élő magánszemély pályázók igényei felé mozdultak el a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei a ma kiadott módosítással, amely szabályok október 4-től lépnek hatályba és már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. A Pest megyén kívüli térségnek szóló 105,2 milliárdos hitelkeretnek már nem a negyedét, hanem a felét lehet társasházi és lakásszövetkezeti energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeire felhasználni, ennek érdekében több szabály is módosult. Közben a jelentős építőipari áremelkedést és a projektek elhúzódásából eredő problémákat is kezeli a mostani módosító csomag, hiszen például az eddigi csaknem dupláját lehet majd nyílászárók fajlagos költségére elszámolni, de a szigetelés elszámolható költsége is jócskán emelkedik. Ezek mellett a projektek befejezésére és a hitel rendelkezésre tartására szolgáló idő is jócskán kitolódik.
Szeptember elsejétől tilos lesz a halogén izzók gyártása és importja az Európai Unióban.
Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.
Csúszásba került Magyarország az általa vállalt végsőenergia-megtakarítási cél teljesítésével; míg a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 16,37 Petajoule halmozott energiamegtakarítást kellett volna elérni 2014 és 2016 között, addig az éves előrehaladási jelentés szerint ennél jóval kisebb, 12,25 Petajoule volt a halmozott energiamegtakarítás - hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
Az úgynevezett tiszta energiacsomag egyik legfontosabb eleméről, az energiahatékonysági irányelvről május 16-án tartják a következő háromoldalú egyeztetést az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament között, ám utóbbi még mindig túlságosan nagy távolságot lát az intézményi álláspontok között, amelyek lehetővé tennék a jogalkotás május végén történő lezárását.
Mától, azaz május 7-től már online is beadhatják 5 millió forint alatt hitelkérelmüket azok a magánszemélyek, akik a nulla százalékos uniós hitelből szeretnék elvégezni ingatlanjuk energiahatékonysági felújítását - jelentette be a programot koordináló Magyar Fejlesztési Bank. Ez azt jelenti, hogy ha információszerzésért be is megy valaki az MFB Pontok hálózatába, de a tényleges hitelkérelem benyújtását a legtöbben már interneten, kényelmesen el tudják intézni. Aztán persze a kérelem hitelesítéséhez és a szerződés aláírásához újra be kell mennie.
A lakásvásárlók és az eladók oldaláról is fontos, hogy milyen új módszerekre és eszközökre van igény egy adásvétel, vagy a későbbi használat során. A Portfolio Lakás Konferencián részt vevő szakértők többsége szerint, rövid időn belül alapkövetelmény lesz az okosotthon kialakítása az új lakásoknál. A rendszer korábban a luxusházak berendezéseként szolgált és több millió forintos kiadást jelentett, a technológia fejlődése és elterjedése azonban lehetővé tette, hogy bárki beszereltethesse akár utólag is a lakásába, néhány százezer forintért, miközben a rezsiköltségeket csökkenti a rendszer. Emellett a konferencián arról is szó volt, hogy az energetikai követelmények miként befolyásolhatják az új lakások piacát.
Van instabilitás az iparágban.
Extrém volt az április.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Washington szerint hiába tagad Moszkva, megvannak a bizonyítékok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
